Ellenőrizzük rendszeresen a vércukorszintünket!
- Dátum: 2024.07.24., 05:38
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- a fokozott éjszakai vizelési inger, a száraz bőr, alacsony, cukorbetegség, éhgyomor, kóros jelenség, magas, népegészségügyi probléma, normális, sebek, szomjúságérzet, tünetek, vércukorszint
Sokak életét keseríti meg a cukorbetegség, ami köztudottan az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma Magyarországon. A cukorbetegséget megelőzi az inzulinrezisztencia, mely sokszor tünetmentesen jelentkezik. Mit jelent a magas vércukorszint és az alacsony vércukorszint és miért ajánlott mérni. Erről szól mai cikkünk.
A vércukor a szervezetünkben nem más, mint a vérplazmánkban lévő oldott állapotú glükóz (más néven szőlőcukor), aminek a szintjét hormonok biztosítják. A vércukornak van egy általánosan megadott ideális tartománya, ami gyakorlatilag a normál vércukorszint: az ettől eltérés mind pozitív, mind negatív irányban kóros jelenségnek számít.
Amennyiben enyhén emelkedett vércukorszintről beszélünk, akkor inzulinrezisztenciáról van szó, ami a cukorbetegség előszobája.

Az inzulinrezisztencia egy olyan szénhidrát-anyagcserezavar, amikor a szervezetünk sejtjei érzéketlenné/ellenállóvá, azaz rezisztenssé válnak az inzulin hatásaival szemben. Az inzulinrezisztencia önmagában még nem jelent cukorbetegséget, azonban az esetek többségében közrejátszik a krónikus vércukorszint rendellenesség kialakulásában.
Mérjük meg rendszeresen a vércukrunkat!
A mérésnél ki kell emelni, hogy nem mindegy, mikor történik a vércukorszint ellenőrzés, ugyanis más-más értékeket látunk éhgyomorra, étkezés után közvetlenül, illetve cukros terhelés esetén.
Mennyi a normális vércukorszint?
A normális vércukorszint 3,9-6,1 mmol/l között mozog, éhgyomorra mérve, egy éjszakai koplalás után. Enyhe vércukorszint emelkedésről beszélünk, ha a vércukorszint 6,1-6,9 mmol/l között van.
Mikortól számít valaki cukorbetegnek?

Akkor beszélünk kialakult cukorbetegségről, amikor mind az éhomi vércukorszint, mind a terheléses vércukorszint meghaladja a normális értékeket. Éhomi állapotban 7 mmol/l felett, terheléses mérés esetén pedig 11,1 mmol/l felett számít a páciens cukorbetegnek.
A magas vércukorszint, más néven hiperglikémia tünetei sokszor már a pre-diabétesz vagy az inzulinrezisztencia kialakulása esetén észlelhetők.
A magas vércukorszint tünetei a leggyakrabban fokozott fáradtság és álmosságérzet formájában jelentkezik, de jellemző a szomjúságérzet, a fokozott éjszakai vizelési inger, a száraz bőr és a gennyes fertőzésekre való hajlam kialakulása is, illetve lassabban gyógyulnak a sebek.
A magas vércukorszint és a már kialakult cukorbetegség hosszútávon, ha kezeletlenül marad, súlyos szövődményekhez vezethet.
A vércukorszint nem csak kórosan magas, hanem alacsony is lehet: ezt az állapotot úgy nevezzük, hogy hipoglikémia. Az alacsony vércukorszint azt jelenti, hogy a vércukor 3,5 mmol/l alatt van. Habár az alacsony vércukorszint önmagában nem betegség, ez lehet spontán probléma (pl. akkor is leeshet a vércukorszintünk, ha sokáig nem jutunk táplálékhoz) vagy tartós állapot is, amit kezelni kell. Az alacsony vércukorszint legjellegzetesebb tünete a szédülés és az ájulás, ami abból fakad, hogy az agy nem jut elég cukorhoz.
A cukorbetegség becslések szerint a lakosság 10-12%-át érinti, az esetek többségében a tartósan magas vércukorszint okai az életmódra vezethetők vissza. A cukorbetegség, avagy diabétesz minden esetben olyan egészségügyi állapotnak számít, amely folyamatos odafigyelést és kontrollvizsgálatokat igényel.
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.