Érzelmeink kommunikációja - Az 5 szeretetnyelv
- Dátum: 2024.04.03., 21:33
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- érzelem, odafigyelés, pár, szerelem, szeretet, törődés, vonzalom
Mindannyian máshogy fogadjuk be a szeretetet, és fejezzük ki azt, amelyre neveltetésünk és személyes hajlamaink nyomán a legfogékonyabbá váltunk. Ezért fordul gyakran elő, hogy szeretetünk kifejezése nem ér célt, mert az üzenet küldője és befogadója nem érti meg egymást. Mi tehát a megoldás, és mit lehet tenni érzelmeink kifejezése érdekében?
Az 5 szeretetnyelv egy párterápiai fogalom, amit Gary Chapman író, párkapcsolati szakértő és lelkész alkotott meg. Ezt a nyelvet ugyanúgy tanuljuk, mint az anyanyelvünket, és ennek közlése alapvetően ötféle kommunikációs csatornán keresztül történik. Ezek az alábbiak:

Elismerő szavak
Az elismerő szavak verbális megerősítést nyújtanak a személyek számára. Az elismerés vonatkozhat az illető személyiségére, külsejére, vagy valamely cselekedetére, amelyet értünk vagy másokért tett, vagy akár egy közös beszélgetésre is. Ilyen lehet például, hogy: „Kedves tőled, hogy lemostad a kocsit. Igazán szép lett.” „Imádom, hogy ilyen optimista vagy.” „Nagyra értékelem, hogy segítettél nekünk.” „Magával ragadó a személyiséged.” Aki számára elsősorban az elismerés fejezi ki a szeretetet, az valósággal inni fogja dicsérő szavainkat.
Minőségi idő
A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmünkkel tiszteljük meg partnerünket. A közös mozizás, filmnézés nem ilyen, hiszen ilyenkor a figyelmünket nem egymásra fordítjuk. Amikor minőségi időt szeretnénk tölteni egymással, ne legyen bekapcsolva a számítógép, és ne lapozgassunk újságot sem. Beszélgetés közben figyelmesen hallgassuk végig egymást, és próbáljunk tisztelettel beszélni a másik féllel. Minőségi idő lehet egy közös séta is, feltéve, hogy az együttlét a lényeg, nem csupán a mozgás. A minőségi idő azt fejezi ki, hogy szeretünk együtt lenni. Lényegében véve a társas tevékenységek mind olyanok, hogy bármit is teszünk, azért tesszük, hogy társaságban legyünk a másik féllel.
Ajándékozás

Sokan akkor érzik leginkább a szeretetet, ha ajándékot, dicséretet kapnak. Az ajándék azt fejezi ki számukra, hogy partnerük gondolt rájuk akkor is, amikor éppen nem voltak együtt. Honnan tudhatjuk, hogy milyen ajándékkal szerezhetnénk örömet? Megfigyelhetjük, hogy hogyan reagál valaki, amikor másoktól ajándékot kap, vagy milyen megjegyzéseket tesz katalógusok böngészése, vagy tévéreklámok közben. Akár meg is kérdezhetjük tőle, hogy sorolja fel, milyen ajándékokra vágyik. Az ajándéknak nem feltétlenül kell drágának lennie. Egy szál virág, egy doboz csokoládé, egy képeslap vagy egy könyv is kifejezheti érzéseinket. Az ajándékozás ráadásul néha vicces, vagy önmagára visszautaló is tud lenni, hiszen nem egyszer mondjuk azt a közeli családtagoknak, hogy: milyen drága volt például amit vettünk, ettől viszont az értéke ugyanúgy megmarad.
Szívességek
Aki a szívességek szeretetnyelvét beszéli, annak a tettek többet mondanak a szavaknál. Ha elismerő szavakat mondunk neki, valószínűleg ilyesmit gondol majd magában: „Ha szeretsz, miért nem segítesz a házimunkában?” Számára a közös tevékenységek, a házimunka, a fizikai cselekedetek fejezik ki a pozitív érzelmeket. Ha azt akarjuk, hogy érezze törődésünket, figyeljük meg milyen segítségre vágyik, majd csináljuk azt rendszeresen.

Testi érintés
Régóta tudjuk, milyen hatalmas érzelmi erő rejlik a testi érintésben. A kutatások azt mutatják, hogy akiket sokat dajkáltak és simogattak gyermekkorukban, azok jobban boldogulnak az érzelmi életben, mint azok, akik kevés érzelemmel teli érintésben részesültek. Minden kultúrára jellemző, hogy a nemek között milyen érintések elfogadottak, és mi számít illetlenségnek. Az elfogadott érintés szeretetet fejez ki, míg a nem helyénvaló érintések sértőek vagy megalázóak lehetnek. A testi érintés érzelmi energiát közvetít azok számára, akiknek ez a szeretetnyelvük. Valamint a testi érintés sokszor fontos a férfiak számára is, mint például egy ölelés.
Mindenkinek van egy elsődleges és egy másodlagos szeretetnyelve, és ahhoz, hogy megtudjuk, hogy valakinek melyik ez a kettő, meg kell figyelnünk, hogy hogyan fejezi ki mások felé érzéseit. Valamint ezen nyelvek nem állandóak, átjárás van közöttük, más-más emberektől más szeretet várunk el. Ha megismertük az illető szeretetnyelvét, akkor saját érzelmeinket, gondolatainkat is ezen a nyelven érdemes kifejeznünk felé, mivel ez az, amit "megért".
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.