Miről ismerhető fel a kontrollmánia?
- Dátum: 2024.03.30., 20:26
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- belső kontroll, egyensúly, életminőség, kompenzál, Kontrollmánia, külső kontroll, megfelelési kényszer, spontán események, túlkontrolláltság, véglet
Mi az a kontrollmánia, miről ismerhető fel, kikre jellemző, mit tehetünk ellene és hogy kerüljük el az ilyen embereket? Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között?
A két véglet, amikor az emberek vagy túlságosan függenek a környezetüktől (külső kontrollos személyek), vagy pedig a skála másik végén vannak és túlzottan irányítani és kontrollálni akarják az életüket (ők a belső kontrollos személyek).

Miről ismerhető fel a kontrollmánia?
Ha az eltervezettől való legkisebb változást vagy eltérést is nehezen viseljük, ha hajlamosak vagyunk arra, hogy folyamatosan magunkat hibáztassuk, ha szinte robotként működünk, szigorú tervezés és napirend, hetirend szerint, ha túl sok célt tűzünk ki magunk elé, és ezért folyamatosan frusztráltakká válunk, akkor magunkra ismerhetünk abban, amit úgy hívnak: kontrollmánia.
Mivel lehet egyensúlyt teremteni az életünkben a spontán történt események és a túlkontrolláltság között? Milyenek a belső és külső kontrollos személyek?
A belső kontrollos személyek nagyobb felelősséget vállalnak az élet valamennyi területén, mivel elhiszik, hogy a siker rajtuk múlik: a képességeiken, a szorgalmukon, a befektetett energián és időn, azonban ez a hozzáállás túlzásba véve a visszájára is elsülhet és nem feltétlenül pozitív tulajdonság hosszú távon, hiszen, ha mindent az irányításunk alatt akarunk tartani, az már negatívan hat az életminőségünkre.

A külső kontrollos emberek ezzel szemben úgy érzik, erőfeszítéseikhez és képességeikhez semmi köze nincs az elért eredményeknek, ezért ritkán vannak törekvéseik, ők többet szoronganak.
Mi okozza a kontrollmániát? Mi lehet a megoldás?
A kontrollmánia megoldása az lehet, ha többször merünk spontán élni és váratlanul cselekedni, kipróbálni a tervezettől eltérő új dolgokat. A kontrollmánia mögött sokszor a belső bizonytalanság és tehetetlenség, és az ehhez kapcsolódó félelem kompenzálása húzódik meg. Ennek kezelése az lehet, hogy megpróbáljuk átadni magunkat a spontán folyamatoknak, hagyjuk magunkat sodorni az eseményekkel.
A túlzott kontroll mögött a túlzott megfelelési kényszer húzódik meg, utóbbi káros hatásairól pedig már írtunk lapunk hasábjain, ennek elolvasását is ajánljuk a téma iránt érdeklődők figyelmébe: https://hajraegeszseg.hu/cikk/2024-03-26/mondj-bucsut-a-megfelelesi-kenyszernek

Miért kerüljük el a kontrollmániás embereket?
A kontrollmániás ember jellemzően rendszeresen kijavít, ha hibázunk, még ha apróságról is van szó, nem tudja beismerni, ha téved, mindig az övé az utolsó szó, másokat kritizál, nem tid spontán lenni.
Borzasztóan egészségtelen egy emberi kapcsolat, ha a másik folyton irányítani, befolyásolni akar, így ezeket az embereket jobb elkerülni, ugyanis nem könnyű kijönni velük. Amennyiben a másik hajlandó egy kicsit változtatni a viselkedésén, akkor még megmenthető és egészséges irányba terelhető a kapcsolat, különben pontot kell tenni a végére vagy ideje nagyobb távolságot tartani.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.