Menü
  • Elme és lélek
  • Miről ismerhető fel a kontrollmánia?

Miről ismerhető fel a kontrollmánia?

Mi az a kontrollmánia, miről ismerhető fel, kikre jellemző, mit tehetünk ellene és hogy kerüljük el az ilyen embereket? Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között?

A két véglet, amikor az emberek vagy túlságosan függenek a környezetüktől (külső kontrollos személyek), vagy pedig a skála másik végén vannak és túlzottan irányítani és kontrollálni akarják az életüket (ők a belső kontrollos személyek).

Miről ismerhető fel a kontrollmánia?

Ha az eltervezettől való legkisebb változást vagy eltérést is nehezen viseljük, ha hajlamosak vagyunk arra, hogy folyamatosan magunkat hibáztassuk, ha szinte robotként működünk, szigorú tervezés és napirend, hetirend szerint, ha túl sok célt tűzünk ki magunk elé, és ezért folyamatosan frusztráltakká válunk, akkor magunkra ismerhetünk abban, amit úgy hívnak: kontrollmánia.

Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között? Milyenek a belső és külső kontrollos személyek?

A belső kontrollos személyek nagyobb felelősséget vállalnak az élet valamennyi területén, mivel elhiszik, hogy a siker rajtuk múlik: a képességeiken, a szorgalmukon, a befektetett energián és időn, azonban ez a hozzáállás túlzásba véve a visszájára is elsülhet és nem feltétlenül pozitív tulajdonság hosszú távon, hiszen, ha mindent az irányításunk alatt akarunk tartani, az már negatívan hat az életminőségünkre.

A külső kontrollos emberek ezzel szemben úgy érzik, erőfeszítéseikhez és képességeikhez semmi köze nincs az elért eredményeknek, ezért ritkán vannak törekvéseik, ők többet szoronganak.

Mi okozza a kontrollmániát? Mi lehet a megoldás?

A kontrollmánia megoldása az lehet, ha többször merünk spontán élni és váratlanul cselekedni, kipróbálni a tervezettől eltérő új dolgokat. A kontrollmánia mögött sokszor a belső bizonytalanság és tehetetlenség, és az ehhez kapcsolódó félelem kompenzálása húzódik meg. Ennek kezelése az lehet, hogy megpróbáljuk átadni magunkat a spontán folyamatoknak, hagyjuk magunkat sodorni az eseményekkel.

A túlzott kontroll mögött a túlzott megfelelési kényszer húzódik meg, utóbbi káros hatásairól pedig már írtunk lapunk hasábjain, ennek elolvasását is ajánljuk a téma iránt érdeklődők figyelmébe: https://hajraegeszseg.hu/cikk/2024-03-26/mondj-bucsut-a-megfelelesi-kenyszernek

Miért kerüljük el a kontrollmániás embereket?

A kontrollmániás ember jellemzően rendszeresen kijavít, ha hibázunk, még ha apróságról is van szó, nem tudja beismerni, ha téved, mindig az övé az utolsó szó, másokat kritizál, nem tid spontán lenni.

Borzasztóan egészségtelen egy emberi kapcsolat, ha a másik folyton irányítani, befolyásolni akar, így ezeket az embereket jobb elkerülni, ugyanis nem könnyű kijönni velük. Amennyiben a másik hajlandó egy kicsit változtatni a viselkedésén, akkor még megmenthető és egészséges irányba terelhető a kapcsolat, különben pontot kell tenni a végére vagy ideje nagyobb távolságot tartani.

  • A rovat további cikkei

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.