PIQ, avagy eszik-e vagy isszák a pénzügyi intelligenciát?

Egyre több helyen lehet találkozni ezzel a betűszóval, hogy PIQ, de sokan nem tudják, mit jelent. Segítek, ez a Pénzügyi IQ, azaz a pénzügyi intelligencia (hányados) rövidítése. A tapasztalatom viszont azt mutatja, hogy ezzel sem vagyunk beljebb. A pénzügyi intelligencia fogalma sem mond túl sokat az átlagos magyar jó munkás embernek/asszonynak. Komolyan volt már olyan, aki visszakérdezett: azt most eszik, vagy isszák?

Mi kell ahhoz, hogy valaki érvényesülni, boldogulni tudjon az életben? Mi kell ahhoz, hogy ha nem is feltétlenül gazdagon, de jólétben élhessen? (Bár ha már a jólétig eljutott egy helyes pénzügyi szemlélettel, gondolkodásmóddal, akkor már a kutya sem tudja megakadályozni abban, hogy gazdag is legyen…:)) Mi kell ahhoz, hogy minden fontosabb területen sikeres legyen? Nem fogod elhinni!

-általános műveltség, és az ehhez kapcsolódó, hagyományos értelemben vett IQ – erre treníroznak minden magyar jógyereket az iskolában (a rosszat is erre próbálják)

-érzelmi intelligencia, vagyis az EQ (Emotional Quotient) – ehhez kapcsolódik aztán minden olyan szépség, mint szociabilitás, beilleszkedés, asszertív kommunikáció, és egyéb varázsszavak, amikről szintén balladát tudnék írni, de most nem ez a cikk tárgya

-pénzügyi intelligencia, a már emlegetett PIQ – ez az, amit viszont mindenki hanyagol. Egyre több helyen hallatszik, hogy majd az iskola, annak kell majd tanítani pénzügyi ismereteket. DE! A pénzügyi ismeretek – az iskola jellegéből adódóan – csak az általános pénzügyi műveltséget adhatja. Az intelligenciához kapcsolódó készség-, képességfejlesztést már sokkal kevésbé. (Persze van mód erre is, de nem ez a jellemző – kompetencia alapú tanítás ide, vagy oda.) Tehát tetszik, nem tetszik, ezt bizony mindenki otthon tanulja – aputól és anyutól. Meg a nagyitól. Ha tőlük nem, akkor meg bárki mástól. (Erre még majd visszatérek.)

Általános műveltség, általános IQ – bizonyított tény, hogy kreatív technikákkal tanulni is könnyebb, gyorsabb, tartósabban megmarad, azaz hosszabb távon rögzül az ismeretanyag, sőt még előhívni is könnyebb. Nem árt hozzá a szabadkreativitas képzettársítás magas szintű képessége, mert erre olyan logikai gondolatmenetet lehet építeni, ami egyedi, a leginkább passzol a gyerek egyéniségéhez, tanulási módszeréhez, képességeihez.

Érzelmi intelligencia, EQ – soha nagyobb szüksége a kreativitásra nem lesz egy embernek, mint éppen a saját érzelmi életének tudatosságában, ill. a másokkal való kapcsolatok kialakításában, fenntartásában, vagy pont a lezárásában (sajna néha azt is kell). Hogyan mondjam, hogyan viselkedjek, hogyan érveljek? Az asszertív, vagyis (mások számára is előnyt biztosító) érdekérvényesítő kommunikáció pedig azon alapszik. A helyzetfelismerésen, az emberismereten, ill. azon, hogy ezt hogyan használom ki a kommunikációmban minden résztvevő számára előnyösen úgy, hogy megoldás is szülessen. Kreatív gondolati és viselkedéskombinációk tömkelege!

Pénzügyi intelligencia, PIQ – persze, ez sem megy a pénzügyi tudás, műveltség nélkül, ez az alap. De hogy ezt a tudást hogyan használom, mennyire látom meg ennek a tudásnak az alapján a kínálkozó lehetőségeket, ezeket a lehetőségeket hogyan kombinálom és használom ki, az már tömény kreativitás!