Menü

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük, fejlődést és jobb együttműködést is eredményezhet.

Melyek a munkahelyi konfliktusok főbb okai?
- Kommunikációs zavarok: Félreértések, hiányos vagy rosszul értelmezett információk.
- Személyiségbeli különbségek: Eltérő értékrendek, munkastílusok, temperamentumok ütközhetnek.
- Versengés az erőforrásokért: Bérek, előléptetés, figyelem vagy időbeli erőforrások (pl. határidők) körüli rivalizálás.
- Főnök-beosztott viszony: Hatáskörök, elvárások vagy stílusbeli különbségek konfliktust szülhetnek.
- Változások a munkahelyen: Új vezetés, átszervezés, digitalizáció vagy leépítés okozhat feszültséget.
Minden munkahelyen vannak konfliktustípusok, ez lehet személyes konfliktus, ha két vagy több kolléga személyes okból nem jön ki egymással, vagy akár szakmai konfliktus, amikor nézeteltérés jön létre a munkamódszerekről, célokról vagy döntésekről.

A csoportközi konfliktus során különböző részlegek, csapatok érdekei ütköznek, míg a hierarchikus konfliktusban vezetők és beosztottak közti ellentétek élesednek ki.
Ritkábban, de előfordulhat értékalapú konfliktus, amiben világnézeti vagy erkölcsi különbségekből fakadó összetűzések jönnek létre.

Miért fontos a konfliktuskezelés a munkahelyen? Hogyan kezeljük hatékonyan a munkahelyi konfliktusokat?
A nem kezelt konfliktusnak sajnos következményei vannak, amennyiben a konfliktusokat nem kezelik megfelelően, annak negatív hatásai lehetnek például romló munkahelyi légkör, csökkenő teljesítmény és motiváció, stressz, kiégés.

Megfelelő kezeléssel a konfliktusok akár erősíthetik is a csapatmunkát, javíthatják a kommunikációt és elősegíthetik a fejlődést. Ebben segít a nyílt kommunikáció, ha lehetősége van minden félnek a véleménye kifejtésére. Aktív hallgatással is sokat tehetünk ezért, ám ne csak hallgassuk, hanem értsük is meg a másik álláspontját.
Legyen bennünk empátia és próbáljuk megérteni a másik szempontjait, érzéseit.
Mi a megoldás, ha mindez nem elég?
Súlyosabb esetekben érdemes HR-es vagy külső mediátor segítségét kérni.

Miért nem jó, ha sok nő dolgozik együtt?
Ha egy munkahelyen csak nők dolgoznak vagy sok nő dolgozik együtt, akkor az az esetek többségében konfliktusokhoz vezethet. De mi lehet ennek az oka? Mi az a méhkirálynő-szindróma?
Sok nő tapasztalta már, hogy más nők megnehezítik az életüket a munkahelyükön, sőt, adott esetben még a felmondáson is gondolkodtak már. Az 1970-es években a tudósok még kifejezést is alkottak a jelenségre, ez pedig a "méhkirálynő-szindróma".

A munkahelyi konfliktusok sok esetben abból fakadnak, hogy mindannyiunknak mások a szükségleteink, más igényeink és követelményeink vannak. A munkahelyi konfliktusok lehetnek nyíltak vagy rejtettek, de ha hosszú ideig nem oldódnak meg, a krónikus stressz mellett a csapatok felbomlásához is vezethetnek. A munkahelyi konfliktusok kezelése mellett fontos a megelőzés is. Ez olyan vállalati kultúrával érhető el, amely ösztönzi a nyitottságot, tiszteletet, együttműködést és rendszeres visszajelzést

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.