Menü

Milyen vízzel igyuk a kávét?

Bevallom, hogy reggelente én is sima csapvízzel töltöm fel a kávéfőzőt, és imádkozok azért, hogy ne keljen fel a gyerek addig, még elfogyasztom az italt. De úgy gondolom, hogy a legtöbb embernek meg van a kis megszokott szeánsza, hogy milyen módon fogyassza el a reggeli koffein adagját. Illetve azt is gyanítom, hogy nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy milyen vizet is használjanak az elkészítéshez. A környezetembe élők többsége még hallani se hallott arról, hogy egyáltalán törődni kellene ezzel. Ezt onnan tapasztaltam, hogy a város közösségi média felületén, valaki megkérdezte, hogy volna-e igény kávéfőző vízre ebben a térségben.

Mondanom se kell, hogy milyen hozzászólások születtek. Mindenki azt hitte, hogy valami megvezetés, vagy vicc akar lenni, kivéve pár embert, aki pedig azon hüledezett, hogy vannak, akik nem hallottak róla, és milyen tudatlanok itt az emberek. Na ezen felbuzdulva, én is elkezdtem kutakodni, hogy ez tényleg valami kamu poszt, vagy van valami valóság alapja. Mély döbbenetemre a baristák, már nagyon rég foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel és a válasz igen, ha minőségi, hiper-szuper kávét szeretnénk inni, akkor a víz minősége is nagyban befolyásolja a végeredményt. Ahogy az ételeknél is fontos az alapanyagok minősége, úgy a kávéfőzésre igaz ez az állítás.

Nyilván, a kávé ízének és zamatának szempontjából a legfontosabb tényező maga a kávé, az őrlés és a pörkölés, valamint a kávéfőző típusa. Az igényes kávéfogyasztók viszont figyelnek arra, hogy milyen vízzel készül az ital. A csapból folyó víz összetételét sok minden befolyásolja, köztük például az is, hogy milyen területen lakunk, milyen rétegből kerül a felszínre, hol folyik keresztül stb. Oldott és oldatlan anyagok is kerülnek bele, amik befolyásolják a minőséget, a ph-értékét, és, hogy lágy vagy kemény vizet kapunk-e. Hazánkban ugyan viszonylag jó minőségű vizet ihatunk a csapból, azonban a szakértők mégis azt vallják, hogy a minőségi kávéfőzésre nem alkalmas.

Ugyanis a keménysége és a benne oldott magas ásványi anyagok és egyéb szennyeződések befolyásolják a tökéletes ízélményt. Az aroma, ezek miatt nem tud megfelelően kioldódni. Ugyanennek okán a legtöbb palackozott víz sem alkalmas arra, hogy kávé készüljön belőle.

De akkor milyen vizet használjunk? Az alacsony ásványianyag-tartalmú, klórmentes, lágy víz a legmegfelelőbb. A baristák és kávészakértők leginkább a vízszűrő berendezésekre, esetleg a lágyabb típusú vizekre esküsznek. A desztillált víz is szóba jöhetne, ellenben túlzott sterilitása lévén ez sem jó választás. A kémhatást tekintve semlegesnek kell lennie, tehát se nem savas, se nem lúgos. A boltokban már kapható kifejezetten erre alkalmas víz (kávéfőzővíz), de az internet segítségével akár otthon is elkészíthetjük. Azonban mielőtt nyakunkba vennénk a boltokat, a vízszolgáltatónk oldalán megtalálható, hogy azon a területen ahol élünk, milyen minőségű vizet szolgáltatnak. Azért ezzel is érdemes tisztában lenni.

Mindamellett, hogy a kedvenc fekete italunk ízét befolyásolja az általunk használt víz, egyéb másra is befolyással lehet. Például a kávéfőzőnkre. Ugyanis a kávégép legnagyobb ellensége a vízkő, ami pedig a vízben található ásványi anyagok miatt képződik. Illetve amellett, hogy tönkreteszi a gépet, az egészségünkre sincs jó hatással.

Ha egy kicsit utánajárunk a környezetünkben felelhető különböző minőségű vizek között, és megtaláljuk a tökéletest, akkor amellett, hogy meghosszabbítjuk a kávégépünk életét, még minőségi, ízekben gazdag kávét ihatunk és mindezt az otthonunk kényelmében.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?