Mi az a Rebecca szindróma?
- Dátum: 2024.03.10., 20:48
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- aggodalom, bizalom, ex, házastárs, kezelés, kommunikáció, közösségi felület, összehasonlít, partner, pszichológia, Rebecca szindróma, retrospektív féltékenység, szakpszichológus, szerelmesek, szorongás, túlzott mérték
A pszichológiában hívják így azt a jelenséget, amikor a partnerünk vagy házastársunk exével szemben féltékenységet érzünk, ez a Rebecca-szindróma. Retrospektív féltékenységnek hívják azt, amikor az ember a párja exére féltékeny minden látható ok nélkül, és túlzott mértékben.
A szindróma abból indul ki, hogy féltékeny házastársa, párja volt párjára, ez azonban nem egyszerű állapot vagy érzés, hanem egy olyan jelenség, mely annyira sok aggodalmat és szorongást okoz, hogy egészségügyi problémához vezethet. Ez a szindróma egy rögeszmés állapot.
Kik körében gyakoribb a Rebecca szindróma?
A szerelmesek esetében gyakoribb a Rebecca-szindróma, de különösen a nők körében, az állapot pedig féltékenységi rohamokban nyilvánul meg, hiszen az e szindrómában szenvedők folyamatosan attól félnek, hogy elhagyják őket.
Melyek a szindróma tünetei?
Elősorban és leggyakrabban egy erős féltékenység, amikor valaki úgy érzi, hogy a partner
A Rebecca-szindrómában szenvedők úgy érzik, hogy elvesztették méltóságukat, és megpróbálják folyamatosan a párjuk exével összehasonlítani magukat, amiben képzeteik szerint ők alul maradnak ez pedig mentális problémákat okoz náluk. Gyakran pszichológiai kezelést igényelnek ebben a betegségben szenvedők.
A volt párokat tökéletesnek tartják a féltékeny emberek, ez számukra egy komoly probléma, mely akár súlyosabb méreteket is ölthet.
A korábbi kapcsolatokra és exekre való féltékenység eleinte apró vitákkal kezdődhet a házastársak között, de idővel ez a helyzet gyorsan súlyosbodhat, akár válásig is vezethet, emiatt feltétlenül szükséges szakpszichológushoz fordulni.
Amikor a betegség egészen nagy méreteket ölt, akkor a féltékenységben szenvedők már mindent szeretnének tudni partnerük exéről és visszamenőleg küzdenek a féltékenységgel. A szindrómában szenvedő fél kisebbrendűségi komplexust érez.
Szakemberek szerint ezen a téren a közösségi média is inkább árt, mint használ. Hiszen, ha fűt a kíváncsiság, hogy megnézzük, ki is volt az elődünk, akkor a közösségi oldalakon csekkolható, hogy néz ki most az illető, merrefelé jár, mit csinál.
Hogy lehet kezelni ezt a betegséget?
Ahhoz, hogy megszabaduljon valaki ettől az állapottól, először fel kell ismernie, hogy ebben a szindrómában szenved, létező és valós betegség, melyhez pszichológusok személyes támogatását és segítségét kell kérni.
A párok közötti bizalom, a megfelelő párbeszéd kialakítása az első lépés, illetve a szembenézés a problémával, a nyitott kommunikáció, az őszinteség.
Miután a régi kapcsolatokat áttekinthetően megbeszélték a felek és a témát lezárták, a régi kapcsolatokról nem szabad újra beszélni, hiszen, ha újra és újra előkerül, akkor nem győztük le, akkor elhatalmaskodik felettünk.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!
Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?
A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?
Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.