Menü

Ultrafeldolgozott élelmiszerek

Amikor belépünk egy üzletbe, kedvünkre vásárolunk a polcokról, de valószínűleg sokszor azt se tudjuk, hogy konkrétan milyen élelmiszer került a kosárba. Pedig a boltokban rengeteg a feldogozott termék, ilyen az ultrafeldolgozottak köre is.

Igen régóta górcső alatt vannak az ultrafeldolgozott élelmiszerek és ezek hatása az emberi szervezetre. Amikor ezekről beszélünk, akkor olyan termékekre kell gondolni, amik olyan folyamatokon mennek keresztül, aminek végeredménye egy küllemben és ízben tetszetősebb áru. Ezzel a külcsínnel nyerik el azon vásárlói rétegeket, akik nem igazán figyelnek az egészséges táplálkozásra. Ezeknek a termékeknek erős az ízük vagy pirosabb/zöldebb a színük, mert azt gondoljuk ettől, hogy minőségibb terméket vásárolunk. Pedig ez nem így van. Az ultrafeldolgozási folyamatok lehetnek tartósítási eljárások, színezékek alkalmazása, de ízfokozók hozzáadása is.

Négy csoportba sorolhatjuk ebből a szempontból az élelmiszereket. Az első a feldolgozatlan, amibe a nyers dolgok sorolhatóak, mint a zöldségek, vagy húsok. Nagyon vékony a határvonal ez és a következő csoport között, vagyis az enyhén feldolgozott termékek között. Ide soroljuk azokat, amiket például természetes szerekkel tartósítanak – fermentálnak, pasztörizálnak, vákuumcsomagolást kapnak-, illetve például a kávét, és azon gabona termékeket, amiket megszabadítanak a fogyasztásra alkalmatlan részeiktől. A harmadik csoport a feldolgozott, melyeket őrölnek, sajtolnak, gondoljunk az olajokra, teljes kiőrlésű lisztekre, fűszerekre.

Ezekben már találhatunk hozzáadott alapanyagokat, cukrokat, sót is. A negyedik pedig az ultrafeldolgozott csoport. Ezek azok, amikhez mindenféle „mű dolgot” hozzáadnak különféle okokból. Ilyen ok lehet az, hogy tovább fogyasztható maradjon, vagy erősebb legyen az íze, ezért több sót, cukrot adagolnak, erősebb színük legyen, ezért mesterséges színezékeket tartalmaznak. Mi ugrik be először? Üdítők és chipsek. Na, igen, de nem csak ezek, hanem a csomagolt kenyerek egy jó része, a pompás ízekkel teli joghurtok, instant ételek és italok, de még a mirelit pizzák is ide tartoznak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szervezetünkre és a bolygónkra sincsenek jó hatással. Amellett, hogy hizlalnak, a mesterséges alapanyagokat nehezen bontja le szervezetünk. A lerakódott, ki nem ürült mesterséges adalékanyagok rákos megbetegedéseket, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, agyi vérellátási problémákat, allergiákat, anyagcserezavarokat, és evészavarokat okozhatnak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek helyett válasszuk a frissen kapható árukat, étkezzünk kiegyensúlyozottan, kerüljük a mesterséges színezékekkel és ízfokozókkal készült ételeket és italokat, így nagyon sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.