Menü

Mi az az antiszociális személyiségzavar?

Nem csak az orvostudományban, hanem a hétköznapokban is gyakran ejtjük ki azt a kifejezést, hogy „antiszociális” – azonban az esetek zömében rosszul használjuk, hiszen sokan nem tudják, hogy mi az antiszociális jelentése a valóságban, mi az antiszociális személyiségzavar, és hogy milyen konkrét problémás esetek tartoznak ebbe a kategóriába.

Az antiszociális kifejezés használata rengeteg esetben hibásan történik: a hétköznapokban hajlamosak vagyunk így nevezni bárkit, aki elzárkózik társaitól, nem tud beilleszkedni, nem tud vagy nem akar kapcsolatot létesíteni a többi emberrel. Az orvostudományban és a pszichológiában az antiszociális fogalma ennél jóval konkrétabban kerül meghatározásra: amellett, hogy az antiszociális személy beilleszkedésre képtelen, másokkal szemben ártó szándékú személyekre használjuk ezt a jelzőt.

Fontos kiemelnünk, hogy nem csak a krimikből ismert szociopaták, pszichopaták lehetnek antiszociális személyek. Ha fényt szeretnénk deríteni arra, hogy ki az antiszociális ember, elég megvizsgálnunk a közvetlen környezetünket: rokonaink, ismerőseink viselkedésében is bőséggel találhatunk antiszociális vonásokat. Antiszociális viselkedésnek számít például a rosszindulatú pletykák terjesztése, a rokonok egymás elleni uszítása, a másokkal szembeni rossz szándékú szóhasználat vagy bármilyen negatív következményű tett is, például valaki tulajdonának a megrongálása – ezek mind összefüggenek a szociális, beilleszkedési problémákkal.

Antiszociális személyiségzavar

A modern pszichológiában antiszociális személyiségzavarnak vagy disszociális személyiségzavarnak nevezzük a társadalomba való beilleszkedés súlyos zavarát – mindez már egy-egy antiszociális tulajdonságon túlmutató, kóros állapotra utal. Általánosságban az antiszociális személyiségzavar jellemzői közé sorolják, hogy a beteg nem érez szeretetet, nem szorong (nem szenved) a tettei miatt és nem tanul a hibáiból sem, vagyis empátia hiányában képtelen a társadalom nagyrészéhez hasonlóan értékelni cselekedetei súlyát, következményeit. Az antiszociális személyiségzavar további alkategóriákra osztható, melyek a következők: amorális, aszociális, szociopata, pszichopata.

A személyiségzavar, habár sok esetben betegségként hivatkoznak rá, valójában a személyiség egy állandó komponense, egy tulajdonságunk a sok közül, ami rendszerint már gyermek- vagy serdülőkorban megmutatkozik. Ez a rendellenes állapot egy normál tulajdonság valamilyen szélsőséges megnyilvánulását takarja és állandó gondot okoz a „beteg” környezete számára, hiszen – kifejezetten az antiszociális személyiségzavar esetén – a többiek szenvedik meg a kárát. A probléma nem gyógyítható, azonban megfelelő terápia mellett kordában tartható.

Mivel az antiszociális személyiségzavar egy kifejezetten tág témakör, nehéz konkrétan meghatározni, hogy mik az antiszociális jelek, hiszen egy emberre jellemzőek lehetnek több, különféle mentális deviancia tulajdonságai is. A következő antiszociális tulajdonságok esetén minősíthető valaki antiszociális személyiségnek:

felelőtlen viselkedés, a társadalmi normák, szabályok, törvények teljes figyelmen kívül hagyása, mások bármiféle jogainak figyelmen kívül hagyása, eltiprása – éppen ezért nagy a bűncselekmény-elkövető hajlam is;

empátiahiány: az antiszociális személyiség képtelen átérezni mások helyzetét, fájdalmát, érzelmeit; mindig másokat hibáztat, ha valami rossz történik vele, sosem önmagában keresi a problémát;

magatartászavarok már gyerekkortól kezdve: engedetlenség, hazudozás, lopás, vandalizmus, addiktív szerhasználat, fizikai konfliktuskeresés, iskolakerülés, másokkal szembeni kegyetlenkedés stb.;

egyértelmű szociális problémák, a „normális” társadalomba való beilleszkedés képtelensége;

alacsony frusztrációtűrés: akár már minimális ingerlés hatására is bekövetkezhetnek agresszív megnyilvánulások, felindultságból elkövetett ártó szándékú tettek, kegyetlenkedések – gyakran a családon belül;

képtelenség a megbánásra, a bűntudatra: nem tudja átérezni, hogy rossz cselekedeteivel milyen mértékben ártott áldozatának, nem érdeklik az okozott károk, sokszor még egy börtönbüntetés sem képes az antiszociális embert jobb belátásra téríteni.

Milyen az antiszociális ember? Hogyan ismerjük fel?

Sokan azt gondolják, hogy egy antiszociális ember képtelen normális emberi kapcsolatokat létesíteni, a társadalomtól teljes elzárkózottságban él – azonban ez egyáltalán nem igaz! Az antiszociális személy könnyen létesít kapcsolatot másokkal, sokszor karizmatikus, akár népszerű, sikeres emberről van szó, azonban emberi kapcsolatai felszínesek, gyakrabban rövid ideig tartanak, csak az antiszociális személy érdekei vezérlik – például munkahelyen való előrejutás, anyagi javak szerzése, önmaga szórakoztatása.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.