Menü

Táncterápia? Igen!

Mi az a Táncterápia? A válasz összetett, hiszen ma Magyarországon többféle táncterápiás irányzat létezik, ebbe beletartozik a pszichodinamikus mozgás, a testpszichoterápia, szomatopszichoterápia. Amerikában az alkotással és kifejezéssel dolgozó terápiás formákat összefoglaló néven kreatív terápiáknak nevezik. Bármelyik magyarázathoz is fordulunk, egy biztos: a testtel és testi érzetekkel folyó munkákat hívjuk táncterápiás irányzatoknak.

A tánc évszázadokon át az önkifejezés egyik formája volt, csak nemrégiben lett terápiás módon alkalmazott módszer.

A táncterápia elméletének alapelvei abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a test és a lélek elválaszthatatlanok. A terápia egy olyan terápiás módszer, amely testtudati gyakorlatokat, az improvizált mozgást és a táncban rejlő gyógyító lehetőségeket kapcsolja össze. A hangsúly a testi élmények átélésén van, de a kifejezés nemcsak táncban történhet, hanem képben, rajzban, dramatikus formában is.

Mire jó a táncterápia?

A táncterápia különféle rendellenességek és betegségek gyógyítására alkalmazható.

A módszer alkalmas arra, hogy felszínre hozza a mélyben szunnyadó problémákat, indulatokat, örömöket, érzelmeket, melyeket ezesetben nem a szavak oldaláról közelítünk meg, hanem képekkel, mozgással, tánccal.

A módszer szakértői és követői szerint „életünk is egyfajta alkotás, így az alkotáshoz való viszonyunkban tükröződik mindaz, ahogyan létezünk.”

Miért jobb kifejezni magunkat tánccal, mint szóban?

A vizuális kifejezés azért más, ennek segítségével hidat teremthetünk a sokszor nehezen megfogalmazható verbális kifejezésmód között.

Miért fontos a tánc, mint mozgás?

A mozgás a legalapvetőbb és legkorábbi módja a kapcsolatteremtésnek. A táncban nagyon sok információ elrejtőzik vagy épp megmutatkozik, ez pedig nagy jelentőséggel bír.

Már 2-3 éves kor alatt, a beszéd előtti életkorban kialakul későbbi személyiségünk, testünk emlékszik, a táncterápia segítségével pedig előhívhatóak a korai élmények is. A módszer a szó előtti időszak eszközeivel dolgozik, ezért lehetőséget teremt a korai élmények feldolgozására, az anya-gyermek kapcsolat feltárására, korrekciójára.

A művészetterápiára sokan úgy tekintenek, mint a személyiség öngyógyító erejére. A vizuális és/vagy mozgásos kifejezés sokat segítenek abban, hogy a problémát egy másik, addig ismeretlen szemszögből is megragadjuk, kibontsuk, kidolgozzuk, megfejtsük, megoldjuk.

Hogyan néz ki a táncterápia a gyakorlatban?

A táncterápiát lehet csoportban, vagy egyénileg is végezni. Az alkalmak beszélgetéssel kezdődnek és zárulnak le. A nyitó körben megoszthatjuk magunkról azt, ami a probléma, amit szeretnénk megoldani, elmondhatjuk, hogyan érkeztünk a csoportba, milyen érzelmeink, benyomásaink vannak.

A beszélgető-kör után mozgás következik, ez egyfajta bemelegítést jelent, majd következik a testtudati munka, a mozgás kutatása csoportvezetők segítségével. A mozgás, táncolás során sok élményt gyűjtünk, tapasztalatot szerzünk önmagunkról.

A következő szakaszban a mozgásélményt értékelik, megjelenítik képekben is. Megnézik, hogy a mozgás-, alkotás-, kapcsolatélménynek milyen lenyomata alakul ki, majd megosztjuk élményeinket, azokat a belső képeket, érzeteket, emlékeket, melyek felidéződtek. A terápia gyakran meglepő felismerésekhez vezet, mely pozitív változásokat eredményezhet páciens/ek életében.

Mi történik, ha valaki nem szeretne beszélni, vagy táncolni, esetleg rajzolni?

Nem kötelező táncolni, lehet hallgatni és lehet elcsendesedni, ülni és várni, szemlélni is. A tagok, a maguk történetével, élményvilágával, dinamikájával sokat segítenek egymásnak.

A csoport megtartó erővel bír

A táncterápia az 1940-es években született, népszerűsége egyre csak nő. A táncterápia alkalmazása a következő területeken valósul meg: mentálhigiéniai rehabilitációs központokban, egészségügyi és oktatási intézményekben, szanatóriumokban és más egészségügyi programokban. A táncterápia különböző ágai sokat segíthetnek sokféle betegség és zavar gyógyításában.

Allergia a házi kedvencre – hogyan őrizhető meg az otthon allergénmentesen?

Sok családban a házi kedvencek valódi családtagként élnek velünk, ám sajnos egyre többen küzdenek állatallergiával. Az allergiás tünetek – mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés vagy akár asztmás rohamok – nemcsak kényelmetlenek, de hosszú távon komoly problémát is jelenthetnek.

Albérlet vagy saját lakás? – Mi éri meg jobban?

A magyar fiatalok többsége előbb-utóbb eljut arra a kérdésre, hogy a saját lakás vagy az albérlet a jobb választás. A válasz nem fekete-fehér, mert mindkét opciónak vannak előnyei és hátrányai is. Ráadásul ingatlant venni jelenleg, mint sokan tapasztaljuk, egyre nehezebb. Az árak magasak, a lakosság nagy része pedig a főváros felé orientálódik, miközben a vidéki területek egyre inkább elnéptelenednek.

Tsundoku – az olvasatlan könyvek művészete

Tsundoku – amikor a könyvek gyorsabban gyűlnek, mint ahogy olvasnánk őket? Igen valami ilyesmiről olvastam a neten a minap.

Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!

A fesztiválszezon sokak számára a nyár csúcspontja, ám az introvertált embereknek gyakran inkább kimerítő, mint feltöltő élményt jelent. Tényleg ki kell maradniuk a bulikból, ha nem bírják a tömeget és a zajt? Nem! Néhány tudatos lépéssel és saját határaink tiszteletben tartásával a fesztiválok számukra is igazi élménnyé válhatnak.

Strandetikett: néhány szabály, hogy ne legyünk a part réme

A strand a kikapcsolódás, a feltöltődés és a közösségi élmények helye. Azonban ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, nem árt betartani néhány alapvető illemszabályt. Ezek nem szigorú törvények, inkább olyan apró figyelmességek, amelyek megteremtik a békés és vidám hangulatot.