Menü

Miről ismerhető fel a kontrollmánia?

Mi az a kontrollmánia, miről ismerhető fel, kikre jellemző, mit tehetünk ellene és hogy kerüljük el az ilyen embereket? Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között?

A két véglet, amikor az emberek vagy túlságosan függenek a környezetüktől (külső kontrollos személyek), vagy pedig a skála másik végén vannak és túlzottan irányítani és kontrollálni akarják az életüket (ők a belső kontrollos személyek).

Miről ismerhető fel a kontrollmánia?

Ha az eltervezettől való legkisebb változást vagy eltérést is nehezen viseljük, ha hajlamosak vagyunk arra, hogy folyamatosan magunkat hibáztassuk, ha szinte robotként működünk, szigorú tervezés és napirend, hetirend szerint, ha túl sok célt tűzünk ki magunk elé, és ezért folyamatosan frusztráltakká válunk, akkor magunkra ismerhetünk abban, amit úgy hívnak: kontrollmánia.

Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között? Milyenek a belső és külső kontrollos személyek?

A belső kontrollos személyek nagyobb felelősséget vállalnak az élet valamennyi területén, mivel elhiszik, hogy a siker rajtuk múlik: a képességeiken, a szorgalmukon, a befektetett energián és időn, azonban ez a hozzáállás túlzásba véve a visszájára is elsülhet és nem feltétlenül pozitív tulajdonság hosszú távon, hiszen, ha mindent az irányításunk alatt akarunk tartani, az már negatívan hat az életminőségünkre.

A külső kontrollos emberek ezzel szemben úgy érzik, erőfeszítéseikhez és képességeikhez semmi köze nincs az elért eredményeknek, ezért ritkán vannak törekvéseik, ők többet szoronganak.

Mi okozza a kontrollmániát? Mi lehet a megoldás?

A kontrollmánia megoldása az lehet, ha többször merünk spontán élni és váratlanul cselekedni, kipróbálni a tervezettől eltérő új dolgokat. A kontrollmánia mögött sokszor a belső bizonytalanság és tehetetlenség, és az ehhez kapcsolódó félelem kompenzálása húzódik meg. Ennek kezelése az lehet, hogy megpróbáljuk átadni magunkat a spontán folyamatoknak, hagyjuk magunkat sodorni az eseményekkel.

A túlzott kontroll mögött a túlzott megfelelési kényszer húzódik meg, utóbbi káros hatásairól pedig már írtunk lapunk hasábjain, ennek elolvasását is ajánljuk a téma iránt érdeklődők figyelmébe: https://hajraegeszseg.hu/cikk/2024-03-26/mondj-bucsut-a-megfelelesi-kenyszernek

Miért kerüljük el a kontrollmániás embereket?

A kontrollmániás ember jellemzően rendszeresen kijavít, ha hibázunk, még ha apróságról is van szó, nem tudja beismerni, ha téved, mindig az övé az utolsó szó, másokat kritizál, nem tid spontán lenni.

Borzasztóan egészségtelen egy emberi kapcsolat, ha a másik folyton irányítani, befolyásolni akar, így ezeket az embereket jobb elkerülni, ugyanis nem könnyű kijönni velük. Amennyiben a másik hajlandó egy kicsit változtatni a viselkedésén, akkor még megmenthető és egészséges irányba terelhető a kapcsolat, különben pontot kell tenni a végére vagy ideje nagyobb távolságot tartani.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?