Menü

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

Biztosan alkoholmentes?

Ami első ránézésre alkoholmentes, még nem feltétlenül az. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint az alkoholmentes sörök legfeljebb 0,5% alkoholt tartalmazhatnak – ez pedig több mint a semmi –, megközelítőleg egy normál sör szesztartalmának tizede. Egyes verziók címkéjén 0% vagy 0,0% van feltüntetve – ezek természetesen jóval kevesebb alkoholt tartalmaznak, még ha nem is abszolút mentesek –. Az abszolút alkoholmentesség azért nem érhető el, mert az élesztők valamennyi szeszt biztosan termelnek. A gyártástechnológiával próbálják ennek mennyiségét minimalizálni. Még nagyobb probléma, ha a mentesnek mondott ital valójában egyáltalán nem az, hiszen ilyenkor például autóba ül valaki úgy, hogy előtte italt fogyasztott.

Kapudrog, belépő szint?

A kábítószerekkel kapcsolatos kapudrog-elmélet szerint a kannabisz használata növeli a keményebb drogok (pl. heroin, kokain) használatának kockázatát. Ezt az elméletet meg lehet kérdőjelezni, azonban úgy tűnik, az alkoholmentes ital viszonylatában érvényes lehet. Hiszen fogyasztunk valamennyi mentes sört, akár társaságban, vagy otthon, majd a motiváció nagyobb lesz a rendes italok fogyasztására. Az alkoholmentes termék nem annak tartalma révén vezet át a klasszikus verzió fogyasztására.

Sokkal inkább annak van szerepe ebben, hogy az alkoholmentes italok fogyasztása a gyerekek, de felnőttek szemében is normalizálja a fogyasztást (ráadásul az alkoholos és a mentes sörök csomagolása nagyon hasonló, az ital elfogyasztásának rituáléja a doboz „ciccentésétől” kezdődően pedig azonos). Ezen túl az alkoholmentes sörök is enyhén kesernyés ízűek, amelyet elfogadhatóvá tesz a gyümölcsös ízesítés és a cukortartalom. Egy „valódi” sör megkóstolásánál a jellegzetes ízt már nem érezzük teljesen idegennek, így könnyebben elfogadjuk az alkoholos ital ízét is. Nálunk mindez különösen súlyos kérdés, hiszen hazánkban világviszonylatban is magas az alkoholisták aránya.

A kalória kérdése

Magyarországon komoly probléma a (gyermekkori) elhízás, amely már az iskolások körében is gyakori. Ebben a mozgáshiányon kívül az egészségtelen táplálkozásnak, a túlzott kalóriabevitelnek van szerepe. Talán sokan nem gondolnak arra, hogy a kalóriabevitel szempontjából nemcsak a cukros üdítőkkel, hanem az alkoholmentes sörökkel is komolyan számolni kell. Sőt ezen termékekben a „normál” sörök cukortartalmának többszöröse található.

Ez tulajdonképpen nem meglepő, hiszen a sörélesztő, miközben alkoholt termel, annak cukortartalmát fogyasztja. Az alkoholmentes söröket általában úgy állítják elő, hogy hűtéssel leállítják az élesztők működését, így az italban benne marad az eredeti cukortartalom. Az, hogy az alkoholos sörök kalóriatartalma magasabb, mint a menteseké, annak magas kalóriatartalmával magyarázható. Ráadásul az alkoholmentes italokban majdhogynem annyi kalória van, mint az üdítőkben, sőt akár több is.

De mit igyunk ha nem kólát, energiaitalt, egyéb cukrozott üdítőt, vagy alkoholmentes sört? Leginkább vizet: a nyári melegben a hideg (esetleg szénsavas) víznél nincs egészségesebb frissítő. Kerülhet bele esetleg egy citromkarika vagy citromlé, de az otthon készített, cukormentes jeges tea is jó alternatíva. Persze nem könnyű „leszoktatni” önmagunkat, másokat a túlédesített/ízesített alkoholmentes sörökről, de első lépésnek megteszi, ha csökkentjük az itallal fedezett napi folyadékszükségletünket.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?