Menü

Túlevés elleni trükkök

Gátolja a túlevést minden olyan módszer, ami serkenti a dopamin termelődését.

Mi a dopamin? A dopamin az agyi ideghálózatban és a mellékvesékben termelődik. Amikor nagy mennyiségben szabadul fel, akkor örömöt, elégedettség- és jutalomérzetet generál. Se a túl magas, se a túl alacsony dopaminszint nem tesz jót, előbbi ingerlékenységet, hiperaktivitást okozhat, utóbbi alacsony libidót, alvászavart, állandó fáradtságot.

A dopamint boldogsághormonnak is nevezik, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki. A csökkent dopaminszint tünetei lehetnek: depresszió, étvágybeli változások, a nemi vágy zavara, édes ételek, italok utáni sóvárgás, dühkitörések.

Szerencsére természetes módszerekkel növelhető a szintje, amitől egyrészt boldogabbá válik az ember, másrészt csökkennek a lelki eredetű falási rohamok is. Elkerülhetjük a túlevést, ha odafigyelünk az elegendő pihenésre.

A megfelelő mennyiségű alvás elengedhetetlen az egészségmegőrzés szempontjából. Az alváshiány a dopamin csökkenéséhez vezethet. Az általános ajánlás szerint legalább 7 óra alvás szükséges szervezetünknek.

Hallgassunk zenét!

A kellemes zene hallgatása stimulálhatja a dopamin felszabadulását az agyban, természetes módon javítva a hangulatot.

Együnk egészséges ételeket és fogyasszunk probiotikumokat!

A kiegyensúlyozott, fehérjében gazdag étrenddel garantáltan elkerülhető a túlevés.

Rendszeres mozgás!

A rendszeres testmozgás nemcsak a külsőnk szempontjából lényeges, hanem serkenti a dopamin felszabadulását, hozzájárulva a hangulat és az általános jó közérzet javulásához. Stresszoldó hatása vitathatatlan, ahogy a meditációnak, légzésgyakorlatoknak is, melyek szintén megnövelik a dopaminszintet az agyban.

Mértékletes napozás.

A napfény is javíthat a hangulaton többek között a dopamin termelődését serkentő hatása miatt, ám napozáskor oda kell figyelni a megfelelő fényvédelemre.

Kerüljük a feldolgozott ételeket!

Az előre csomagolt ételek túlzott fogyasztása rövid távú dopaminszint-emelkedést eredményezhet, ami viszont később a dopaminszint drasztikus zuhanását okozhatja. A feldolgozott ételek nem egészségesek!

A túlevés általában rossz táplálkozási szokásokra vezethető vissza. Apróságnak tűnhet, de a kutatások tanúsága szerint azonban sokat segítenek elkerülni a túlevést a következő tippek: főzzünk magunknak, kerüljük a gyorséttermeket, csökkentsük tudatosan az adagot, kis adagokat nassoljunk, s együnk lassabban, ne habzsoljunk.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?