Menü

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

Manapság rengeteg ember szenved attól, hogy igyekszik megfelelni másoknak, ezt talán gyerekkorunkból lehet ismerős, amikor szeretnénk szüleink, tanáraink vagy barátaink kedvére tenni. Mindenki szereti, ha elismerik, megdicsérik, büszkék rá.

A baj akkor kezdődik, ha az ember már teljesen mások mércéje szerint kezd élni, mások véleményétől függ, mert ennek a folyamatnak a saját személyiségünk láthatja egy idő után kárát.

A folytonos alkalmazkodás és megfelelni vágyás oda is vezethet, hogy egy kicsit mindig kívülállónak érezzük magunkat, nem sikerül kapcsolódni másokhoz, emiatt folyton azt érezzük, hogy kilógunk a sorból, a hibát pedig magunkban keressük.

Hogyan vehető észre a megfelelési kényszer?

A legtöbb esetben ez nem szándékos, sokkal inkább tudatalatti viselkedésforma, de mindig vannak erre utaló jelek:

ha mindig magunkat hibáztatjuk azért, ha valami nem sikerül
ha túl kevés az önbizalmunk
ha félünk mások véleményétől, esetleges negatív kritikájától
ha mindig azon gondolkozunk, mások mit szólnak
ha félünk minden konfliktustól
ha attól tartunk, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni és emiatt nem fognak szeretni és elfogadni
ha legszívesebben mindenki jóváhagyását kikérnénk, mielőtt valamiben döntünk

Mit tehetünk ez ellen?

Ismerjük fel a problémát
Gondoljuk végig min kellene változtatnunk
ha szükséges kérjük szakember (pszichológus, kineziológus) segítségét
keressük a pozitív gondolkodású és vidám, barátságos emberek, kollegák társaságát
gondoljuk át másokkal való kapcsolatainkat
vonatkoztassunk el attól, ki mit szól vagy gondol

Miért szükséges tenni a megfelelési kényszer ellen?

Az említett állapotnak sajnos hosszú távú hatásai is vannak, konfliktuskerülővé válunk és magunkba fojtunk dolgokat, magunkban őrlődünk a problémáinkon, nem kérünk és nem fogadunk el segítséget, mások által kihasználhatóvá válunk és még sorolhatnánk.

Természetesen nem könnyű a régóta fennálló szokásainkat és gondolkodásmódunkat megváltoztatni, de ha végre felismerjük, hogy mennyire fontos, hogy önmagunk legyünk és átgondoljuk, hogy mi lehet a következménye annak, ha mindenkinek megpróbálunk megfelelni, azzal már megtettük az első lépést.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?