Menü

Illemszabályok az edzőteremben!

Téli időszakban nem mindenki szereti a szabadtéri sportokat, vannak, akik kifejezetten bekuckóznak télen, s inkább otthon mozognak (ha mozognak), vagy az edzőtermet választják, nincs is ezzel semmi baj, azonban, ha zárt térben edzünk, mások társaságában, akkor vonatkoznak ránk egyfajta illemszabályok, melyeket illik mindenkinek betartani.

Nincs írott szabály a konditermi viselkedésre, mégis van egyfajta etikett, amit illik vagy illene egy edzőteremben betartani, a zökkenőmentes egymás mellett edzés érdekében.

Köszönés!

Teljesen alapvető dolog (lenne) például a köszönés. Amikor belépünk a terembe, köszönünk, amikor távozunk, köszönünk, már óvodáskorban megtanultuk, s mégis van, aki elfelejti, pedig magától értetődő (nek kellene lennie).

Elpakolok magam után!

Evidens, hogy visszapakolom magam után a súlyokat, ügyelek a rendre, a higiéniára, a törülköző használatra. A mellékhelyiségekben, zuhanyzóban szintén ezt teszem és tisztaságot hagyok magam mögött.

Én magam ugyan nem járok gyakran terembe, mert inkább futni szeretek a szabadban, vagy otthon tornázom a gyerekek mellett a súlyzóimmal, de ha társaságban sportolnék, mindig figyelnék másokra és nem zavarnám az edzésüket.

Illetlen dolog megbámulni valakit!

Nem illendő, ahogy az sem, ha szóval tartjuk a sportolókat, pletykálunk, flörtölünk, okoskodunk, beleszólunk mások edzéseibe. Tanácsot, segítséget lehet kérni, de mindig udvariasan és kizárólag akkor, ha végzett a sorozattal és letette a súlyokat.

Ha pedig foglalt egy gép, akkor addig válasszunk másik eszközt, vagy gépet, esetleg használjuk a szabad súlyokat.

Öltözzünk fel!

Az öltözködés terén nincs konkrét előírás az edzőteremben, emiatt sajnos sok esetben azt látni, hogy a sportolni vágyók nem öltözködnek megfelelően.

Némely hölgynek nincs önkritikája, páran divatbemutatónak tartják az edzéseket, több férfi pedig valamiért fontosnak érzi, hogy félmeztelenül emelgesse a súlyokat. Legjobb kényelmes és praktikus, egy konditeremhez illő ruházatot viselni.

Evés-ivás

Az evés is kényes dolog, mások előtt elővenni a csirkés-rizses nem tudom milyen dobozos kaját, de egy turmixot lehúzni, vagy fehérjeszeletet bedobni még talán belefér mások előtt.

Hagyjuk otthon a gyereket!

Volt, hogy elvittem a fiaimat edzeni, vagy az apukájukkal elmentek súlyzózni, de nem jó ötlet, ugyanis a gyerekek egyrészt hamar megunják az edzést s ekkor már csak láb alatt lesznek, netán zavarják mások sporttevékenységét. Jobb, ha a gyerekeket otthon hagyjuk, arról nem is beszélve, hogy veszélyes is a súlyok körül közlekedniük.

Aki régóta edz és tudja az illemet, ismeri az alapvető szabályokat és be is tartja azokat, azoknak a cikk nem mond semmi újat, akik viszont eddig nem figyeltek az alapvető illemszabályokra, azoknak érdemes kihangsúlyozni a fent említett tudnivalókat. Jó sportolást kívánok!

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”