Milyen megküzdési stratégiákat alkalmazhatunk stresszhelyzet esetén?
- Dátum: 2023.12.31., 09:43
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- életerű, fájdalom, kognitív, kommunikáció, konfrontáció, megküzdés, menekülés, negativitás, önértékelés, problémamegoldás, stressz
Korábban már részleteztük, hogy hogyan is kezelhetjük a minket érő stresszt. Most részletesebben tárgyaljuk a különféle megküzdési módokat, s ezeken belül megkülönböztetett figyelemmel azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek előfordulhatnak a mindennapok során. Melyek is ezek?
Mi is a megküzdés? Milyen formái vannak?
Megküzdésnek nevezzük a stresszhelyzet megoldását szolgáló alkalmazkodási próbálkozásokat. A megbirkózási módokat adaptív, s nem adaptív dimenziók mentén kategorizálhatjuk, másrészt a megbirkózási készség három formájáról is beszélhetünk, azaz problémamegoldó-, érzelmi-, és támogatást kereső formákról. Lazarus és Lainer kétféle megküzdési formát különböztetett meg: problémaközpontú megküzdés és érzelemközpontú megküzdés. A problémaközpontú megküzdés során a személy a helyzetre, a problémára összpontosít, megkísérli azt megváltoztatni, hogy a jövőben el tudja kerülni. Az érzelemközpontú megküzdés során pedig a személy azzal foglalkozik, hogy enyhítse a stressz okozta érzelmi reakciókat, megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását.
Az érzelemközpontú megküzdést használó egyén a tények, és az érintettség tagadásával igyekszik kontrollálni a kialakult helyzetet, azáltal próbálja szabályozni a fennálló distresszt (olyan helyzetet értünk alatta, amit megoldhatatlannak érezzük), hogy megváltoztatja a szituáció értelmét, jelentőségét. Amikor ez a procedúra sikerrel jár, akkor kevés, vagy nincs oka megtapasztalni az érzelmi distresszt, így a káros, vagy fenyegető kapcsolat átértékelődik jóindulatúvá az egyénben. Az érzelemközpontú megoldási módot akkor tekinthetjük valódi megküzdésnek: 1. ha a személy csak addig használja, amíg meg nem találja az optimálisabb problémamegoldást, 2. ha a stresszhelyzet nem változtatható meg. Folkmann és Lazarus érzelemközpontú és problémaközpontú konfliktusmegoldási elmélete szerint az érzelmi egyensúly helyreállítása a hatékony problémamegoldás előfeltétele, így együtt járhat a kétféle konfliktus megoldási mód.
Mi jellegzetességei vannak a kétféle problémamegoldásnak?
Az érzelemközpontú problémamegoldás során az egyén: • a problémát minimalizálja, • ráhagyatkozik az eseményekre, • csatlakozik nála erősebb személyekhez • próbálja a helyzetet értelmezni. A problémaközpontú konfliktusmegoldás során pedig az egyén aktívan tesz: • a probléma feloldásáért, • a megfelelő döntéshozatalért, • a céltudatos cselekvésért.
Lazarus és Folkmann a kétféle megküzdési formákon belül nyolcféle stratégiát különít el:
Konfrontáció: a problémával való szembehelyezkedést, aktív megküzdést jelenti.
Eltávolodás: a helyzettől való érzelmi és mentális eltávolodás jelent, hogy energiát gyűjthessen az egyén a további megküzdésre.
Érzelmek és viselkedések szabályozása: ez az adott helyzet megoldását legjobban segítő viselkedési mód és viselkedés megtalálását jelenti.
Társas támogatás keresése: a társas környezet részéről rendelkezésre álló erőforrások, támogatások keresését és kihasználását jelenti. A támogatást kereső faktornál azt találták, hogy a nők hajlamosabbak ezt a megoldást választani a férfiakhoz képest, ez megmutatkozik abban is, hogy a nők pl. hamarabb mennek el orvoshoz, ha panaszaik vannak.
A felelősségvállalás: az észlelt, tulajdonított kontroll vállalása kerül előtérbe ebben az esetben.
Problémamegoldás-tervezés: kifejezetten kognitív, racionális stratégia, azoknak a lehetőségeknek a kiértékelését jelenti, amelyek a helyzet megoldását elősegíthetik.
Elkerülés-menekülés: olyan helyzeteket jelent, ahol nem vállalja az egyén a konfrontációt, kilép a szituációból.
Pozitív jelentés keresése: a negatív jelentésű esemény kihívásaként, bizonyos szempontból pozitívként való értékelése történik meg.
Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság
A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.
Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája
„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?
Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál
Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.
Vásárlásmánia
Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.
Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.