Az alkohol toleranciaszint
- Dátum: 2024.05.26., 19:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- érzelem, genetika, jogosítvány, psziché, szervezet, tolerancia, véralkohol, vezetés
Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.
Ennek mértéke személyenként nagyon eltérő lehet: függ a nemtől, a genetikától, testsúlytól stb. – fontos viszont, hogy rendszeres fogyasztással ez a szint folyamatosan emelkedik, azaz elkezdjük „bírni az ivást”.

Bizonyos értelemben tehát edződünk az egyre nagyobb és nagyobb alkoholbevitelre, és ezzel párhuzamosan az igényeink is nőnek – hiszen, ha egy sör már nem éri el a kívánt hatást, akkor kettőre fogunk váltani, aztán háromra, négyre stb.
Alacsony kockázatú, „normális”, vagy más néven szociális ivásnak nevezzük az alkoholfogyasztás azon formáját, amely nem vezet a toleranciaszint felemelkedéséhez, és ami mellett még nem érvényesül az alkohol addiktív potenciálja.
Röviden: ez a „csak különleges alkalmakkor iszom” kategória, aminek ismertetőjegyei a következők:
ritkán,
kis mértékben,
szociális környezetben,

és mindig ugyanannyi mennyiségű alkoholt fogyasztunk.
A „ritkán” jelentése itt évi 5-10 alkalmat jelent, a „keveset” pedig 1-2 egységnyit, (1 egység nagyjából 1 pohár sörnek, 1-1,5 dl bornak, vagy 0,4 dl röviditalnak felel meg).
Ameddig valaki ebben a kategóriában van, nincs mitől tartania a következő szint viszont már problémát jelent.
A zéró tolerancia azonban nem azt jelenti, hogy ha elmeszelnek, mindegy a véralkoholszinted. Közel sem. A 0,5 ezrelékes véralkohol (és a 0,25 ezrelékes légalkoholszint) ugyanis Magyarországon is egy határérték. Ez alatt az érték alatt nem számítunk ittasnak, és csak szabálysértést követünk el, nem bűncselekményt. Tehát pénzbírságra számíthatunk, de ennyivel megússzuk. A jogosítványunkat nem veszik el.
A 0,5 ezrelékes véralkoholszint felett viszont már ittasnak számít a sofőr, és bűncselekményt követ el. A büntetés a jogosítvány ideiglenes megvonásától akár többéves börtönbüntetésig terjedhet. Nem mindegy, milyen véralkoholszinttel vezettünk, ahogy az sem, okoztunk-e anyagi kárt, sérülést, a legrosszabb esetben halálesetet. Nem játék tehát az ittas vezetés, nagyok a tétek minden szempontból.

Ha Magyarországra látogatva autóbérlésen gondolkodsz, a legegyszerűbb, ha egyáltalán nem kockáztatsz. Bár online kalkulátorokkal ki lehet számolni, nagyjából mennyi időnek kell eltelnie egy ital alkoholtartalmának lebontásáig, ez a módszer sosem teljesen biztos. Ugyanis az online kalkulátorok nem tudják figyelembe venni az egyéni genetikádat és körülményeidet. A legjobb tehát az, ha nem kockáztatsz!
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?