Menü

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

Manapság rengeteg ember szenved attól, hogy igyekszik megfelelni másoknak, ezt talán gyerekkorunkból lehet ismerős, amikor szeretnénk szüleink, tanáraink vagy barátaink kedvére tenni. Mindenki szereti, ha elismerik, megdicsérik, büszkék rá.

A baj akkor kezdődik, ha az ember már teljesen mások mércéje szerint kezd élni, mások véleményétől függ, mert ennek a folyamatnak a saját személyiségünk láthatja egy idő után kárát.

A folytonos alkalmazkodás és megfelelni vágyás oda is vezethet, hogy egy kicsit mindig kívülállónak érezzük magunkat, nem sikerül kapcsolódni másokhoz, emiatt folyton azt érezzük, hogy kilógunk a sorból, a hibát pedig magunkban keressük.

Hogyan vehető észre a megfelelési kényszer?

A legtöbb esetben ez nem szándékos, sokkal inkább tudatalatti viselkedésforma, de mindig vannak erre utaló jelek:

ha mindig magunkat hibáztatjuk azért, ha valami nem sikerül
ha túl kevés az önbizalmunk
ha félünk mások véleményétől, esetleges negatív kritikájától
ha mindig azon gondolkozunk, mások mit szólnak
ha félünk minden konfliktustól
ha attól tartunk, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni és emiatt nem fognak szeretni és elfogadni
ha legszívesebben mindenki jóváhagyását kikérnénk, mielőtt valamiben döntünk

Mit tehetünk ez ellen?

Ismerjük fel a problémát
Gondoljuk végig min kellene változtatnunk
ha szükséges kérjük szakember (pszichológus, kineziológus) segítségét
keressük a pozitív gondolkodású és vidám, barátságos emberek, kollegák társaságát
gondoljuk át másokkal való kapcsolatainkat
vonatkoztassunk el attól, ki mit szól vagy gondol

Miért szükséges tenni a megfelelési kényszer ellen?

Az említett állapotnak sajnos hosszú távú hatásai is vannak, konfliktuskerülővé válunk és magunkba fojtunk dolgokat, magunkban őrlődünk a problémáinkon, nem kérünk és nem fogadunk el segítséget, mások által kihasználhatóvá válunk és még sorolhatnánk.

Természetesen nem könnyű a régóta fennálló szokásainkat és gondolkodásmódunkat megváltoztatni, de ha végre felismerjük, hogy mennyire fontos, hogy önmagunk legyünk és átgondoljuk, hogy mi lehet a következménye annak, ha mindenkinek megpróbálunk megfelelni, azzal már megtettük az első lépést.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.