Menü

Az evés boldogít?

Most nem az érzelmi evés pszichológiáját fogjuk firtatni, sokkal inkább érdekel bennünket, hogy mely ételek boldogítanak, azaz mely élelmiszerekben található meg a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin képződéséhez elengedhetetlenül fontos triptofán. Ezt a létfontosságú esszenciális aminosavat a szervezet nem tudja előállítani, kizárólag táplálék útján juthat be a szervezetbe.

Mi tartalmaz triptofánt?

Tartalmazza a tojás, a tej, a sajt, a túró, a hal és a hús, de a búzacsíra, a szójabab vagy paradió is, ami azt jelenti, hogy ezek az ételek jó kedvre hangolnak, emelik hangulatunkat.

Fogyasszunk bátran kesudiót is! Ennek az olajos magnak 100 grammjában 450 milligramm „boldogító” triptofán és telítetlen zsírsav van, emellett biotin is, mely gondoskodik a szép bőrről és az egészséges körömről.

A sajtot említettük már, az ementáli sajtban 460 milligramm triptofán van, mondhatjuk, hogy igazi jókedv csomag. A tejtermékekben megtalálható kalcium pedig az erős csontokért és egészséges fogakért is felel.

Ha már említettük az olajos magvakat, itt a napraforgómag is, mely hiába apróka, 100 grammjában 310 milligramm triptofán van, ami igen jelentős mennyiség.

A hangulatkeltő zab is lehet az egyik kedvenc reggelink mostantól, érétkes gabona, sok értékes fehérjét és fontos aminosavakat tartalmaz.

Amellett, hogy gyulladáscsökkentő és koleszterincsökkentő hatású, igazi hangulatkeltő is, mivel azok közé az élelmiszerek közé tartozik, amelyek fokozott szerotonin kiválasztásra ösztönzik a testet.

Ha eddig kételkedtünk benne, hogy az életek boldogítanak, akkor íme egy tudományos kutatás: az egyik milánói egyetem viselkedéstudományi tanszéke negyven 25-50 év közötti férfiakat és nőket vizsgált tésztaevés közben és megállapította, hogy a tésztaevés hatékonyan „aktiválta a kognitív memóriafolyamatokat” és segített a pozitív érzelmek kiváltásában és a boldog arckifejezések. Eredményesebbnek bizonyult, mint például a zenehallgatás.

Az egyetem professzora szerint akkor vagyunk érzelmileg a legaktívabbak, amikor tésztát eszünk, ugyanis a kutatás szereplőinek hetvenhat százaléka tapasztalta, hogy a tésztaevés boldoggá teszi.

Egy másik kutatás azért szólt a tésztafogyasztás mellett, mert a mediterrán étrend része, ugyanis aki tésztát eszik, jó eséllyel fogyaszt mellé paradicsomot vagy paradicsomszószt, hagymát, fokhagymát, olívaolajat és érlelt sajtokat, esetleg más zöldségfélét. A rendszeres mozgás mellett mértékkel fogyasztott tésztaételek pedig nem hizlalnak.

A baromfifogyasztás mellett is van érvünk! A pulyka például az L-triptofán legjobb étrendi forrása, de az összes állati fehérje nagy mennyiségben tartalmazza ezt az aminosavat.

A tenger gyümölcsei közül az egyik legegészségesebb élelmiszer a rák, ami igen agy mennyiségben tartalmaz L-triptofánt, 4 dkg-omként 330 mg található belőle. A halak, mint a tonhal, a laposhal, a lazac, a laposhal, a szardínia, a tőkehal és a fésűkagyló is nagy koncentrációban tartalmaznak L-triptofánt.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.