Menü

A klímaváltozás hatásai az egészségünkre

Talán sokan emlékeznek még az 2013-as nagy havazásra, mely március 15-ére esett, ezzel pedig szinte döbbenten vettük tudomásul, hogy egyre inkább eltolódik a téli időszak és azóta már egyáltalán nem ritka, hogy márciusban vagy áprilisban kell fagyos napokra, havazásra számítani, vagy májusban elővenni a vastagabb kabátot.

Az éghajlatváltozás a világ minden térségét érinti. A sarki jégtakarók olvadása miatt emelkedik az óceánok és tengerek szintje és egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, ami súlyos veszélyt jelent.

Az éghajlatváltozás a természetre nézve számos következménnyel jár, gondoljunk itt a magas hőmérsékletre, aszályra és erdőtüzekre, átvizekre, tengerszint-emelkedésre, belvizekre, melyek mind komoly problémákat okoznak.

Hogyan hat az éghajlatváltozás az egészségünkre?

A klímaváltozás a legsúlyosabb környezeti és egészségügyi probléma. Befolyásolja a rovarok, rágcsálok által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését, például a kullancsok által terjesztett Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is, továbbá számolni kell az allergén növények változó pollenszórásával is.

Az éghajlatváltozás okozta környezeti hatások növelik az egészségügyi kockázatokat, a különféle megbetegedések esélyét, amelyek hatással vannak az egészségügyi ellátórendszerre. Nemzetközi és hazai kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti az emberek és az élővilág egészségét, ez a veszély pedig az elkövetkező években és évtizedekben növekedik fog.

Manapság egyre többen foglalkoznak klímavédelemmel és látják át a környezetvédelem jelentőségét, ám minden erre irányuló erőfeszítés sem tudta eddig a Föld ökológiai rendszerét pusztító folyamatokat megváltoztatni.

Az éghajlatváltozás világszerte súlyos hatással van az emberek egészségére, gondoljunk csak a szélsőséges hőmérsékletekre, mely télen légúti panaszokkal, legyengült immunrendszerrel járnak, nyáron pedig szív-és érrendszeri, légzőszervi megbetegedéseket, hőgutát, rossz mentális egészségi állapotot okoznak.

A legfontosabb egészségi kockázatot leginkább az extrém hőmérséklet jelenti, mely a hőhullámokat nehezebben viselőket érinti jobban, a betegeket, az időseket és a gyermekeket. A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája.

Tehetünk mi is a klímaváltozás ellen?

Igen! Ez ellen összefogással tehetünk, környezetbarát, fenntartható energiaforrásokra való váltással, étkezési szokások megváltoztatásával, szelektív hulladékgyűjtéssel, fogyasztási szokásaink megváltoztatásával, tudatos magatartással. A környezetünkért és a jelenleg is végbemenő jelentős környezeti változásokért mindannyian felelünk. Mindannyiunk közös érdeke, hogy egy tiszta, fenntartható, zöld jövőt teremtsünk.

Karácsonyi szimbólumok

Az életünk, lelkünk, lakásunk decemberben ünnepi díszben várja a karácsonyt. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk, a munkahelyünk és a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont is karácsonyi pompával ragyog. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok, díszek, dekorációk milyen jelentéssel bírnak?

Tűzveszély a lakásban! Mitől lehet veszélyes az advent?

Minden évben több tucat lakástűz ad munkát a tűzoltóknak ünnepekkor. A legtöbb tűz adventi koszorúkból és karácsonyfákból keletkezik, de hasonlóképpen veszélyesek az óvatlanul elhelyezett karácsonyi dekorációk is.

Ehető vadnövények nyomában

Hazánk növényvilága az éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően, nagyon változatos és fajtákban gazdag. Napjainkban ezeknek csak töredékével találkozhatunk a bio- és reforméletmód boltok polcain, ilyenek a vad gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök.

Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül

Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül, de nemcsak a karácsony jellegzetes csemegéje, hanem az ősz és a tél elengedhetetlen étele. A papírba csomagolt forró, sült gesztenye illata szinte aromaterápiaként hat az emberre az adventi vásárok forgatagában, természetesen egy bögre illatos forralt borral együtt.

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.