Miről ismerhető fel a kontrollmánia?
- Dátum: 2024.03.30., 20:26
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- belső kontroll, egyensúly, életminőség, kompenzál, Kontrollmánia, külső kontroll, megfelelési kényszer, spontán események, túlkontrolláltság, véglet
Mi az a kontrollmánia, miről ismerhető fel, kikre jellemző, mit tehetünk ellene és hogy kerüljük el az ilyen embereket? Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között?
A két véglet, amikor az emberek vagy túlságosan függenek a környezetüktől (külső kontrollos személyek), vagy pedig a skála másik végén vannak és túlzottan irányítani és kontrollálni akarják az életüket (ők a belső kontrollos személyek).
Miről ismerhető fel a kontrollmánia?
Ha az eltervezettől való legkisebb változást vagy eltérést is nehezen viseljük, ha hajlamosak vagyunk arra, hogy folyamatosan magunkat hibáztassuk, ha szinte robotként működünk, szigorú tervezés és napirend, hetirend szerint, ha túl sok célt tűzünk ki magunk elé, és ezért folyamatosan frusztráltakká válunk, akkor magunkra ismerhetünk abban, amit úgy hívnak: kontrollmánia.
Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között? Milyenek a belső és külső kontrollos személyek?
A belső kontrollos személyek nagyobb felelősséget vállalnak az élet valamennyi területén, mivel elhiszik, hogy a siker rajtuk múlik: a képességeiken, a szorgalmukon, a befektetett energián és időn, azonban ez a hozzáállás túlzásba véve a visszájára is elsülhet és nem feltétlenül pozitív tulajdonság hosszú távon, hiszen, ha mindent az irányításunk alatt akarunk tartani, az már negatívan hat az életminőségünkre.
A külső kontrollos emberek ezzel szemben úgy érzik, erőfeszítéseikhez és képességeikhez semmi köze nincs az elért eredményeknek, ezért ritkán vannak törekvéseik, ők többet szoronganak.
Mi okozza a kontrollmániát? Mi lehet a megoldás?
A kontrollmánia megoldása az lehet, ha többször merünk spontán élni és váratlanul cselekedni, kipróbálni a tervezettől eltérő új dolgokat. A kontrollmánia mögött sokszor a belső bizonytalanság és tehetetlenség, és az ehhez kapcsolódó félelem kompenzálása húzódik meg. Ennek kezelése az lehet, hogy megpróbáljuk átadni magunkat a spontán folyamatoknak, hagyjuk magunkat sodorni az eseményekkel.
A túlzott kontroll mögött a túlzott megfelelési kényszer húzódik meg, utóbbi káros hatásairól pedig már írtunk lapunk hasábjain, ennek elolvasását is ajánljuk a téma iránt érdeklődők figyelmébe: https://hajraegeszseg.hu/cikk/2024-03-26/mondj-bucsut-a-megfelelesi-kenyszernek
Miért kerüljük el a kontrollmániás embereket?
A kontrollmániás ember jellemzően rendszeresen kijavít, ha hibázunk, még ha apróságról is van szó, nem tudja beismerni, ha téved, mindig az övé az utolsó szó, másokat kritizál, nem tid spontán lenni.
Borzasztóan egészségtelen egy emberi kapcsolat, ha a másik folyton irányítani, befolyásolni akar, így ezeket az embereket jobb elkerülni, ugyanis nem könnyű kijönni velük. Amennyiben a másik hajlandó egy kicsit változtatni a viselkedésén, akkor még megmenthető és egészséges irányba terelhető a kapcsolat, különben pontot kell tenni a végére vagy ideje nagyobb távolságot tartani.
A túlzási torzítás: amikor a valóság eltörpül az érzékelés mellett

Képzeljük el, hogy valaki belép egy terembe, elbotlik a küszöbben, és azonnal úgy érzi, mindenki őt nézi, rajta nevet, és ez a bénázás örökre megmarad mások fejében. Holott valójában senki sem figyelt oda, vagy ha mégis, akkor két perc múlva már el is felejtette. Ez a téves önészlelés, egy finom, de annál alattomosabb pszichológiai jelenség. A legtöbbünk fejében egy állandó ideális kép fut, amelyben a saját szerepünket felnagyítva látjuk, és hibáinkat gyakran túlméretezzük.
Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése

A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?
Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége

Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.
Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.