Menü

Mit jelent a DINK életmód és miért népszerű?

Két fizetés, nulla gyerek – lényegében ezt az életformát jelenti, s egyre több pár dönt emellett az élet mellet. A „két fizetés gyerek nélkül” életstílus egyfajta alternatívát jelent a fiataloknak a gyermeket vállaló, családos, hagyományos életmodellel szemben.

Tanulmányok kimutatták, hogy a párkapcsolatban élők gyermekvállalásának ideje egyre inkább kitolódik, külföldön és belföldön egyaránt, sokan pedig le is mondanak a családalapításról. Vajon miért? Milyen előnyei és hátrányai vannak a DINK- azaz „dual income, no kids” – „két jövedelem, gyerek nélkül” életmódnak?

Akik úgy döntenek, hogy nem vállalnak gyereket és az ezzel járó felelősséget sem, azok szinte mondhatni, hogy – látszólag legalábbis - gondtalan életet élnek, utaznak, nyaralnak, van magukra idejük és pénzük. Kevésbé stresszes az életük, karriert futnak be, nagyon jó anyagi körülmények között élnek, legalábbis én háromgyerekes anyukaként valahogy ilyennek képzelem el őket.

A látszat szerint teljes mértékben kihasználják a gyerekmentes élet előnyeit és lehetőségeit. Anyagi biztonságban élnek, felelősségtől mentesen, talán ezért is népszerű ez a döntésük, életmódjuk.

Természetesen nem ítélek a látszat alapján és nem gondolom, hogy az ő életük könnyű és mindig gondtalan, hiszen ne felejtsük el, hogy gyakran ez nem a saját választásuk eredménye, hanem a körülmények alakították így. Vannak, akiknek nem lehet gyermeke, termékenységi problémáik vannak, vagy nem találták meg a családalapításhoz megfelelő társat, miközben a társadalom karrieristának ítéli meg őket, s azt gondolják róluk, hogy túlzottan ambíciózusak és olykor önzőek.

Az is megesik, hogy a párok gyakorlati és praktikus okokból, épp az anyagi bizonytalanság miatt választják és vállalják ezt az életmódot, hiszen pontosan tudjuk szülőként, hogy a gyermekvállalás nem kis anyagi áldozattal is jár.

Vannak olyan DINK párok, akik nem szeretnének a társadalom elvárásainak megfelelni és mindenáron gyermeket vállalni. Nem szeretnének szülői értekezletre, fogadóórákra járni, nem akarnak éjszakázni. Szabadon akarnak élni és akkor otthont és lakóhelyet, munkát váltani, amikor csak akarják.

El lehet és el is kell fogadni, hogy bizonyos kapcsolatokból, házasságokból nem hiányzik a gyerek, úgy érzik a felek, hogy így is teljes életet élnek, szeretnek dolgozni, otthon pedig pihenni, hétvégén délig aludni, bármikor utazgatni és még sorolhatnám.

Gyermeket nevelni nem egyszerű, nagyon kemény és sokszor azt érzem, hogy borzasztóan nehéz feladat, nem ítélem el azt, aki ebbe nem mer, vagy nem akar belevágni.

A DINK életmód elsőre talán jól hangzik, de essen szó a hátrányairól is, hiszen az éremnek két oldala van.

Annak ellenére, hogy számos előnnyel jár ez az életmód, ezek a párok soha nem élik át a gyermekvállalás élményét, örömét. Azt az szeretetet, amit csak a gyermekünk iránt érezhetünk. Ők azok, akik nem fogják később bánni, hogy a gyermek helyett a karriert választották.

S hogy lehet-e gyerek nélkül teljes életet élni?

Minden bizonnyal igen, de erre a kérdésre mindenkinek saját magának kell megadnia a választ.

Egy biztos: inkább döntsön valaki a DINK életmód mellett, minthogy gyermeket vállal és azután megbánja, nem szereti, nem gondozza, nem neveli a gyermekeit, nem foglalkozik velük, nem gondoskodik róluk megfelelően, elhanyagolja őket. Előbbit megérti és elfogadja az ember, utóbbi azonban soha nem elfogadható.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.