10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

Az első és alapvető illemszabály, hogy köszönjön, kérjen a gyermek. A "Kérem szépen", "Légyszi/Légy szíves" és "Köszönöm" szinte alapszavak kellene, hogy legyenek, a jó modor tanítását ezzel kell kezdeni és ezen nincs is mit túlmagyarázni, ezt már egészen kicsi korban tanítsuk meg.

Nem szakítjuk félbe a másik mondanivalóját!

A gyerekeknél (és megjegyzem a felnőtteknél is) gyakran előfordul, hogy valami fontos mondanivalóval egyszerűen nem tudnak várni és belebeszélnek a másik mondandójába. Tanítsuk meg a gyermeknek, ha csak nem vészhelyzetről van szó, megvárjuk, amíg a másik befejezi.

Tudja mondani a gyermekünk: „Elnézést”?

Többféle szituációban is szükséges használni a szót, ha valakit félbeszakítunk fontos közlendővel, vagy véletlen a lábára lépünk, de a gyermek ismerje és használja ezt a kifejezést.

Viselkedjen illendően az asztalnál!

Az étkezésnek is megvannak a maga szabályai, nem játszik például az evőeszközökkel, nem rendetlenkedik az asztalnál, megvárja az étkezés végét, tudja, hogy kell használni az evőeszközt.

Vendégségben ismerje az illemet.

Akár a szüleivel megy vendégségbe, akár egy szülinapi zsúrra érkezik a barátaihoz, tudnia kell, hogy hogyan illik viselkedni, milyen illemszabályokat fontos betartani, például, hogy kopogjon, vegye le a cipőjét a megérkezéskor, mosson kezet, tudja illendően használni a mosdót, köszönje meg az ételt, vigyázzon a berendezési tárgyakra és még sorolhatnám.

Evésnél használja a szalvétát, orrfolyásnál pedig a zsebkendőt.

Ha átszalad valamiért a szomszédba, legyen bármilyen jó is a kapcsolat, mindig illik kopogni, hangosan köszönni és megkérdezni, nem zavar-e.

Ne tegyen megjegyzéseket!

E téren sok felnőttnek is lenne fejlődni valója, de a gyereknek is megkell tanítani, hogy senkit ne kritizáljon meg a boltban, postán, ne tegyen illetlen megjegyzéseket senki kinézetére, ruhájára, megjelenésére. A negatív élményt nem kell feltétlen mindig kimondani. Fontos, hogy soha ne nézzen le senkit, mindenkivel legyen udvarias és tanulja meg senki sem több, vagy kevesebb a másiknál.

Ne csúfolódjon, ne gúnyoljon senkit. Ezt akár kapcsolhatnám az előző ponthoz is, de lehet külön szabály. A gyerekek sokszor nagyon csúnyán tudnak viselkedni egymással óvodában, iskolában, meg kell tanítani nekik, hogy ez bántó a másiknak.

Vannak tabuszavak és témák. Bizonyos szavakat és témákat kerülni kell a nyilvánosság előtt. A gyermeknek is tudnia illik, hogy mi az a közeg, amin belül még lehet, és mi az, ahol már nem bizonyos kifejezéseket hangosan kimondani.