Menü

Használt ruhát venni menő!

Ha egy ideális csütörtök reggelt képzelek el magam előtt, akkor az úgy néz ki, mint a mai: munka előtt kimentünk a férjemmel a piacra, ő azonnal a sült kolbászos és a füstölt árus stand felé vette az irányt, én pedig meg sem álltam a használt ruhás asztalig, ahol beálltam a turizók közé.

Sokan szeretik a használt ruha piacot, hiszen fantasztikus és egyedi darabok bújnak meg olykor-olykor a túrkálókban, ami manapság már egyáltalán nem kínos dolog. Népszerűségét nagyrészt annak köszönheti, hogy gyakran jóval áron alul lehet márkás, különleges ruhákhoz jutni, a gyerekruhák verhetetlenek árban és kínálatban, ráadásul ez egyfajta körforgás, amivel jót teszünk a környezetünknek, a bolygónknak.

Ha a manapság divatos szóhasználattal élek, akkor azt is írhatom: fenntarthatóság, egyediség, hosszú távú kihasználás, ezek a trendi szavak, de számomra mindemellett a túri egy valóságos kincsvadászat.

Miért szeretnek ennyien a használt ruhák között turkálni?

Azért, mert a turkálókban sokszor jobb minőségű termékeket találunk, mint az úgynevezett „fast fashion” boltokban, hiszen ami oda kerül, az már átment egy „előtesztelésen”, tulajdonképpen már hordta valaki, s mivel a termék, az adott ruha még így is jó állapotú maradt, akkor biztosra vehetjük, hogy az új viselőjét is kiszolgálja majd hosszabb távon.

Ha a körforgásos gazdaság filozófiáját követjük, akkor azok a termékek, amiket már legyártottak, így nem vesznek kárba. Már régóta nem ciki használt ruhaboltokból öltözködni, a stílusosság pedig nem pénzben mérhető. Személyes tapasztalatom, hogy a turizás lehetőséget ad olyan ruhadarabok kipróbálására is, amikkel elsőre bizonytalanabbak vagyunk és nem szeretnénk borsos árat fizetni valamiért, ami talán nem is lesz jó.

Szerintem menő dolog megtanítani a gyerekednek abban (is), hogy turizni vagy egyáltalán használt cuccokat venni az jó dolog, épp a fent említett szempontok miatt! Olcsóbb, környezetkímélőbb, stílusos, egyedi, ráadásul, ha nem szeretnénk otthonról kimozdulni, számtalan lehetőség kínálkozik az interneten is használt ruhát vásárolni, a különböző online platformokon.

Mi lehet a hátránya a turizásnak?

Talán az, hogy az ember hajlamos túlzásokba esni és nem ismerni a mértéket.

A sikeres turizás alapszabályai ezt is felölelik! Nézzük, melyek ezek!

Nézzük át alaposan a ruhákat!

Nem minden ruha azért kerül a turkálóba, mert lyukas, foltos, szakadt, vagy kinyúlt, de sajnos ez is előfordul. Akadnak szembeötlő hibák, de sokszor nehezen lehet észrevenni a foltot vagy szakadást. Hiába címkés az adott ruha, előfordulhat, hogy leselejtezett, mert hibásan vagy sérülten érkezett az üzletbe, át kell nézni ezeket is!

Gondoljuk át, hogy biztosan nincs még otthon olyan ruha, illetve mivel tudjuk felvenni,

hogyan variálhatjuk az adott nadrágot vagy felsőt! Legyünk képben a ruhásszekrényünk tartalmával, mielőtt egy sokadik ugyanolyan ruhát viszünk haza.

Ne vegyük meg azt, ami nem jó ránk!

Az egyik leggyakrabban elkövetett hiba a turizáskor az, hogy képesek vagyunk olyan ruhadarabokat is megvásárolni, ami egyszerűen nem jók ránk csak azért, mert nagyon teszik.

Ne a mennyiség legyen a fő cél!

Csak azért, mert olcsók a ruhák, még nem kell megvennünk őket! Ne az legyen a cél, hogy minél több ruhadarab legyen a gardróbban, inkább arra figyeljünk, hogy jól kihasználható darabokkal térjünk haza.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.

Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?

Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?