Menü

U- vitamin, hallottál már róla?

A vitaminok széles skáláját ismerjük, nagyjából tudjuk is, hogy melyik milyen hatással van szervezetünkre, de vannak olyanok, amikről keveset hallunk. Nézzük, hogy az U-vitamin miért lehet hasznos számunkra?

Az U-vitamin a latin ulcus szóból származik, ami magyarul fekélyt jelent. Ez azért fontos, mert ez a vitamin a gyomorfekélyre van kimondottan jó hatással. Egy Garnet Cheney nevű amerikai tudóshoz köthető a felfedezése, hiszen ő volt az, aki bebizonyította, hogy valóban hatásos szer a fent említett fekélyes betegségek leküzdésében.

Az U-vitamin legfőbb szerepe az, hogy segítsen fenntartani az ép nyálkahártyákat, hogy javítsa főleg a gyomor és a béltraktus falának erősségét és mindezek mellett az ott keletkezett gyulladást is csökkentse. Ez azért is fontos, mert ha sérül a gyomor és a belek nyálkahártyája, akkor azok a részek gyulladásban lesznek, ebből pedig az következik, hogy nem fog helyesen működni az emésztésünk.

A jó emésztés a jól működő immunrendszer egyik alapja. Amennyiben ez nem lenne elég, ez a vitamin segítheti a májunkat a méregtelenítési folyamatokban, a májsejtek egészséges állapotának fenntartását is támogatja. Na, de nem csak a belső szerveink lesznek hálásak segítségéért, mivel bőrünkre is kifejti jótékony hatását. Az U-vitamin remek gyulladáscsökkentő, így bőrünk gyulladt, aknés problémáit is kezelhetjük vele. A kollagén termelésének támogatását is magára vállalja kicsit, ezáltal hámrétegeink hidratáltabbak lesz.

Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel ezt a vitamint jó pár körülöttünk termeszthető növény raktározza magában, ezért étkezésünkkel is bevihetjük szervezetünkbe. Az úgynevezett keresztesvirágú zöldségekben találjuk meg leginkább. A legnagyobb mennyiségben a káposztafélékben van jelen, amiről már amúgy is tudjuk, hogy gyomrunknak nagyon jót tesz. Érdemes káposztalevet készíteni, ami először elég bizarrul hangzik, de egyáltalán nem olyan rossz.

Ehhez gyümölcscentrifugára lesz szükségünk, amivel a napi 2-2,5 deciliter levet ki tudjuk nyerni. Ezt a vitamint megtaláljuk még például a fejessalátában, a brokkoliban, a spenótban, a karfiolban, zellerben, petrezselyemben és kelbimbóban is. Mivel a vitaminok jó része a főzés, sütés, párolás során elveszik, így érdemes ezekből a hozzávalókból friss salátát készíteni, de egyes darabokat akár egy smoothie-ba is beledobálhatjuk. Természetesen étrendkiegészítők formájában is megtaláljuk, és bár nincs arról információ, hogy mérgező mellékhatása lenne, mégis orvosi ellenőrzés mellett szedhető csak.

Az U-vitamin nem éppen közismert, pedig nagyon sok egészségügyi előnnyel jár, ha odafigyelünk a bevitelére. Támogatja az emésztésünk, csökkenti a gyulladásokat, segít a méregtelenítésben és hozzájárul bőrünk egészségéhez is. Kiegyensúlyozott, legfőképp nyers zöldségeket tartalmazó étkezéssel elegendő mennyiséget juttathatunk szervezetünkbe.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?