Menü

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.

A statisztikák tanúsága szerint egy átlagos felnőtt napi 13 grammnyi tiszta glutamint fogyaszt különböző természetes forrásokból, melyhez kb. félgrammnyi feldolgozott glutamin jön hozzá az MSG vagy más hasonló adalékanyagok révén. Gyakran előfordul, hogy azok az emberek, akik nátrium-glutamát-tartalma miatt érzékenyek az olyan ételekre, mint például a parmezán sajt, minden gond nélkül elfogyasztanak olyan élelmiszereket, melyek tele vannak glutaminnal, ami ugyebár az MSG alapanyaga.

Ebből következik, hogy lehetséges, valójában nem is a szóban forgó ízesítőszer, hanem a parmezánban található rengeteg másféle anyag, például a különböző élesztők okozzák számukra ezeket a bajokat, mely ismételten csak az MSG „ártatlanságát” jelzi. Az sem mindegy, hogy éhgyomorra fogyasztjuk-e a glutaminsavat. Egyes szakemberek úgy vélik, a ’60-as, ’70-es években tapasztalt „kínaiétterem-pánikot” valójában az okozta, hogy akkoriban ezeken a helyeken gyakran főétkezések előtt ették a vendégek az MSG-ben gazdag wonton tésztalavest.

Az adalékanyagokat, így az MSG-t is szándékosan adják az élelmiszerekhez azzal a céllal, hogy kedvezően befolyásolják azok érzékszervi, fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai tulajdonságait. A nátrium-glutamát sok élelmiszerben, fűszerkeverékben, készételben, ételízesítőben megtalálható, és mindeddig nincs tudományos bizonyíték arra, hogy kismértékű fogyasztása az amúgy kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként problémát okozhatna. Az elterjedt tévhitekkel ellentétben nem befolyásolja a gyermekek fejlődését sem.

” A dietetikus szerint az ehhez hasonló tévhitek azonban sokat árthatnak az egészségünknek. „ Sajnos kevesen néznek utána az állításoknak, inkább elhiszik a jól csengő, ám hamis szavakat. A veszélyt az jelenti, hogy emiatt tiltólistára tesznek olyan élelmiszereket vagy ételeket, amely amúgy a vegyes és kiegyensúlyozott étrend részei lehetnének.

Összefoglalva, nem véletlen tehát, hogy a világ összes élelmiszer-egészségügyi hatósága a biztonságos adalékanyagok közé sorolja a nátrium-glutamátot.

Valóban létezik MSG-érzékenység, így ha ennek tüneteit észleljük magunkon, érdemesebb csökkenteni étlapunkon a szóban forgó ízfokozóval telített ételek mennyiségét, egyébként viszont nyugodtan fogyasszuk az E621-el zamatosabbá tett fogásokat. Inkább arra figyeljünk, hogy mindig egészséges kereteken belül fogyasszuk az MSG-t, a glutamint és az egyéb hasonló anyagokat, így biztosítva magunkat róla, hogy azok ténylegesen ne okozzanak semmiféle kárt nekünk.

Mire figyeljenek a cukorbetegek karácsonykor?

Mit tehet, aki betegség miatt nem fogyaszthat kedvére az ünnepi ínycsiklandó falatokból, édességekből?

Lúgosító ételek nyomában

Ha lúgosítani szeretnél, tudnod kell, hogy mely ételek váltanak ki lúgosító hatást a szervezetedben. Az alap elmélet az, hogy bármilyen ételt ehetsz, azonban néhány étel lúgosabb, mint a többi.

Ínycsiklandozó diétás lasagne

Lasagnét mindenki ismeri . Szénhidrátban dúskáló tésztalapok között a darált hús és a sok sajt dobja fel az ízélményeket. Na meg a zsírbevitelünket. Igen, igen… a diétázók fájó szívvel könyvelhetik el, amíg a kalóriák meg vannak számlálva, addig bizony a lasagne sem fog az asztalra kerülni!

Népszerű adventi édességünk a grillázs

A karácsonyi vásárokban a forralt bor és a pirított mandula a sláger, de a gesztenye is elengedhetetlen finomság. A sült gesztenye zamatáról és a téli lélekmelengető italokról, az adventi konyhai aromaterápiáról nemrég írtunk oldalunkon, most a karácsonyi hangulat másik kedvencét említjük meg, a grillázst.

Mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között?

Az étrend-kiegészítők jótékony hatásúak az emberi szervezetre, azonban e termékeknek nem tulajdonítható betegséget megelőző vagy gyógyító hatás. Mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között? Melyiket válasszuk?