Menü

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót.

Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Ennek mértéke személyenként nagyon eltérő lehet: függ a nemtől, a genetikától, testsúlytól stb. – fontos viszont, hogy rendszeres fogyasztással ez a szint folyamatosan emelkedik, azaz elkezdjük „bírni az ivást”.

Bizonyos értelemben tehát edződünk az egyre nagyobb és nagyobb alkoholbevitelre, és ezzel párhuzamosan az igényeink is nőnek – hiszen, ha egy sör már nem éri el a kívánt hatást, akkor kettőre fogunk váltani, aztán háromra, négyre stb.

A szinten tartó alkoholbeteg az a típus, amit a legnehezebb egy külső szemlélőnek felismerni – és éppen ezért ez is a legveszélyesebb.

Általános jellemzője, hogy rendszeresen iszik, a napi alkoholfogyasztás életének természetes része. A rendszeres ivást általában már tinédzserkorban elkezdi és egy-egy hosszabb megszakítást leszámítva folyamatosan jelen van az alkohol a mindennapjaiban. Gyakran olyan területen dolgozik, ahol az ivás mindennapos (vendéglátás), vagy ahol egyszerűen megteheti (saját vállalkozás, home-office).

A rendszeres ivással nagyon gyorsan nő a toleranciaszintje, aminek köszönhetően úgy tud fogyasztani, hogy ez alig látszik rajta – ezek azok az esetek, amikor valaki 3,0 ezrelékes véralkoholszint mellett is képes autót veszetni (másnál ez már súlyos alkoholmérgezést okozhat).

A fő gond az, hogy mivel a megszokotthoz képest az alkohol soha nem vált ki belőle komolyabb hangulat- vagy viselkedésbeli változást – illetve ez a megszokott állapot! – ezért nem ismerjük fel a szinten tartó alkoholbetegben az alkoholistát.

Az ő mentsége általában ez: „Nem vagyok alkoholista, hiszen sosem láttak még részegen”.

Az egyértelmű jelek akkor kezdenek el mutatkozni, amikor nem tud hozzájutni az italhoz – ekkor jelennek meg a hiánytünetek.

Rosszkedv, ingerlékenység, türelmetlenség, feszültség, álmatlanság, agresszió…, vagy fizikai hiánytünetként megjelenő kézremegés, étvágytalanság, ezeket már a környezet is érzékeli, de mindemellett az alkohol egyéb fizikai hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni!

És ne gondoljuk, hogy a májkárosodás egyértelmű jel, ugyanis bizonyított, hogy egyes esetekben ilyen jellegű tünetek egyáltalán nem jelentkeznek.

Utalhat alkoholbetegségre a magas koleszterinszint, ingadozó magas vérnyomás, szívritmuszavar, gyomor- emésztési- és felszívódási problémák, később 2-es típusú cukorbetegség.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?