Gazdasági szorongás, egy ma már mindennapos gond

Sajnos sokan ismerjük az érzést, amikor arról beszélünk, hogy aggódunk a pénzügyi helyzetünk miatt, van, akinél már szorongással is jár. Nézzük, hogy mi is ez valójában és mit tehetünk ellene.

A gazdasági szorongás olyan tartós vagy akár sokszor visszatérő aggodalom, amely a pénzügyi helyzetünkkel kapcsolatos. Nem csak arról van szó, hogy nyilvánvalóan nem örülünk egy nagyobb, nem várt kiadásnak, hanem arról, hogy a pénzügyi bizonytalanság folyamatos feszültséget, alvászavart, ingerlékenységet vagy akár testi tüneteket is okoz. Ez a jelenség a pszichológiában a szorongás egyik formájaként értelmezhető. A szorongás fogalmát többek között Sigmund Freud is vizsgálta, de a modern stresszelmélet egyik legismertebb kutatója, Hans Selye már rámutatott arra is, hogy a tartós stressz komoly testi és lelki következményekkel, tünetekkel járhat.

A pénzügyi bizonytalanság pontosan ilyen hosszan fennálló stresszforrás lehet. Ám itt meg kell állnunk egy pillanatra, mert fontos kiemelni azt a tényt, hogy komoly különbség van az egészséges előrelátás és a bénító aggodalom között. Nem tévesztendő össze a tudatos előre tervezés a negatív jövőképtől való rettegéssel.

A gazdasági szorongásnak több, egymással összefüggő oka is lehet, mint például a munkahely elvesztésétől való félelem, egy hiteltartozás, váratlan kiadások vagy az infláció miatti drágulás. Amikor a bevételek és a kiadások nincsenek egyensúlyban, az érthető módon szorongást okoz. Viszont itt van a kontrollvesztettség, amikor azt érezzük, hogy nincs teljes ráhatásunk az anyagi helyzetünkre, ettől pedig kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Az sem elhanyagolható, amit gyermekkorunkban látunk, azaz a családi minták a pénzhez való hozzáállásról. Az a felnőtt, aki anyagi helyzet miatti feszültségben nevelkedett gyerekként, sokszor még akkor is fél, ha nincs rá oka. Végül pedig már egészen fiatal korban jelentkezik sajnos egy társadalmi nyomás is, amikor hasonlítgatjuk magunkat a társainkhoz.

Főleg azoknál figyelhető meg ez, akik például kirekesztettnek érzik magukat, ha nem a társaikhoz hasonló, márkás, trendi cipőkben jelennek meg az iskolában, mert mondjuk, a szüleik nem tehetik meg. Már itt jön egy belső feszültség, ami erőteljesen torzíthatja a pénzügyi helyzetre való rálátást. A tünetei lehetnek ingerlékenység, alvászavar, koncentrációs nehézség, de jelentkezhet szaporább szívverés, fejfájás, az izmok feszülése, de akár a gyomorpanaszok is kínzóan ránk törhetnek. Hosszútávon talán mondani sem kell, hogy ennek depresszió és kiégés lehet a vége. Tenni ellene úgy tudunk, hogy tudatosan tervezzük a pénzügyeinket, figyelünk a bevételekre és a kiadásokra, ettől tudni fogjuk, hogy mire futja és mire nem. Érdemes havi költségvetést készíteni, gondoskodni a vésztartalékokról, sőt, pénzügyi célokat is célszerű kitűzni. Ki kell eszelni egy B-tervet, hogy ha beüt a krach, akkor tudjunk mihez nyúlni. Csökkentsük a negatív információk befogadását, igyekezzünk a megbízható forrásból származó híreket előnyben részesíteni.

Végül pedig a közösség erejét érdemes „kihasználni”, célravezető olyan emberi kapcsolatokat kialakítani, ahonnan pozitív megerősítést kapunk és tudjuk, hogy számíthatunk a másik emberre. Ennek viszont meg kell találni a helyes határait és mi se legyünk rest viszonozni. A bizalom nagy kincs. Amikor más tartósan fennállnak a szorongás tünetei, menjünk és kérjünk orvosi segítséget, mert nem csak magunkat bomlasztjuk vele, hanem a munkánkra, a teljesítőképességünkre és a magánéletünkre is negatív hatással lesz.

A gazdasági szorongás természetes reakció egy bizonytalan környezetben, hiszen az anyagi biztonság alapvető emberi szükséglet. A tudatos tervezés, a reális gondolkodás és az érzelmi támogatás együttesen jelentősen csökkentheti a bennünk kialakuló feszültséget.