Menü

A humor és az ugratás, mint a mindennapi kommunikáció elemei

A humor a mindennapjaink része, és rengeteg helyzetben használhatjuk. Reagálhatunk így egy-egy vicces, kellemetlen, vagy éppen önmagunk számára zavaró helyzetre. Pozitív formái javítják a lelkiállapotot és hatékonyan kezelik a nehéz érzelmeket, míg a negatív változata ennek pont az ellenkezőjét teszi. Azonban mi adja a humor, és a sokszor ezzel együtt járó csipkelődések, ugratások alapját, hogyan nyilvánul ez meg a mindennapokban, és milyen negatív hatásai lehetnek?

A humor valóban könnyed témakör?

A humor a maga összetettségével, és sajátos kommunikációs szerepével oldani és kötni egyaránt tud egy-egy helyzetet. Úgymond előremozdít folyamatokat, változásokat indít el, sokszor ezáltal lehet megtörni a jeget egy-egy embernél. Ezen felül ugratásokkal meg lehet törni sokszor a kínos csendet is, ami még alapvetően pozitív irányba visz egy beszélgetést. Mondhatni, hogy ideális esetben mindez nem lehet zavaró tényező, hanem gazdagítania kell az adott beszélgetést, és spontán helyzeteket lehet teremteni ezáltal.

Erre viszont mindenki máshogy reagál, van, aki nevet, van aki (csak) mosolyog, és van, aki nem ért meg bizonyos a másik által viccesnek vélt helyzeteket. Például a folyamatos önmagunkon való nevetés is bizonytalanságot sugall, azt mutatja, hogy zavarban van egy adott ember. Emiatt a humor segít megélni és átélni bizonyos helyzeteket, amelyektől például korábban zavarba jöttünk, vagy nem értettünk meg. Viszont megkönnyebbülést és zavart is kelthet két ember között, egy idő után pedig az ugratások, valamint az egy-egy ember irányuló poénkodások bántalmazássá válnak, és kellemetlen lesz a másik számára.

Mondhatni, hogy emiatt elővigyázatosságot, és jó helyzeteket kíván az alkalmazása, de hát bizony a viccelődés nem mindig ettől függ, mivel a cukkolások, poénok dinamikusan jönnek sokszor pont egy-egy nyelvbotlásból, vicces helyzetből, amelyeket úgymond más emberek kihasználnak.

Mondhatni, hogy humorra szükség van a mindennapokban, hiszen ez egy alapvető tulajdonsága az embereknek, úgymond ha nevetünk, akkor annak sokszor egy másik ember, vagy egy általa okozott szituáció az alapja. Az ugratások egy másik ember személyisége ellen irányulnak, emiatt gyakran negatívak tudnak lenni, viszont ettől függetlenül van különbség ugratások, és bántalmazás között. Az egyszeri csipkelődések, poénok még nem csapnak át egy negatív megnyilvánulásba, viszont ezek legtöbbször valamilyen vicces szituáció, cselekedet után következnek.

Aszerint is különböznek egymástól a humoros megnyilvánulások, hogy tervezetten vagy spontán módon történnek-e. A spontán változat, mint például a szótévesztések, véletlen megbotlások, vicces szituációk felhasználhatóak konstruktívan. Viszont az előre megtervezett folyamatos sértegetések negatív hatással vannak egy kapcsolatra, egy társaságra és más emberekre is.

Pozitív és negatív hatások

A nevetés hatására nő a vér oxigénszintje és az endorfintermelés is, csökken a stressz, a humor gyakorlásától erősödik a kreativitás és a problémamegoldó képesség. Emellett lehetőséget ad az erős érzelmek konstruktív kifejezésére is, úgymond a vicc sokszor összekovácsol, megerősít embereket, és segít egy-egy helyzeten átlendülni is. Mindez megjelenhet a mindennapokban: viccként, szójátékként, iróniaként, túlzásként, és ugratásként is.

Ezzel szemben ott vannak a negatív hatásai is, mint például a: szarkazmus, szatirikusság, kötekedések, és a különböző kirekesztő viccek. Ezek a negatív hatások ugyanúgy megjelennek a mindennapokban, viszont humorral reagálhatunk celebekre, sztárokra, politikusok kijelentéseire, általános dolgokra. A problémás helyzetek akkor kezdődnek, mikor visszatérő jelleggel folyamatosan bántanak egy-egy embert, ami egy idő után bántalmazóvá válik. Ezt pedig még inkább felerősíti az a tényező, ha mindez társaságban történik több ember előtt.

Humorra szükség van!

Ha gondosan, és elővigyázatosan alkalmazzák, akkor a humornak helye van a mindennapi beszélgetésekben, hogy megkönnyítsen bizonyos emberi változásokat, örömtelibbé teszi a mindennapokat, és összekovácsol embereket, akár egy hierarchikus rendszerben is. Tehát például humort iskolai, vagy munkahelyi környezetben is gyakran alkalmaznak. Viszont a folyamatos ugratások, kötekedések egy idő után negatív érzelmeket váltanak ki az emberekből, feszültséget okoznak, és romboló hatással vannak a mindennapi kapcsolatokra.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.