Menü

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.

A statisztikák tanúsága szerint egy átlagos felnőtt napi 13 grammnyi tiszta glutamint fogyaszt különböző természetes forrásokból, melyhez kb. félgrammnyi feldolgozott glutamin jön hozzá az MSG vagy más hasonló adalékanyagok révén. Gyakran előfordul, hogy azok az emberek, akik nátrium-glutamát-tartalma miatt érzékenyek az olyan ételekre, mint például a parmezán sajt, minden gond nélkül elfogyasztanak olyan élelmiszereket, melyek tele vannak glutaminnal, ami ugyebár az MSG alapanyaga.

Ebből következik, hogy lehetséges, valójában nem is a szóban forgó ízesítőszer, hanem a parmezánban található rengeteg másféle anyag, például a különböző élesztők okozzák számukra ezeket a bajokat, mely ismételten csak az MSG „ártatlanságát” jelzi. Az sem mindegy, hogy éhgyomorra fogyasztjuk-e a glutaminsavat. Egyes szakemberek úgy vélik, a ’60-as, ’70-es években tapasztalt „kínaiétterem-pánikot” valójában az okozta, hogy akkoriban ezeken a helyeken gyakran főétkezések előtt ették a vendégek az MSG-ben gazdag wonton tésztalavest.

Az adalékanyagokat, így az MSG-t is szándékosan adják az élelmiszerekhez azzal a céllal, hogy kedvezően befolyásolják azok érzékszervi, fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai tulajdonságait. A nátrium-glutamát sok élelmiszerben, fűszerkeverékben, készételben, ételízesítőben megtalálható, és mindeddig nincs tudományos bizonyíték arra, hogy kismértékű fogyasztása az amúgy kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként problémát okozhatna. Az elterjedt tévhitekkel ellentétben nem befolyásolja a gyermekek fejlődését sem.

” A dietetikus szerint az ehhez hasonló tévhitek azonban sokat árthatnak az egészségünknek. „ Sajnos kevesen néznek utána az állításoknak, inkább elhiszik a jól csengő, ám hamis szavakat. A veszélyt az jelenti, hogy emiatt tiltólistára tesznek olyan élelmiszereket vagy ételeket, amely amúgy a vegyes és kiegyensúlyozott étrend részei lehetnének.

Összefoglalva, nem véletlen tehát, hogy a világ összes élelmiszer-egészségügyi hatósága a biztonságos adalékanyagok közé sorolja a nátrium-glutamátot.

Valóban létezik MSG-érzékenység, így ha ennek tüneteit észleljük magunkon, érdemesebb csökkenteni étlapunkon a szóban forgó ízfokozóval telített ételek mennyiségét, egyébként viszont nyugodtan fogyasszuk az E621-el zamatosabbá tett fogásokat. Inkább arra figyeljünk, hogy mindig egészséges kereteken belül fogyasszuk az MSG-t, a glutamint és az egyéb hasonló anyagokat, így biztosítva magunkat róla, hogy azok ténylegesen ne okozzanak semmiféle kárt nekünk.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.