Menü

Az evés boldogít?

Most nem az érzelmi evés pszichológiáját fogjuk firtatni, sokkal inkább érdekel bennünket, hogy mely ételek boldogítanak, azaz mely élelmiszerekben található meg a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin képződéséhez elengedhetetlenül fontos triptofán. Ezt a létfontosságú esszenciális aminosavat a szervezet nem tudja előállítani, kizárólag táplálék útján juthat be a szervezetbe.

Mi tartalmaz triptofánt?

Tartalmazza a tojás, a tej, a sajt, a túró, a hal és a hús, de a búzacsíra, a szójabab vagy paradió is, ami azt jelenti, hogy ezek az ételek jó kedvre hangolnak, emelik hangulatunkat.

Fogyasszunk bátran kesudiót is! Ennek az olajos magnak 100 grammjában 450 milligramm „boldogító” triptofán és telítetlen zsírsav van, emellett biotin is, mely gondoskodik a szép bőrről és az egészséges körömről.

A sajtot említettük már, az ementáli sajtban 460 milligramm triptofán van, mondhatjuk, hogy igazi jókedv csomag. A tejtermékekben megtalálható kalcium pedig az erős csontokért és egészséges fogakért is felel.

Ha már említettük az olajos magvakat, itt a napraforgómag is, mely hiába apróka, 100 grammjában 310 milligramm triptofán van, ami igen jelentős mennyiség.

A hangulatkeltő zab is lehet az egyik kedvenc reggelink mostantól, érétkes gabona, sok értékes fehérjét és fontos aminosavakat tartalmaz.

Amellett, hogy gyulladáscsökkentő és koleszterincsökkentő hatású, igazi hangulatkeltő is, mivel azok közé az élelmiszerek közé tartozik, amelyek fokozott szerotonin kiválasztásra ösztönzik a testet.

Ha eddig kételkedtünk benne, hogy az életek boldogítanak, akkor íme egy tudományos kutatás: az egyik milánói egyetem viselkedéstudományi tanszéke negyven 25-50 év közötti férfiakat és nőket vizsgált tésztaevés közben és megállapította, hogy a tésztaevés hatékonyan „aktiválta a kognitív memóriafolyamatokat” és segített a pozitív érzelmek kiváltásában és a boldog arckifejezések. Eredményesebbnek bizonyult, mint például a zenehallgatás.

Az egyetem professzora szerint akkor vagyunk érzelmileg a legaktívabbak, amikor tésztát eszünk, ugyanis a kutatás szereplőinek hetvenhat százaléka tapasztalta, hogy a tésztaevés boldoggá teszi.

Egy másik kutatás azért szólt a tésztafogyasztás mellett, mert a mediterrán étrend része, ugyanis aki tésztát eszik, jó eséllyel fogyaszt mellé paradicsomot vagy paradicsomszószt, hagymát, fokhagymát, olívaolajat és érlelt sajtokat, esetleg más zöldségfélét. A rendszeres mozgás mellett mértékkel fogyasztott tésztaételek pedig nem hizlalnak.

A baromfifogyasztás mellett is van érvünk! A pulyka például az L-triptofán legjobb étrendi forrása, de az összes állati fehérje nagy mennyiségben tartalmazza ezt az aminosavat.

A tenger gyümölcsei közül az egyik legegészségesebb élelmiszer a rák, ami igen agy mennyiségben tartalmaz L-triptofánt, 4 dkg-omként 330 mg található belőle. A halak, mint a tonhal, a laposhal, a lazac, a laposhal, a szardínia, a tőkehal és a fésűkagyló is nagy koncentrációban tartalmaznak L-triptofánt.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.