Ételallergia és ami mögötte van
- Dátum: 2024.07.28., 20:51
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- anafilaxia, bőrproblémák, bőrteszt, ételallergia, gyomor-bélrendszer, immunrendszer, kihagyásos módszer, súlyos tünet, tápcsatorna, terheléses vizsgálat, tünet, vérvétel
Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka ételallergiás. Sok embernek van viszont intoleranciája, mert rosszul tolerál bizonyos ételeket, ez nem keverendő azonban a valódi ételallergiával.
Mely ételek okoznak leggyakrabban ételallergiát és hogyan alakul ki?
Az ételallergia hátterében az immunrendszer kóros válasza áll. Ételallergia akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely étel összetevőt - legtöbbször fehérjét -, és beindítja a védekezési reakciót ellene.

A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél a tojás, a kagyló, a halak, a mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének közé sorolható a tej, a szója, a tojás, a halfélék és tenger gyümölcsei, valamint az olajos magvak.
Az ételallergia tünetei nem mindig a tápcsatornához kötődnek. Gyakran látunk olyan tüneteket, melyek más betegségekre is jellemzők lehetnek, ezért a felismerést mindenképp szakorvosra kell bízni
Az ételallergia lehetséges tünetei között szerepelnek az orr-garat részen megjelenő tünetek: orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, garatviszketés, gégeödéma. Jellemzők a bőrtünetek, úgy, mint csalánkiütés, ekcéma. A gyomor-bélrendszerben megjelenő tünetek között pedig a hasi fájdalmak, hasi görcsök, hasmenés, hányás jelezhet ételallergiát.
Egész szervezetet érintő súlyos tünet az anafilaxia, az anafilaxiás sokk. Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek.
Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszély-helyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között az ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, hisztamin szabadul fel, mely tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben. Ételallergia vizsgálat során a gyanús ételek tesztelése a legfontosabb lépés.
Összekeverhető más érzékenységgel?

Az ételallergia tünetei igencsak hasonlóak mind a cöliákia, mind a hisztamin intolerancia és akár az étel intolerancia esetében is, ám ezek nem keverendők össze. Mindegyik más-más terápiát igényel.
A vizsgálat vérvétellel indul, mely során meghatározzák az adott élelmiszer ellen a szervezetben jelenlevő ellenanyag szintjét, de végeznek bőrtesztet is az alkaron, illetve terheléses vizsgálatot is javasolhatnak. A terheléses vizsgálat során a szervezetet a kérdéses étellel "terhelik", majd megfigyelik a tüneteket.
Mit jelent a kihagyásos módszer?
Kihagyásos vizsgálat esetén, ahogy a neve is jelzi kihagyatják a kérdéses élelmiszert az étkezésből - ha a tünetek enyhülnek, megszűnnek, az adott élelmiszerre való gyanú megerősödik.
Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi vizsgálat. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását.
Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?
A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.