Menü

Mit jelent a DINK életmód és miért népszerű?

Két fizetés, nulla gyerek – lényegében ezt az életformát jelenti, s egyre több pár dönt emellett az élet mellet. A „két fizetés gyerek nélkül” életstílus egyfajta alternatívát jelent a fiataloknak a gyermeket vállaló, családos, hagyományos életmodellel szemben.

Tanulmányok kimutatták, hogy a párkapcsolatban élők gyermekvállalásának ideje egyre inkább kitolódik, külföldön és belföldön egyaránt, sokan pedig le is mondanak a családalapításról. Vajon miért? Milyen előnyei és hátrányai vannak a DINK- azaz „dual income, no kids” – „két jövedelem, gyerek nélkül” életmódnak?

Akik úgy döntenek, hogy nem vállalnak gyereket és az ezzel járó felelősséget sem, azok szinte mondhatni, hogy – látszólag legalábbis - gondtalan életet élnek, utaznak, nyaralnak, van magukra idejük és pénzük. Kevésbé stresszes az életük, karriert futnak be, nagyon jó anyagi körülmények között élnek, legalábbis én háromgyerekes anyukaként valahogy ilyennek képzelem el őket.

A látszat szerint teljes mértékben kihasználják a gyerekmentes élet előnyeit és lehetőségeit. Anyagi biztonságban élnek, felelősségtől mentesen, talán ezért is népszerű ez a döntésük, életmódjuk.

Természetesen nem ítélek a látszat alapján és nem gondolom, hogy az ő életük könnyű és mindig gondtalan, hiszen ne felejtsük el, hogy gyakran ez nem a saját választásuk eredménye, hanem a körülmények alakították így. Vannak, akiknek nem lehet gyermeke, termékenységi problémáik vannak, vagy nem találták meg a családalapításhoz megfelelő társat, miközben a társadalom karrieristának ítéli meg őket, s azt gondolják róluk, hogy túlzottan ambíciózusak és olykor önzőek.

Az is megesik, hogy a párok gyakorlati és praktikus okokból, épp az anyagi bizonytalanság miatt választják és vállalják ezt az életmódot, hiszen pontosan tudjuk szülőként, hogy a gyermekvállalás nem kis anyagi áldozattal is jár.

Vannak olyan DINK párok, akik nem szeretnének a társadalom elvárásainak megfelelni és mindenáron gyermeket vállalni. Nem szeretnének szülői értekezletre, fogadóórákra járni, nem akarnak éjszakázni. Szabadon akarnak élni és akkor otthont és lakóhelyet, munkát váltani, amikor csak akarják.

El lehet és el is kell fogadni, hogy bizonyos kapcsolatokból, házasságokból nem hiányzik a gyerek, úgy érzik a felek, hogy így is teljes életet élnek, szeretnek dolgozni, otthon pedig pihenni, hétvégén délig aludni, bármikor utazgatni és még sorolhatnám.

Gyermeket nevelni nem egyszerű, nagyon kemény és sokszor azt érzem, hogy borzasztóan nehéz feladat, nem ítélem el azt, aki ebbe nem mer, vagy nem akar belevágni.

A DINK életmód elsőre talán jól hangzik, de essen szó a hátrányairól is, hiszen az éremnek két oldala van.

Annak ellenére, hogy számos előnnyel jár ez az életmód, ezek a párok soha nem élik át a gyermekvállalás élményét, örömét. Azt az szeretetet, amit csak a gyermekünk iránt érezhetünk. Ők azok, akik nem fogják később bánni, hogy a gyermek helyett a karriert választották.

S hogy lehet-e gyerek nélkül teljes életet élni?

Minden bizonnyal igen, de erre a kérdésre mindenkinek saját magának kell megadnia a választ.

Egy biztos: inkább döntsön valaki a DINK életmód mellett, minthogy gyermeket vállal és azután megbánja, nem szereti, nem gondozza, nem neveli a gyermekeit, nem foglalkozik velük, nem gondoskodik róluk megfelelően, elhanyagolja őket. Előbbit megérti és elfogadja az ember, utóbbi azonban soha nem elfogadható.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.