Menü

Ultrafeldolgozott élelmiszerek

Amikor belépünk egy üzletbe, kedvünkre vásárolunk a polcokról, de valószínűleg sokszor azt se tudjuk, hogy konkrétan milyen élelmiszer került a kosárba. Pedig a boltokban rengeteg a feldogozott termék, ilyen az ultrafeldolgozottak köre is.

Igen régóta górcső alatt vannak az ultrafeldolgozott élelmiszerek és ezek hatása az emberi szervezetre. Amikor ezekről beszélünk, akkor olyan termékekre kell gondolni, amik olyan folyamatokon mennek keresztül, aminek végeredménye egy küllemben és ízben tetszetősebb áru. Ezzel a külcsínnel nyerik el azon vásárlói rétegeket, akik nem igazán figyelnek az egészséges táplálkozásra. Ezeknek a termékeknek erős az ízük vagy pirosabb/zöldebb a színük, mert azt gondoljuk ettől, hogy minőségibb terméket vásárolunk. Pedig ez nem így van. Az ultrafeldolgozási folyamatok lehetnek tartósítási eljárások, színezékek alkalmazása, de ízfokozók hozzáadása is.

Négy csoportba sorolhatjuk ebből a szempontból az élelmiszereket. Az első a feldolgozatlan, amibe a nyers dolgok sorolhatóak, mint a zöldségek, vagy húsok. Nagyon vékony a határvonal ez és a következő csoport között, vagyis az enyhén feldolgozott termékek között. Ide soroljuk azokat, amiket például természetes szerekkel tartósítanak – fermentálnak, pasztörizálnak, vákuumcsomagolást kapnak-, illetve például a kávét, és azon gabona termékeket, amiket megszabadítanak a fogyasztásra alkalmatlan részeiktől. A harmadik csoport a feldolgozott, melyeket őrölnek, sajtolnak, gondoljunk az olajokra, teljes kiőrlésű lisztekre, fűszerekre.

Ezekben már találhatunk hozzáadott alapanyagokat, cukrokat, sót is. A negyedik pedig az ultrafeldolgozott csoport. Ezek azok, amikhez mindenféle „mű dolgot” hozzáadnak különféle okokból. Ilyen ok lehet az, hogy tovább fogyasztható maradjon, vagy erősebb legyen az íze, ezért több sót, cukrot adagolnak, erősebb színük legyen, ezért mesterséges színezékeket tartalmaznak. Mi ugrik be először? Üdítők és chipsek. Na, igen, de nem csak ezek, hanem a csomagolt kenyerek egy jó része, a pompás ízekkel teli joghurtok, instant ételek és italok, de még a mirelit pizzák is ide tartoznak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szervezetünkre és a bolygónkra sincsenek jó hatással. Amellett, hogy hizlalnak, a mesterséges alapanyagokat nehezen bontja le szervezetünk. A lerakódott, ki nem ürült mesterséges adalékanyagok rákos megbetegedéseket, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, agyi vérellátási problémákat, allergiákat, anyagcserezavarokat, és evészavarokat okozhatnak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek helyett válasszuk a frissen kapható árukat, étkezzünk kiegyensúlyozottan, kerüljük a mesterséges színezékekkel és ízfokozókkal készült ételeket és italokat, így nagyon sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.

A rutin, mint anyag, amire szükségünk van

Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.

A roppanás varázsa – miért imádjuk a sült ételeket?

Aranybarna bunda, forró belső és az a bizonyos első harapás, amikor minden a helyére kerül. A rántott harapnivalók és a húsok iránti rajongás mögött mindig ott rejlik az élvezet. Azonban mi vonz minket ennyire a bundázott ételek és a street food klasszikusok felé?

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Reggel „zabos” vagyok

A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.