Mi a meddőség? Mikor számít egyáltalán valaki meddőnek?

Orvosi értelemben akkor beszélhetünk meddőségről, ha egy év folyamatos, védekezés nélküli próbálkozás sem eredményez várandósságot, vagy a terhesség létrejön ugyan, tehát a fogantatás megtörténik, de ez spontán vetéléssel végződik.

Meddőségről azoknál a pároknál is beszélhetünk, akiknek már született korábban gyermekük, de a családbővítés fogantatási vagy kihordási komplikációkba ütközik. Esetükben másodlagos meddőség állhat fenn, ami gyakoribb, mint az elsődleges.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, a meddőség világviszonylatban minden hetedik gyermekre vágyó párt érinti, itthon ez körülbelül 120 ezer teherbe esési nehézségekkel küzdő párt jelent.

A meddőség okai között külső és belső tényezők is állhatnak. Sokan még manapság is úgy vélik, csupán női meddőség létezik, pedig szinte ugyanakkora arányban van jelen a férfiak terméketlensége is. A meddőség nem csupán fiziológiai vonatkozású probléma, hiszen a vágyott gyermekáldás elmaradása során megélt kudarcok, a párkapcsolat minőségének romlásához, akár végéhez is vezethetnek, de egyéni mentális panaszokat is okozhatnak, mint a depresszió vagy a szorongás.

Abban az esetben, ha a babaprojekt már több mint egy éve sikertelen, vagy a fogantatást követően spontán vetélés történt, mindenképp ajánlott felkeresni nőgyógyászt, meddőségi szakorvost. A meddőség okai között szerepelhetnek olyan egészségügyi problémák, amelyek rövid kezelést követően könnyedén megszüntethetőek, de az is előfordulhat, hogy az idő komoly szerepet játszhat az áhított gyermekvállalás során.

A meddőség legfőbb tünetei

-- védekezés nélkül, 12 hónap elteltével sem sikerült a teherbe esés

-- sikerült ugyan a fogantatás, de legalább kétszer történt spontán vetélés

A meddőség okai lehetnek biológiaiak, lelkiek, sőt, akár társadalmiak is. Pár évtizeddel ezelőtt a családalapítás főként a nők húszas évei elejére volt jellemző, manapság azonban ez akár több évtizeddel is kitolódhat – a nők gyakran csupán a harmincas éveikben vállalják az első gyermeküket. Az életkor előrehaladtával azonban csökken a fogamzóképesség, tehát mind a női, mint a férfi oldalról kevesebb esély lesz a természetes úton történő fogantatásra.

„Meddő vagyok?” – Ekkor érdemes szakemberhez fordulni!

A meddőség gyanúja több esetben is fennállhat: ilyen például a 12 hónapnyi sikertelen próbálkozás, ami 6 hónapra is lecsökkenhet, amennyiben a pár női tagjának életkora eléri vagy meghaladja a 35 évet – a nők legtermékenyebb időszaka 20 és 35 éves koruk között van, ezután rohamosan elkezd csökkeni a fogamzás esélye, valamint nő a vetélések eshetősége. Meddőségre utalhatnak továbbá a következő jelek, tünetek is:

spontán vetélések

menstruációs zavarok: a havi ciklus hosszabb ideje szabálytalan, ritkább vagy elmarad, a menstruációs vér erőteljesebb a megszokottnál, alvadékos

fokozott alhasi fájdalmak, görcsök, akár a menstruáció alatt vagy attól függetlenül

az együttlétek alatt tapasztalható ismeretlen fájdalom

az otthoni ovulációs tesztek egyike se mutat tüszőrepedést

merevedési zavarok

korábbi fertőzések

korábbi vagy még fennálló, lappangó nemi betegségek

a hormonháztartás abnormális működése

inzulinrezisztencia (IR)

cukorbetegség

policisztás ovárium szindróma (PCOS)

stresszes életmód

lelki problémák

hosszabb ideje tartó káros szenvedélyek

súlyproblémák – főként a hirtelen fogyás vagy hízás

A nőknél bizonyos génhibák magas trombózishajlammal járhatnak, ez pedig könnyedén vezethet spontán vetéléshez.

Cukorbetegség: A 2-es típusú diabéteszt, azaz a cukorbetegséget megelőző inzulinrezisztencia (IR) a hasnyálmirigy fokozott inzulin termelését jelenti. Ez rendkívüli módon képes károsítani bizonyos szerveket, többek között a petefészkeket is.

A férfiak esetén a kialakult cukorbetegség nagyban roncsolja a hímivarsejteket, ezzel csökkentve a termékenységet.

Pajzsmirigy betegségek: A pajzsmirigy nagy szerepet játszik az ösztrogén és a progeszteron termelésében, így ennek a szervnek a zavara komoly hatással lehet a nők és a férfiak nemzőképességére egyaránt, meddőséget kiváltva.

Káros szenvedélyek, egészségtelen életmód: A dohányzás jelentősen csökkenti a férfiak nemzőképességét, a spermiumok érésére gyakorolt negatív hatása révén, ám a nők esetén sem marad következmények nélkül a nikotin és a dohányfüst, esetükben akár korai menopauzát is eredményezhet. A másik gyakori káros szenvedély, az alkohol is negatív hatással van mindkét nem oldalán: a férfiaknál a herék, a nők esetén a petesejtek normális működésére hat hátrányosan.

Az egészségtelen életmódba beletartozik az elhízás is, ami a hormonháztartásra gyakorolt hatása miatt útjába állhat a természetes és problémamentes fogantatásnak, terhességnek. A férfiak esetén ráadásul még a spermiumok minőségének romlásához is vezet.

Lelki, vagyis mentális okok: A meddőség nem csupán szervi eredetű lehet, bizony gyakorta lelki okok állnak a hátterében. A több hónapos sikertelen próbálkozás kiválthat nagyfokú stresszt, teljesítménykényszert, szorongást, ezek pedig mind megakadályozhatják a peteérést vagy épp a spermiumtermelődést, a libidócsökkenésről már nem is beszélve. Tehát lehetséges, hogy a következő hónapban sikerült volna a teherbe esés, de az elvárások és a környezeti nyomás kiváltotta kudarc érzése meddőséghez vezetett. Természetesen mentális problémák bármikor kialakulhatnak, ez esetben, az esetleges nyugtatók, kedélyjavítók és egyéb készítmények is kiválthatnak időszakos meddőséget.

Egy alapos, általános orvosi kivizsgálás során is felbukkanhatnak olyan meglévő betegségek, fertőzések, melyek mindeddig lappangtak a szervezetben, nem produkálva tünetet. Az ilyen típusú meddőség, ezek kezelésével könnyedén megelőzhető. A szövődmények okozta teherbeesési nehézségek is könnyedén elkerülhetőek, amennyiben egy-egy fertőzés azonnali kezelést kap. Épp ezért érdemes figyelni a test jelzéseire, valamint részt venni a rendszeres orvosi vizsgálatokon.