Miről ismerhető fel a kontrollmánia?
- Dátum: 2024.03.30., 20:26
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- belső kontroll, egyensúly, életminőség, kompenzál, Kontrollmánia, külső kontroll, megfelelési kényszer, spontán események, túlkontrolláltság, véglet
Mi az a kontrollmánia, miről ismerhető fel, kikre jellemző, mit tehetünk ellene és hogy kerüljük el az ilyen embereket? Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között?
A két véglet, amikor az emberek vagy túlságosan függenek a környezetüktől (külső kontrollos személyek), vagy pedig a skála másik végén vannak és túlzottan irányítani és kontrollálni akarják az életüket (ők a belső kontrollos személyek).
Miről ismerhető fel a kontrollmánia?
Ha az eltervezettől való legkisebb változást vagy eltérést is nehezen viseljük, ha hajlamosak vagyunk arra, hogy folyamatosan magunkat hibáztassuk, ha szinte robotként működünk, szigorú tervezés és napirend, hetirend szerint, ha túl sok célt tűzünk ki magunk elé, és ezért folyamatosan frusztráltakká válunk, akkor magunkra ismerhetünk abban, amit úgy hívnak: kontrollmánia.
Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között? Milyenek a belső és külső kontrollos személyek?
A belső kontrollos személyek nagyobb felelősséget vállalnak az élet valamennyi területén, mivel elhiszik, hogy a siker rajtuk múlik: a képességeiken, a szorgalmukon, a befektetett energián és időn, azonban ez a hozzáállás túlzásba véve a visszájára is elsülhet és nem feltétlenül pozitív tulajdonság hosszú távon, hiszen, ha mindent az irányításunk alatt akarunk tartani, az már negatívan hat az életminőségünkre.
A külső kontrollos emberek ezzel szemben úgy érzik, erőfeszítéseikhez és képességeikhez semmi köze nincs az elért eredményeknek, ezért ritkán vannak törekvéseik, ők többet szoronganak.
Mi okozza a kontrollmániát? Mi lehet a megoldás?
A kontrollmánia megoldása az lehet, ha többször merünk spontán élni és váratlanul cselekedni, kipróbálni a tervezettől eltérő új dolgokat. A kontrollmánia mögött sokszor a belső bizonytalanság és tehetetlenség, és az ehhez kapcsolódó félelem kompenzálása húzódik meg. Ennek kezelése az lehet, hogy megpróbáljuk átadni magunkat a spontán folyamatoknak, hagyjuk magunkat sodorni az eseményekkel.
A túlzott kontroll mögött a túlzott megfelelési kényszer húzódik meg, utóbbi káros hatásairól pedig már írtunk lapunk hasábjain, ennek elolvasását is ajánljuk a téma iránt érdeklődők figyelmébe: https://hajraegeszseg.hu/cikk/2024-03-26/mondj-bucsut-a-megfelelesi-kenyszernek
Miért kerüljük el a kontrollmániás embereket?
A kontrollmániás ember jellemzően rendszeresen kijavít, ha hibázunk, még ha apróságról is van szó, nem tudja beismerni, ha téved, mindig az övé az utolsó szó, másokat kritizál, nem tid spontán lenni.
Borzasztóan egészségtelen egy emberi kapcsolat, ha a másik folyton irányítani, befolyásolni akar, így ezeket az embereket jobb elkerülni, ugyanis nem könnyű kijönni velük. Amennyiben a másik hajlandó egy kicsit változtatni a viselkedésén, akkor még megmenthető és egészséges irányba terelhető a kapcsolat, különben pontot kell tenni a végére vagy ideje nagyobb távolságot tartani.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.