Menü

A világ legegészségesebb sajtja

A sajt rengeteg koleszterint, telített zsírsavat és nátriumot tartalmaz, nem véletlen, hogy sokáig mumusnak számított a táplálkozás szakértők számára. A szakemberek arra intettek, hogy ha szeretnénk elkerülni az elhízás és a szívbetegség veszélyét, akkor ne nagyon együnk sajtot. Az elmúlt években azonban átértékelték a sajtféléket, miután több kutatás is bizonyította pozitív hatásukat.

A szakemberek köreiben is nagy különbség van az egyes sajtok megítélése között. Legkevésbé ajánlott a boltok polcain nagy mennyiségben fellelhető, iparilag előállított, erősen feldolgozott sajtok fogyasztása. A gyártás során ezeket telepakolják különböző tartósítószerekkel, stabilizálókkal és más adalékanyagokkal, amiknek jól ismerjük az egészségkárosító hatásaikat.

Emellett az alacsony vagy csökkentett zsírtartalmú sajtok is kevésbé egészségesek, mint a klasszikus, magasabb zsírtartalmú társaik. Ennek oka abban rejlik, hogy a sajtban található zsírsavak jó hatással vannak az emésztésünkre, illetve szervezetünk inzulinrezisztenciájára – ez utóbbi a cukorbetegség kialakulása miatt fontos. Tegyük hozzá, egy 2013-as kutatás semmilyen összefüggést nem talált a magas zsírtartalmú tejtermékek és az elhízás, illetve a szívbetegségek között.

A szakértők szerint tehát egyértelműen a hagyományosan, természetes alapanyagok felhasználásával készített, hosszú időn át érlelt, normál zsírtartalmú sajtok a nyerők. Larry Olmsted élelmiszertudós úgy véli, a legtöbb hasonló, tradicionálisan inkább Európában fellelhető sajtfajta nagyon egészséges, és ha egyet kellene kiemelnie közülük, az igazi olasz parmezánra (Parmigiano Reggiano) esne a választása. Ez a sajt száz százalékban természetes alapanyagokból, vegyszerek hozzáadása nélkül készül, és tényleg fenséges csemege.

A sajtoknak értékes tápanyag összetételüknél fogva helyük van az egészséges táplálkozásban, így a kérdésre válaszolva mindegy, csak fogyasszuk. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai alapján a hazai lakosság 84%-ánál a tej és a tejtermékek bevitele nem éri el az ajánlott értéket.

Ez azért is sajnálatos, mert a köztudottan jól felszívódó formában kalciumot tartalmazó sajtok segíthetnek az alacsony kalciumbevitel (ami idegrendszeri tüneteket, depressziót, zavartságot, izomfájdalmakat, görcsöket is okozhat) növelésében.

Törekedni kell a megfelelő energia-egyensúly biztosítására, vagyis, hogy a felvett és a leadott energia mennyisége azonos legyen. Abban az esetben, ha ez felborul és többet eszünk, kevesebbet mozgunk, akkor a felesleges energia zsiradék formájában raktározódik és túlsúly illetve elhízás alakul ki.

Érdemes a sajtok íze, fűszerezése mellett a zsiradéktartalmára is fókuszálni, amely a legtöbb energiát adó tápanyagunk. Túlsúly esetén a sajtok kiválasztásánál fontos szempont, hogy nagyobb része csökkentett zsiradék tartalmú, light készítmény legyen.

Földialma vagy másik nevén csicsóka, te ismered?

Nem mindenkinek lehet ismerős a földialma kifejezés, de ha azt mondom, hogy csicsóka, akkor biztosan sokaknak beugrik ez a remek konyhakerti növény.

A rutin, mint anyag, amire szükségünk van

Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.

A roppanás varázsa – miért imádjuk a sült ételeket?

Aranybarna bunda, forró belső és az a bizonyos első harapás, amikor minden a helyére kerül. A rántott harapnivalók és a húsok iránti rajongás mögött mindig ott rejlik az élvezet. Azonban mi vonz minket ennyire a bundázott ételek és a street food klasszikusok felé?

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?