Menü

Mennyi baktériumot szed össze egy kisgyerek az udvaron?

A minap néztem arról egy videót, hogy mennyi baktérium van egy kisgyerek kezén játszótér után. A tanulmány eredményét egy mikrobiológus mutatta meg.

Ha korábban kevesebbet is aggódtunk ezen, a koronavírus óta valószínűleg minden szülőnek van a táskájában kézfertőtlenítő gél, és gyakrabban fordul meg a fejében, hogy mégis mennyi kórokozóval találkozhat a gyerek egy szimpla délutáni játszóterezés, csúszdázás, udvari kint lét alkalmával.

Ha egy kisgyerek mondjuk harmincszor felmászik a mászókára, illetve ennyiszer lecsúszik a csúszdán, homokozik is közben, mindent megtapogat, hintához nyúl, mászókára mászik, akkor bizony jó sokféle baktérium kerül a kezére.

Érdekesség, hogy ma már léteznek szórakoztató módok is a gyerekek megtanítására a baktériumokról. Láttam egy kezdeményezést, ahol csillámpor segítségével ábrázolták számukra a baktériumokat. Minden gyerek kap egy különböző színű csillámot, amivel bevonja a kezét, majd kezet ráznak. Látni fogják, ahogy a csillám átkerül. (illetve, hogy szappannal lemosható)

Liszt a szivacsra! Vegyünk egy liszttel vagy kukoricakeményítővel meghintett szivacsot, és a gyerekeket ültessük körbe, majd kérjük meg őket, hogy adják egymásnak tovább a szivacsot, hogy lássuk, milyen könnyen átadhatók a baktériumok (azaz a liszt) anélkül, hogy tudnánk róla.

A csillámpor helyett ujjfesték is használható, melynél jól látható, hogy kézfogással tovább vihető.

Népszerűen az ultraibolyan fényben látszódó gélek, mellyel, ha bekenjük a kezüket és ultraibolya fényben megnézzük, akkor láthatóak az összes helyek, amit ilyen kézzel megfogtunk, érintettünk.

Fontos beszélni arról is, hogy a túlzásba vitt fertőtlenítés is ártalmas lehet! Előfordul, hogy a szülők túl messzire mennek el a tisztaság kérdésében. A gyerekeknek szükségük van mikrobákra az immunitás kialakulásához – állítják a tudósok.

A tudomány legújabb eredményei szerint, ha kézfertőtlenítőkkel, antibakteriális szappanokkal távolítjuk el a kezünkről a mikrobákat, és emellett meglehetősen szabadon használunk antibiotikumokat, súlyos negatív hatást gyakorolhatunk a gyerekek immunrendszerére.

Kanadai mikrobiológus kifejtették, hogy gyerekeinket manapság tisztább, hiperhigiénikus környezetben neveljük, mint valaha. Azzal, hogy túlzásba essünk, hozzájárulunk egy sor krónikus betegség kialakulásához, az allergiától az elhízásig. Amikor megszületünk, nincsenek mikrobák a szervezetünkben, az immunrendszerünk pedig még fejletlen, de amint a mikrobák bekerülnek a képbe, beindítják az immunrendszer megfelelő működését. Ezek nélkül nem lennénk képesek hatékonyan küzdeni a fertőzések ellen.

Az immunrendszer fejlődéséhez nélkülözhetetlen a kórokozókkal való találkozás, de nagyon fontos a játszótér után kézmosással vagy kézfertőtlenítéssel eltávolítani a kórokozókat. Nem szükséges minden csúszdázás, hintázás, homokozás után fertőtleníteni a gyerek kezét, de ha a játszótéri tartózkodás alatt leülünk esetleg a padra enni egy kicsit, akkor már fontos, hazaérve pedig természetes, hogy első dolog a kézmosás.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”

Zero waste: törekvés egy tisztább jövő felé

A modern világ elképesztő ütemű fejlődése és a fogyasztási szokásai hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek. Szinte mindent eláraszt a szemét: a rengeteg visszamaradt PET-palack, a fesztiválok után maradó szeméthegyek éppen csak a felszínét mutatják egy mélyen gyökerező problémának. Túlzó vásárlási szokások, élelmiszer felhalmozás, a termelés határainak figyelmen kívül hagyása – ezek mind olyan jelenségek, amiket tudatossággal el lehetne kerülni.

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

A hulladék kérdése – kihívás és lehetőség egyszerre

A hulladékkezelés napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amely nemcsak a városainkat és vidékeinket érinti, hanem globális kihívást is jelent.