Menü

Te tudod mi a Moro reflex?

Sokféle vizsgálatot elvégeznek egy újszülöttön, ami megmutatja, hogy minden rendben van e az idegrendszerével vagy testfelépítésével, az egyik ilyen a Moro reflex.

A babák bizonyos motoros reakciókkal együtt látják meg a napvilágot, melyek sokban segítik őket az úgynevezett túlélésben. Ezeket a reakciókat nevezzük reflexeknek, melyek különböző magzati korban alakulnak ki, majd a későbbiek során akár el is tűnhetnek.

A Moro reflex Ernst Moro-ról kapta a nevét, aki 1918-ban először jegyezte fel az ölelő reflexet egy újszülöttnél. A reflex lényege, hogy a baba reagál-e egy erőteljes, váratlan külső ingerre, ami lehet mozgásból eredő vagy zaj hatás is. Az ilyen hirtelen érkező külső ingerre úgy reagál, hogy hátát megfeszíti, karjait széttárja, kezeit kinyitja, majd ezután ökölbe szorítja kezecskéi, felhúzza lábait és kvázi megöleli magát, akkor tökéletes Moro reflexszel reagál. Külső, laikus szemmel ez elég ijesztő lehet, hiszen bármilyen helyzetben előfordulhat, például alvás közben is, pedig aggodalomra semmi ok, ez a baba egészséges fejlődését mutatja.

Akkor sem kell megijedni, ha 3 hónapos kora körülre elhagyja ezt a reakciót, mert normál esetben legkésőbb 6 hónapos korra már eltűnik ez a reflex. Ez azért van, mert a baba elkezd hozzászokni a környezetéhez, fejlődnek az érezékszervei, egyre kevésbé lesz szüksége „önvédelemre”. Amennyiben ez a reflex 6 hónapos kor után és még a későbbiekben is megfigyelhető, az azt mutatja, hogy valamilyen környezettel szembeni túlérzékenysége van. Egy idő után bizonyos külső ingereket figyelmen kívül tudunk hagyni, de akiknél nem tűnik el a reflex, később zavaró tényezőkké válhatnak bizonyos ingerek, ami lehet zaj- vagy fényhatás is. Legkésőbb iskolaérettségi vizsgálatoknál fény derül a problémára, hiszen tanulási- és beilleszkedési nehézséget okozhat.

Észrevehető a visszamaradt reflex akkor is, ha gyermekünknél arra utaló jeleket látunk, hogy nehezen illeszkedik be egy társaságba, túl hevesen reagál bizonyos helyzetekben, nem tud egy pontra fixáltan nézni, túlpörög, esetleg nehezen viseli az erős, intenzív zajokat. Segíthetünk babánknak abban az időszakban, amikor a reflex még élesben működik, például azzal, hogy magunk mellett tartjuk, hogy éjszaka a közelünkben alszik, babafészket használunk, rácsvédőt teszünk a kiságyba, és minimálisra csökkentjük a zajokat a lakásban, emellett törekszünk a fehérzaj használatára. Nagyobb korban erre specifikusan kialakított tornával, mozgásos terápiával ezek a reflexek leépíthetőek, de ehhez mindenképpen szakember segítsége szükséges. Ilyen lehet a TSMT torna, az alapozó terápia vagy az Ayres terápia.

Amennyiben a babakori reflexek nem épülnek le, érdemes kivizsgáltatni szakemberrel, aki a megfelelő terápia ajánlásával és a terápia alkalmazásával meg tudják oldani a reflexek leépítését.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.

Kik azok a helikopter szülők?

A helikopterszülőség évtizedek óta létező fogalom. Kik azok a helikopter szülők? Honnan jött ez a kifejezés és mit jelent?

Papírszínház

A mese vagy történet előadása mindig kihívást jelentett a mesélő számára. Ugyanis az elbeszélő, arra törekedett, hogy hogyan tudná a leghatékonyabban átadni és minél inkább fenntartani a közönség figyelmét. Hiszen a történetek nagyon fontosak, minden életkorban és rendkívüli hatással van az emberre. Ennek kapcsán most ismét nagy lelkesedésnek örvend a papírszínház, mely évszázadok alatt nagy utat járt be, mint történetátadási eszköz.

A szülés utáni depresszió

A különböző hangulati zavarok, illetve a depresszió előfordulási aránya a terhes nők körében 10-15% körül mozog, míg a gyermeküket éppen megszült nők mintegy 10%-a szenved a szülés utáni (postpartum) depresszióban.