Menü

Mennyi baktériumot szed össze egy kisgyerek az udvaron?

A minap néztem arról egy videót, hogy mennyi baktérium van egy kisgyerek kezén játszótér után. A tanulmány eredményét egy mikrobiológus mutatta meg.

Ha korábban kevesebbet is aggódtunk ezen, a koronavírus óta valószínűleg minden szülőnek van a táskájában kézfertőtlenítő gél, és gyakrabban fordul meg a fejében, hogy mégis mennyi kórokozóval találkozhat a gyerek egy szimpla délutáni játszóterezés, csúszdázás, udvari kint lét alkalmával.

Ha egy kisgyerek mondjuk harmincszor felmászik a mászókára, illetve ennyiszer lecsúszik a csúszdán, homokozik is közben, mindent megtapogat, hintához nyúl, mászókára mászik, akkor bizony jó sokféle baktérium kerül a kezére.

Érdekesség, hogy ma már léteznek szórakoztató módok is a gyerekek megtanítására a baktériumokról. Láttam egy kezdeményezést, ahol csillámpor segítségével ábrázolták számukra a baktériumokat. Minden gyerek kap egy különböző színű csillámot, amivel bevonja a kezét, majd kezet ráznak. Látni fogják, ahogy a csillám átkerül. (illetve, hogy szappannal lemosható)

Liszt a szivacsra! Vegyünk egy liszttel vagy kukoricakeményítővel meghintett szivacsot, és a gyerekeket ültessük körbe, majd kérjük meg őket, hogy adják egymásnak tovább a szivacsot, hogy lássuk, milyen könnyen átadhatók a baktériumok (azaz a liszt) anélkül, hogy tudnánk róla.

A csillámpor helyett ujjfesték is használható, melynél jól látható, hogy kézfogással tovább vihető.

Népszerűen az ultraibolyan fényben látszódó gélek, mellyel, ha bekenjük a kezüket és ultraibolya fényben megnézzük, akkor láthatóak az összes helyek, amit ilyen kézzel megfogtunk, érintettünk.

Fontos beszélni arról is, hogy a túlzásba vitt fertőtlenítés is ártalmas lehet! Előfordul, hogy a szülők túl messzire mennek el a tisztaság kérdésében. A gyerekeknek szükségük van mikrobákra az immunitás kialakulásához – állítják a tudósok.

A tudomány legújabb eredményei szerint, ha kézfertőtlenítőkkel, antibakteriális szappanokkal távolítjuk el a kezünkről a mikrobákat, és emellett meglehetősen szabadon használunk antibiotikumokat, súlyos negatív hatást gyakorolhatunk a gyerekek immunrendszerére.

Kanadai mikrobiológus kifejtették, hogy gyerekeinket manapság tisztább, hiperhigiénikus környezetben neveljük, mint valaha. Azzal, hogy túlzásba essünk, hozzájárulunk egy sor krónikus betegség kialakulásához, az allergiától az elhízásig. Amikor megszületünk, nincsenek mikrobák a szervezetünkben, az immunrendszerünk pedig még fejletlen, de amint a mikrobák bekerülnek a képbe, beindítják az immunrendszer megfelelő működését. Ezek nélkül nem lennénk képesek hatékonyan küzdeni a fertőzések ellen.

Az immunrendszer fejlődéséhez nélkülözhetetlen a kórokozókkal való találkozás, de nagyon fontos a játszótér után kézmosással vagy kézfertőtlenítéssel eltávolítani a kórokozókat. Nem szükséges minden csúszdázás, hintázás, homokozás után fertőtleníteni a gyerek kezét, de ha a játszótéri tartózkodás alatt leülünk esetleg a padra enni egy kicsit, akkor már fontos, hazaérve pedig természetes, hogy első dolog a kézmosás.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.