Menü

A világ legegészségesebb sajtja

A sajt rengeteg koleszterint, telített zsírsavat és nátriumot tartalmaz, nem véletlen, hogy sokáig mumusnak számított a táplálkozás szakértők számára. A szakemberek arra intettek, hogy ha szeretnénk elkerülni az elhízás és a szívbetegség veszélyét, akkor ne nagyon együnk sajtot. Az elmúlt években azonban átértékelték a sajtféléket, miután több kutatás is bizonyította pozitív hatásukat.

A szakemberek köreiben is nagy különbség van az egyes sajtok megítélése között. Legkevésbé ajánlott a boltok polcain nagy mennyiségben fellelhető, iparilag előállított, erősen feldolgozott sajtok fogyasztása. A gyártás során ezeket telepakolják különböző tartósítószerekkel, stabilizálókkal és más adalékanyagokkal, amiknek jól ismerjük az egészségkárosító hatásaikat.

Emellett az alacsony vagy csökkentett zsírtartalmú sajtok is kevésbé egészségesek, mint a klasszikus, magasabb zsírtartalmú társaik. Ennek oka abban rejlik, hogy a sajtban található zsírsavak jó hatással vannak az emésztésünkre, illetve szervezetünk inzulinrezisztenciájára – ez utóbbi a cukorbetegség kialakulása miatt fontos. Tegyük hozzá, egy 2013-as kutatás semmilyen összefüggést nem talált a magas zsírtartalmú tejtermékek és az elhízás, illetve a szívbetegségek között.

A szakértők szerint tehát egyértelműen a hagyományosan, természetes alapanyagok felhasználásával készített, hosszú időn át érlelt, normál zsírtartalmú sajtok a nyerők. Larry Olmsted élelmiszertudós úgy véli, a legtöbb hasonló, tradicionálisan inkább Európában fellelhető sajtfajta nagyon egészséges, és ha egyet kellene kiemelnie közülük, az igazi olasz parmezánra (Parmigiano Reggiano) esne a választása. Ez a sajt száz százalékban természetes alapanyagokból, vegyszerek hozzáadása nélkül készül, és tényleg fenséges csemege.

A sajtoknak értékes tápanyag összetételüknél fogva helyük van az egészséges táplálkozásban, így a kérdésre válaszolva mindegy, csak fogyasszuk. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai alapján a hazai lakosság 84%-ánál a tej és a tejtermékek bevitele nem éri el az ajánlott értéket.

Ez azért is sajnálatos, mert a köztudottan jól felszívódó formában kalciumot tartalmazó sajtok segíthetnek az alacsony kalciumbevitel (ami idegrendszeri tüneteket, depressziót, zavartságot, izomfájdalmakat, görcsöket is okozhat) növelésében.

Törekedni kell a megfelelő energia-egyensúly biztosítására, vagyis, hogy a felvett és a leadott energia mennyisége azonos legyen. Abban az esetben, ha ez felborul és többet eszünk, kevesebbet mozgunk, akkor a felesleges energia zsiradék formájában raktározódik és túlsúly illetve elhízás alakul ki.

Érdemes a sajtok íze, fűszerezése mellett a zsiradéktartalmára is fókuszálni, amely a legtöbb energiát adó tápanyagunk. Túlsúly esetén a sajtok kiválasztásánál fontos szempont, hogy nagyobb része csökkentett zsiradék tartalmú, light készítmény legyen.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.