A humor és az ugratás, mint a mindennapi kommunikáció elemei
- Dátum: 2024.03.12., 14:33
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- élcelődés, humor, humoros, kommunikáció, ugratás, vicc
A humor a mindennapjaink része, és rengeteg helyzetben használhatjuk. Reagálhatunk így egy-egy vicces, kellemetlen, vagy éppen önmagunk számára zavaró helyzetre. Pozitív formái javítják a lelkiállapotot és hatékonyan kezelik a nehéz érzelmeket, míg a negatív változata ennek pont az ellenkezőjét teszi. Azonban mi adja a humor, és a sokszor ezzel együtt járó csipkelődések, ugratások alapját, hogyan nyilvánul ez meg a mindennapokban, és milyen negatív hatásai lehetnek?
A humor valóban könnyed témakör?

A humor a maga összetettségével, és sajátos kommunikációs szerepével oldani és kötni egyaránt tud egy-egy helyzetet. Úgymond előremozdít folyamatokat, változásokat indít el, sokszor ezáltal lehet megtörni a jeget egy-egy embernél. Ezen felül ugratásokkal meg lehet törni sokszor a kínos csendet is, ami még alapvetően pozitív irányba visz egy beszélgetést. Mondhatni, hogy ideális esetben mindez nem lehet zavaró tényező, hanem gazdagítania kell az adott beszélgetést, és spontán helyzeteket lehet teremteni ezáltal.
Erre viszont mindenki máshogy reagál, van, aki nevet, van aki (csak) mosolyog, és van, aki nem ért meg bizonyos a másik által viccesnek vélt helyzeteket. Például a folyamatos önmagunkon való nevetés is bizonytalanságot sugall, azt mutatja, hogy zavarban van egy adott ember. Emiatt a humor segít megélni és átélni bizonyos helyzeteket, amelyektől például korábban zavarba jöttünk, vagy nem értettünk meg. Viszont megkönnyebbülést és zavart is kelthet két ember között, egy idő után pedig az ugratások, valamint az egy-egy ember irányuló poénkodások bántalmazássá válnak, és kellemetlen lesz a másik számára.
Mondhatni, hogy emiatt elővigyázatosságot, és jó helyzeteket kíván az alkalmazása, de hát bizony a viccelődés nem mindig ettől függ, mivel a cukkolások, poénok dinamikusan jönnek sokszor pont egy-egy nyelvbotlásból, vicces helyzetből, amelyeket úgymond más emberek kihasználnak.
Mondhatni, hogy humorra szükség van a mindennapokban, hiszen ez egy alapvető tulajdonsága az embereknek, úgymond ha nevetünk, akkor annak sokszor egy másik ember, vagy egy általa okozott szituáció az alapja. Az ugratások egy másik ember személyisége ellen irányulnak, emiatt gyakran negatívak tudnak lenni, viszont ettől függetlenül van különbség ugratások, és bántalmazás között. Az egyszeri csipkelődések, poénok még nem csapnak át egy negatív megnyilvánulásba, viszont ezek legtöbbször valamilyen vicces szituáció, cselekedet után következnek.

Aszerint is különböznek egymástól a humoros megnyilvánulások, hogy tervezetten vagy spontán módon történnek-e. A spontán változat, mint például a szótévesztések, véletlen megbotlások, vicces szituációk felhasználhatóak konstruktívan. Viszont az előre megtervezett folyamatos sértegetések negatív hatással vannak egy kapcsolatra, egy társaságra és más emberekre is.
Pozitív és negatív hatások
A nevetés hatására nő a vér oxigénszintje és az endorfintermelés is, csökken a stressz, a humor gyakorlásától erősödik a kreativitás és a problémamegoldó képesség. Emellett lehetőséget ad az erős érzelmek konstruktív kifejezésére is, úgymond a vicc sokszor összekovácsol, megerősít embereket, és segít egy-egy helyzeten átlendülni is. Mindez megjelenhet a mindennapokban: viccként, szójátékként, iróniaként, túlzásként, és ugratásként is.
Ezzel szemben ott vannak a negatív hatásai is, mint például a: szarkazmus, szatirikusság, kötekedések, és a különböző kirekesztő viccek. Ezek a negatív hatások ugyanúgy megjelennek a mindennapokban, viszont humorral reagálhatunk celebekre, sztárokra, politikusok kijelentéseire, általános dolgokra. A problémás helyzetek akkor kezdődnek, mikor visszatérő jelleggel folyamatosan bántanak egy-egy embert, ami egy idő után bántalmazóvá válik. Ezt pedig még inkább felerősíti az a tényező, ha mindez társaságban történik több ember előtt.

Humorra szükség van!
Ha gondosan, és elővigyázatosan alkalmazzák, akkor a humornak helye van a mindennapi beszélgetésekben, hogy megkönnyítsen bizonyos emberi változásokat, örömtelibbé teszi a mindennapokat, és összekovácsol embereket, akár egy hierarchikus rendszerben is. Tehát például humort iskolai, vagy munkahelyi környezetben is gyakran alkalmaznak. Viszont a folyamatos ugratások, kötekedések egy idő után negatív érzelmeket váltanak ki az emberekből, feszültséget okoznak, és romboló hatással vannak a mindennapi kapcsolatokra.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.