Menü

Ultrafeldolgozott élelmiszerek

Amikor belépünk egy üzletbe, kedvünkre vásárolunk a polcokról, de valószínűleg sokszor azt se tudjuk, hogy konkrétan milyen élelmiszer került a kosárba. Pedig a boltokban rengeteg a feldogozott termék, ilyen az ultrafeldolgozottak köre is.

Igen régóta górcső alatt vannak az ultrafeldolgozott élelmiszerek és ezek hatása az emberi szervezetre. Amikor ezekről beszélünk, akkor olyan termékekre kell gondolni, amik olyan folyamatokon mennek keresztül, aminek végeredménye egy küllemben és ízben tetszetősebb áru. Ezzel a külcsínnel nyerik el azon vásárlói rétegeket, akik nem igazán figyelnek az egészséges táplálkozásra. Ezeknek a termékeknek erős az ízük vagy pirosabb/zöldebb a színük, mert azt gondoljuk ettől, hogy minőségibb terméket vásárolunk. Pedig ez nem így van. Az ultrafeldolgozási folyamatok lehetnek tartósítási eljárások, színezékek alkalmazása, de ízfokozók hozzáadása is.

Négy csoportba sorolhatjuk ebből a szempontból az élelmiszereket. Az első a feldolgozatlan, amibe a nyers dolgok sorolhatóak, mint a zöldségek, vagy húsok. Nagyon vékony a határvonal ez és a következő csoport között, vagyis az enyhén feldolgozott termékek között. Ide soroljuk azokat, amiket például természetes szerekkel tartósítanak – fermentálnak, pasztörizálnak, vákuumcsomagolást kapnak-, illetve például a kávét, és azon gabona termékeket, amiket megszabadítanak a fogyasztásra alkalmatlan részeiktől. A harmadik csoport a feldolgozott, melyeket őrölnek, sajtolnak, gondoljunk az olajokra, teljes kiőrlésű lisztekre, fűszerekre.

Ezekben már találhatunk hozzáadott alapanyagokat, cukrokat, sót is. A negyedik pedig az ultrafeldolgozott csoport. Ezek azok, amikhez mindenféle „mű dolgot” hozzáadnak különféle okokból. Ilyen ok lehet az, hogy tovább fogyasztható maradjon, vagy erősebb legyen az íze, ezért több sót, cukrot adagolnak, erősebb színük legyen, ezért mesterséges színezékeket tartalmaznak. Mi ugrik be először? Üdítők és chipsek. Na, igen, de nem csak ezek, hanem a csomagolt kenyerek egy jó része, a pompás ízekkel teli joghurtok, instant ételek és italok, de még a mirelit pizzák is ide tartoznak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szervezetünkre és a bolygónkra sincsenek jó hatással. Amellett, hogy hizlalnak, a mesterséges alapanyagokat nehezen bontja le szervezetünk. A lerakódott, ki nem ürült mesterséges adalékanyagok rákos megbetegedéseket, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, agyi vérellátási problémákat, allergiákat, anyagcserezavarokat, és evészavarokat okozhatnak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek helyett válasszuk a frissen kapható árukat, étkezzünk kiegyensúlyozottan, kerüljük a mesterséges színezékekkel és ízfokozókkal készült ételeket és italokat, így nagyon sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.

Az alkohol toleranciaszint

Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.
Ennek mértéke személyenként nagyon eltérő lehet: függ a nemtől, a genetikától, testsúlytól stb. – fontos viszont, hogy rendszeres fogyasztással ez a szint folyamatosan emelkedik, azaz elkezdjük „bírni az ivást”.

Antibiotikum és az alkohol párban fogyasztása

Az alkoholfogyasztás sokak életének fontos része, ennek ellenére a mai napig vannak olyan tények az italozással kapcsolatban, amelyekkel nem vagyunk teljesen tisztában.

Energiaforrások sportoláskor: gélek, gumicukor, kóla és társai

A gumicukor, csokoládé, kóla gyakori választás sportolók körében, amikor gyors energiaforrásra van szükségük, mások gélekre, energiazselékre, italporokra, gondosan kimért grammnyi adagokra esküsznek. Vajon melyek a leghasznosabb energiaforrások a sportolók számára?

Reggelizéssel kapcsolatos tévhitek

Ahányféle diéta és trend, annyiféle útmutatás az étkezésekről. Tények és tévhitek a reggeliről, pro és kontra.

Ashoka jótékony hatásai

Az Ashoka szó szerinti jelentése: „gondok nélkül”. A hinduk egyik legfontosabb fája, amely egész India szerte honos.