Menü

Ellenőrizzük rendszeresen a vércukorszintünket!

Sokak életét keseríti meg a cukorbetegség, ami köztudottan az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma Magyarországon. A cukorbetegséget megelőzi az inzulinrezisztencia, mely sokszor tünetmentesen jelentkezik. Mit jelent a magas vércukorszint és az alacsony vércukorszint és miért ajánlott mérni. Erről szól mai cikkünk.

A vércukor a szervezetünkben nem más, mint a vérplazmánkban lévő oldott állapotú glükóz (más néven szőlőcukor), aminek a szintjét hormonok biztosítják. A vércukornak van egy általánosan megadott ideális tartománya, ami gyakorlatilag a normál vércukorszint: az ettől eltérés mind pozitív, mind negatív irányban kóros jelenségnek számít.

Amennyiben enyhén emelkedett vércukorszintről beszélünk, akkor inzulinrezisztenciáról van szó, ami a cukorbetegség előszobája.

Az inzulinrezisztencia egy olyan szénhidrát-anyagcserezavar, amikor a szervezetünk sejtjei érzéketlenné/ellenállóvá, azaz rezisztenssé válnak az inzulin hatásaival szemben. Az inzulinrezisztencia önmagában még nem jelent cukorbetegséget, azonban az esetek többségében közrejátszik a krónikus vércukorszint rendellenesség kialakulásában.

Mérjük meg rendszeresen a vércukrunkat!

A mérésnél ki kell emelni, hogy nem mindegy, mikor történik a vércukorszint ellenőrzés, ugyanis más-más értékeket látunk éhgyomorra, étkezés után közvetlenül, illetve cukros terhelés esetén.

Mennyi a normális vércukorszint?

A normális vércukorszint 3,9-6,1 mmol/l között mozog, éhgyomorra mérve, egy éjszakai koplalás után. Enyhe vércukorszint emelkedésről beszélünk, ha a vércukorszint 6,1-6,9 mmol/l között van.

Mikortól számít valaki cukorbetegnek?

Akkor beszélünk kialakult cukorbetegségről, amikor mind az éhomi vércukorszint, mind a terheléses vércukorszint meghaladja a normális értékeket. Éhomi állapotban 7 mmol/l felett, terheléses mérés esetén pedig 11,1 mmol/l felett számít a páciens cukorbetegnek.

A magas vércukorszint, más néven hiperglikémia tünetei sokszor már a pre-diabétesz vagy az inzulinrezisztencia kialakulása esetén észlelhetők.

A magas vércukorszint tünetei a leggyakrabban fokozott fáradtság és álmosságérzet formájában jelentkezik, de jellemző a szomjúságérzet, a fokozott éjszakai vizelési inger, a száraz bőr és a gennyes fertőzésekre való hajlam kialakulása is, illetve lassabban gyógyulnak a sebek.

A magas vércukorszint és a már kialakult cukorbetegség hosszútávon, ha kezeletlenül marad, súlyos szövődményekhez vezethet.

A vércukorszint nem csak kórosan magas, hanem alacsony is lehet: ezt az állapotot úgy nevezzük, hogy hipoglikémia. Az alacsony vércukorszint azt jelenti, hogy a vércukor 3,5 mmol/l alatt van. Habár az alacsony vércukorszint önmagában nem betegség, ez lehet spontán probléma (pl. akkor is leeshet a vércukorszintünk, ha sokáig nem jutunk táplálékhoz) vagy tartós állapot is, amit kezelni kell. Az alacsony vércukorszint legjellegzetesebb tünete a szédülés és az ájulás, ami abból fakad, hogy az agy nem jut elég cukorhoz.

A cukorbetegség becslések szerint a lakosság 10-12%-át érinti, az esetek többségében a tartósan magas vércukorszint okai az életmódra vezethetők vissza. A cukorbetegség, avagy diabétesz minden esetben olyan egészségügyi állapotnak számít, amely folyamatos odafigyelést és kontrollvizsgálatokat igényel.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.

A gyomorvérzés élettani háttere, veszélyei és a korai felismerés jelentősége

A gyomorvérzés nem önálló kórkép, hanem egy mögöttes, gyakran súlyos egészségügyi probléma drámai tünete. A tápcsatorna felső szakaszából származó vérzés az orvostudomány egyik legsürgetőbb kihívása, hiszen az enyhe szivárgástól az életveszélyes, sokkos állapotig terjedhet. Megértése és időben történő felismerése szó szerint életmentő lehet, mivel a jelentős vérveszteség percek alatt összeomláshoz vezethet.