Amit a só fogyasztásáról tudni kell
- Dátum: 2024.03.29., 08:24
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- inzulin, só, stroke, vérnyomás, vese, vizesedés
Nagyon felkapott téma az egészséges táplálkozás terén a kevesebb só fogyasztása, de azért nem jó átesni a ló túloldalára. Sóra szüksége van a szervezetnek, de nem mindegy mennyire és milyenre.
Pár éve komoly téma volt az iskolai étkeztetésben a só mennyiségének mérséklése, mivel már régóta tudjuk, hogy a túlzott só fogyasztásnak az egészségre káros következményei vannak. Növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, nagyobb az esélye a stroke-nak, sőt, hajlamosíthat a gyomor, a bélrendszer, a vesék és mellékvesék, illetve a máj daganatos megbetegedéseire is, de nagyobb esélye van a cukorbetegség kialakulásának is.

Ám fontos tudni, hogy nem szabad teljes mértékben kerülni, hiszen a szervezetünknek létfontosságú eleme a só. A napi ajánlott bevitel jelenlegi állás szerint a napi 1500 mg egy egészséges felnőtt számára, régebben, nagyjából 20 éve ezt a mennyiséget még 2300 milligrammra tartották. 2300 mg az nagyjából egy teáskanálnyi mennyiség, csak hogy el tudjuk képzelni, mennyi is az. 50 éves kor felett a jelenleg ajánlott mennyiséget is érdemes csökkenteni.
A túlzott só fogyasztás jele lehet például, ha többször dagadnak fel az ember ujjai, hiszen a szervezet arra törekszik, hogy vizet tartson vissza, ezért jelentkezhet puffadás is a belekben. Gondot okozhat a száj kiszáradása, ez is egy jelzés az agyunktól, hogy több folyadékra van szükségünk. Megemelkedhet a vérnyomásunk, mivel a vesék nehezebben tudják kihajtani a felgyülemlett folyadékot.
A túlzott folyadék visszatartás okozhat hirtelen hízást és felvizesedést is. A túl kevés só fogyasztásának is vannak kockázatai és tünetei. Ilyen esetben megnő az inzulinrezisztancia kialakulásának esélye, mivel nem jut a test elég nátriumhoz, ami a megfelelő inzulin válaszhoz szükséges. Találkozhatunk émelygéssel, kiszáradási tünetekkel, szörnyű szomjúsággal, de az is jellemző, hogy a megszokottnál kevesebbszer kell vizeletet ürítenünk.

Érdemes más fűszerekkel helyettesíteni a sót főzés során vagy szépen fokozatosan csökkenteni kell a felhasznált mennyiséget. Több zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani, amik önmagukban is tartalmaznak természetes formában sót vagy más fűszerekkel érdemes helyettesíteni.
A sóra szüksége van a szervezetünknek, de nem mindegy, hogy mennyire. Figyeljünk arra oda, hogy együnk túl sokat belőle, mert káros lehet az egészségünkre, de ne is iktassuk ki teljesen, mert az sem tesz majd jót. Figyeljünk oda az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.