Menü

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.

A statisztikák tanúsága szerint egy átlagos felnőtt napi 13 grammnyi tiszta glutamint fogyaszt különböző természetes forrásokból, melyhez kb. félgrammnyi feldolgozott glutamin jön hozzá az MSG vagy más hasonló adalékanyagok révén. Gyakran előfordul, hogy azok az emberek, akik nátrium-glutamát-tartalma miatt érzékenyek az olyan ételekre, mint például a parmezán sajt, minden gond nélkül elfogyasztanak olyan élelmiszereket, melyek tele vannak glutaminnal, ami ugyebár az MSG alapanyaga.

Ebből következik, hogy lehetséges, valójában nem is a szóban forgó ízesítőszer, hanem a parmezánban található rengeteg másféle anyag, például a különböző élesztők okozzák számukra ezeket a bajokat, mely ismételten csak az MSG „ártatlanságát” jelzi. Az sem mindegy, hogy éhgyomorra fogyasztjuk-e a glutaminsavat. Egyes szakemberek úgy vélik, a ’60-as, ’70-es években tapasztalt „kínaiétterem-pánikot” valójában az okozta, hogy akkoriban ezeken a helyeken gyakran főétkezések előtt ették a vendégek az MSG-ben gazdag wonton tésztalavest.

Az adalékanyagokat, így az MSG-t is szándékosan adják az élelmiszerekhez azzal a céllal, hogy kedvezően befolyásolják azok érzékszervi, fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai tulajdonságait. A nátrium-glutamát sok élelmiszerben, fűszerkeverékben, készételben, ételízesítőben megtalálható, és mindeddig nincs tudományos bizonyíték arra, hogy kismértékű fogyasztása az amúgy kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként problémát okozhatna. Az elterjedt tévhitekkel ellentétben nem befolyásolja a gyermekek fejlődését sem.

” A dietetikus szerint az ehhez hasonló tévhitek azonban sokat árthatnak az egészségünknek. „ Sajnos kevesen néznek utána az állításoknak, inkább elhiszik a jól csengő, ám hamis szavakat. A veszélyt az jelenti, hogy emiatt tiltólistára tesznek olyan élelmiszereket vagy ételeket, amely amúgy a vegyes és kiegyensúlyozott étrend részei lehetnének.

Összefoglalva, nem véletlen tehát, hogy a világ összes élelmiszer-egészségügyi hatósága a biztonságos adalékanyagok közé sorolja a nátrium-glutamátot.

Valóban létezik MSG-érzékenység, így ha ennek tüneteit észleljük magunkon, érdemesebb csökkenteni étlapunkon a szóban forgó ízfokozóval telített ételek mennyiségét, egyébként viszont nyugodtan fogyasszuk az E621-el zamatosabbá tett fogásokat. Inkább arra figyeljünk, hogy mindig egészséges kereteken belül fogyasszuk az MSG-t, a glutamint és az egyéb hasonló anyagokat, így biztosítva magunkat róla, hogy azok ténylegesen ne okozzanak semmiféle kárt nekünk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.