Menü

A bántalmazás tünetei gyermekeknél

Ma Magyarországon egyre kevésbé számít tabutémának a gyermekbántalmazás, mégis sok esetben a szülők, tanárok és más gyermekekkel foglalkozó szakemberek nehezen beszélnek erről. Nem tudják mik a jelei, mi a teendő, ha ezeket észlelik.

Ez nagyon lényeges lenne, hiszen az erőszak jelen van a gyermekek életében. Ha bántalmazást hallunk gyakran sztereotip képek és gondolatok jelennek meg előttünk, amelyek sokszor egyáltalán nem, vagy annak számos formáját nem fedik le.

Testi tünetek: sérülések, sokszori balesetek által keletkezett nyomok, nemi szervek zavart, ösztönös megérintése, gyakori pszichoszomatikus tünetek, nemi szervek és a körülötte lévő területek sérülése, visszatérő húgyúti gyulladások, zúzódások vagy karcolások, nemi szervek érzékenysége, hirtelen váladékozása, vérzése, abnormális elváltozások a nemi szerveken, karmolások, harapások a gyermek testén, arra utaló jelek, hogy a gyermeket erőszakkal levetkőztették, megmagyarázhatatlan terhesség.

Viselkedéses jelek: Elsősorban a viselkedés hirtelen megváltozása lehet jelzés értékű. Kisgyermek korban elkerülő viselkedés a szülők irányában, megdermedés vagy lefagyás konfliktusok esetén, önbántalmazás. Feltűnően sokat beszél a szexualitásról, és sokat tud a felnőtt szexuális viselkedésekről korához képest. Kortársaival szemben illetlen szexuális magatartást mutat. Hirtelen hangulat ingadozások, esetleges regressziók a viselkedésben: ágyba vizelés, szobatisztaság megszűnése. Étvágytalanság, evési szokások hirtelen megváltozása. A bizalom elvesztése, félelem a felnőttektől. Alvászavarok, és gyakori szexuális tartalmú rémálmok.

Szociális elszigetelődés, egyedüli játékok, csendes, visszahúzódó viselkedés. Iskolában észrevehető hirtelen változások a viselkedésben: teljesítményromlás, túl korán érkezik, vagy túl későn távozik az iskolából, ellenállás a testi foglalkozásokkal szemben, például tornaóra, úszás, az iskolaorvosi vizsgálattal szembeni ellenérzések, iskolakerülés.

Legsúlyosabb esetekben öngyilkossági próbálkozások, alkohol vagy drogfogyasztás.

A családjukban bántalmazott gyerekek viselkedésükkel szinte kivétel nélkül mindig jeleznek nekünk, ha valami nincs rendben. Persze ezek a jelzések nagyon sokfélék lehetnek: hirtelen viselkedésbeli változások, pszichoszomatikus tünetek, alvás, illetve evészavarok, autoagresszív viselkedések, az iskolai teljesítmény romlása, illetve más deviáns, esetleg mások felé erőszakos viselkedések, de tartsuk észben, hogy minden gyerek egyedi és másként fog reagálni egy ilyen helyzetre. Az osztály fekete báránya, az a tipikusan „rossz” gyerek, akivel visszatérően gondok vannak, valószínűleg saját maga és családja is segítségre szorul. Nagyon sok oka lehet ennek a viselkedésnek, aminek a feltárásához, kezeléséhez segítségül lehet hívni iskolapszichológust, és/vagy a Családsegítő Központ és/vagy a Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásait.

De mindenképpen fontos, hogy a családra is figyelemmel legyünk, ha egy gyerek ennyire kiugróan agresszív viselkedést mutat. Általában jellemző, hogy a feltűnően készséges, túlságosan alázatos, tipikusan „jó” gyerekek esetében, fel sem merül bennünk a gyanú. Félre értés ne essék, nem azt mondjuk, hogy minden készséges gyereket megfélemlítenek otthon, de a szélsőségekre a skála ezen oldalán is érdemes felfigyelnünk.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.