Menü

Korpás haj – mit tudunk tenni ellene?

Hajunk a fejünk koronája, megannyi kellemetlenséggel nézhetünk szembe, hogy egészséges és szép külsőt kölcsönözzünk magunknak általa, az egyik ilyen a fejbőrt érintő korpa.

Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a nem éppen szép és irritáló fehér kis foltokat, a ruhánkra is rátelepedő darabkákat, tisztáznunk kell, mi az a korpa és, hogy milyen fajtájával állunk szemben. Tudni illik, hogy a fejünk bőre ugyanúgy viselkedik, mint minden más testrészünk legkülső felülete, vagyis ledobja magáról az elhalt hámsejteket. Ez egy teljesen természetes folyamat és alapvetően észre sem kéne vennünk. Amikor ez a folyamat valamiért felborul, akkor erősebb hámlásnak indulnak ezek a rétegek és ilyenkor vesszük észre a korpának nevezett jelenséget. Nem elég, hogy nem túl szép, de még hozhat magával viszketést, égő érzést és a legfőképpen a vakaródzás helyén vörös foltokat, sőt sebeket is.

Két fajtáját különböztetjük meg, az egyik a száraz, a másik a zsíros korpa. Az előbbinél sokszor az okozza a problémát, hogy vizes fejbőrünk megfázik, de az is lehet, hogy olyan sampont, hajfestéket használunk, ami irritálja a bőrt. Állhat hátterében még genetikai betegség vagy az, hogy csupán nagyon nem egészségesen táplálkozunk. A másik fajtája, amit zsíros korpásodásnak nevezünk, attól alakul ki, hogy valami oknál fogva a fejbőr több faggyút termel, ami szépen összeragasztja a leváló hámsejteket és azok nem tudnak megfelelően távozni. Ezt hívja a szaknyelv seborrhea capigtis-nek.

Ez egy hormonok által befolyásolt faggyútermelési probléma, aminél a megnövekedett mennyiségű faggyúban elszaporodik egy gomba, ami pedig gyulladást okoz. A gomba maga alap esetben is jelen van szervezetünkben, de ilyenkor erőre kap, és arra készteti a hámsejteket, hogy elszarusodjanak, ez pedig nagyon nehezen távolítható el. Gyermekes szülőknek valószínűleg ismerős a koszmó szó, ez ennek a csecsemőkori változata.

Kezelni többféle módon lehet, de véglegesen megszabadulni tőle nem mindenki tud, hiszen, ha genetikai probléma áll fenn, akkor ezzel nem nagyon tudunk vitatkozni. Száraz korpa esetén érdemes arra figyelni, hogy hagyjunk időt a fejbőrnek a hajmosások között regenerálódni, válasszunk kímélő, naturális összetevőkből készült samponokat, és keressük a polcokon azokat a szereket, amik nem zavarnak be a bőr természetes pH értékének fenntartásába. Zsíros korpa esetén már nehezebb egy kicsit a dolog, de a szalicilsavat és ként tartalmazó éjszakai hajpakolások segítenek reggelre fellazítani a már felesleges hámréteget.

Az éjszakai kezelés után érdemes kén tartalmú samponnal hajat mosni, de beiktathatunk olyan sampont is a hajmosási rutinba, aminek gomba ellenes hatása van. Kizárólag orvosi javaslatra használhatunk helyi szteroid hatású szereket, lemosókat, ha már semmi sem segít.

A korpa sok ember mindennapi életét megnehezíti, hiszen nem csak bosszantó a kinézete, de még viszketést és fájdalmat is okozhat. Keressünk fel bőrgyógyászt, ha nem tudjuk eldönteni, milyen fajtájával állunk szemben, aki segít a helyes kezelés megkezdésében.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.