Menü

Érzelmeink kommunikációja - Az 5 szeretetnyelv

Mindannyian máshogy fogadjuk be a szeretetet, és fejezzük ki azt, amelyre neveltetésünk és személyes hajlamaink nyomán a legfogékonyabbá váltunk. Ezért fordul gyakran elő, hogy szeretetünk kifejezése nem ér célt, mert az üzenet küldője és befogadója nem érti meg egymást. Mi tehát a megoldás, és mit lehet tenni érzelmeink kifejezése érdekében?

Az 5 szeretetnyelv egy párterápiai fogalom, amit Gary Chapman író, párkapcsolati szakértő és lelkész alkotott meg. Ezt a nyelvet ugyanúgy tanuljuk, mint az anyanyelvünket, és ennek közlése alapvetően ötféle kommunikációs csatornán keresztül történik. Ezek az alábbiak:

Elismerő szavak

Az elismerő szavak verbális megerősítést nyújtanak a személyek számára. Az elismerés vonatkozhat az illető személyiségére, külsejére, vagy valamely cselekedetére, amelyet értünk vagy másokért tett, vagy akár egy közös beszélgetésre is. Ilyen lehet például, hogy: „Kedves tőled, hogy lemostad a kocsit. Igazán szép lett.” „Imádom, hogy ilyen optimista vagy.” „Nagyra értékelem, hogy segítettél nekünk.” „Magával ragadó a személyiséged.” Aki számára elsősorban az elismerés fejezi ki a szeretetet, az valósággal inni fogja dicsérő szavainkat.

Minőségi idő

A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmünkkel tiszteljük meg partnerünket. A közös mozizás, filmnézés nem ilyen, hiszen ilyenkor a figyelmünket nem egymásra fordítjuk. Amikor minőségi időt szeretnénk tölteni egymással, ne legyen bekapcsolva a számítógép, és ne lapozgassunk újságot sem. Beszélgetés közben figyelmesen hallgassuk végig egymást, és próbáljunk tisztelettel beszélni a másik féllel. Minőségi idő lehet egy közös séta is, feltéve, hogy az együttlét a lényeg, nem csupán a mozgás. A minőségi idő azt fejezi ki, hogy szeretünk együtt lenni. Lényegében véve a társas tevékenységek mind olyanok, hogy bármit is teszünk, azért tesszük, hogy társaságban legyünk a másik féllel.

Ajándékozás

Sokan akkor érzik leginkább a szeretetet, ha ajándékot, dicséretet kapnak. Az ajándék azt fejezi ki számukra, hogy partnerük gondolt rájuk akkor is, amikor éppen nem voltak együtt. Honnan tudhatjuk, hogy milyen ajándékkal szerezhetnénk örömet? Megfigyelhetjük, hogy hogyan reagál valaki, amikor másoktól ajándékot kap, vagy milyen megjegyzéseket tesz katalógusok böngészése, vagy tévéreklámok közben. Akár meg is kérdezhetjük tőle, hogy sorolja fel, milyen ajándékokra vágyik. Az ajándéknak nem feltétlenül kell drágának lennie. Egy szál virág, egy doboz csokoládé, egy képeslap vagy egy könyv is kifejezheti érzéseinket. Az ajándékozás ráadásul néha vicces, vagy önmagára visszautaló is tud lenni, hiszen nem egyszer mondjuk azt a közeli családtagoknak, hogy: milyen drága volt például amit vettünk, ettől viszont az értéke ugyanúgy megmarad.

Szívességek

Aki a szívességek szeretetnyelvét beszéli, annak a tettek többet mondanak a szavaknál. Ha elismerő szavakat mondunk neki, valószínűleg ilyesmit gondol majd magában: „Ha szeretsz, miért nem segítesz a házimunkában?” Számára a közös tevékenységek, a házimunka, a fizikai cselekedetek fejezik ki a pozitív érzelmeket. Ha azt akarjuk, hogy érezze törődésünket, figyeljük meg milyen segítségre vágyik, majd csináljuk azt rendszeresen.

Testi érintés

Régóta tudjuk, milyen hatalmas érzelmi erő rejlik a testi érintésben. A kutatások azt mutatják, hogy akiket sokat dajkáltak és simogattak gyermekkorukban, azok jobban boldogulnak az érzelmi életben, mint azok, akik kevés érzelemmel teli érintésben részesültek. Minden kultúrára jellemző, hogy a nemek között milyen érintések elfogadottak, és mi számít illetlenségnek. Az elfogadott érintés szeretetet fejez ki, míg a nem helyénvaló érintések sértőek vagy megalázóak lehetnek. A testi érintés érzelmi energiát közvetít azok számára, akiknek ez a szeretetnyelvük. Valamint a testi érintés sokszor fontos a férfiak számára is, mint például egy ölelés.

Mindenkinek van egy elsődleges és egy másodlagos szeretetnyelve, és ahhoz, hogy megtudjuk, hogy valakinek melyik ez a kettő, meg kell figyelnünk, hogy hogyan fejezi ki mások felé érzéseit. Valamint ezen nyelvek nem állandóak, átjárás van közöttük, más-más emberektől más szeretet várunk el. Ha megismertük az illető szeretetnyelvét, akkor saját érzelmeinket, gondolatainkat is ezen a nyelven érdemes kifejeznünk felé, mivel ez az, amit "megért".

Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben

Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?