Menü

Ételallergia és ami mögötte van

Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka ételallergiás. Sok embernek van viszont intoleranciája, mert rosszul tolerál bizonyos ételeket, ez nem keverendő azonban a valódi ételallergiával.

Mely ételek okoznak leggyakrabban ételallergiát és hogyan alakul ki?

Az ételallergia hátterében az immunrendszer kóros válasza áll. Ételallergia akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely étel összetevőt - legtöbbször fehérjét -, és beindítja a védekezési reakciót ellene.

A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél a tojás, a kagyló, a halak, a mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének közé sorolható a tej, a szója, a tojás, a halfélék és tenger gyümölcsei, valamint az olajos magvak.

Az ételallergia tünetei nem mindig a tápcsatornához kötődnek. Gyakran látunk olyan tüneteket, melyek más betegségekre is jellemzők lehetnek, ezért a felismerést mindenképp szakorvosra kell bízni

Az ételallergia lehetséges tünetei között szerepelnek az orr-garat részen megjelenő tünetek: orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, garatviszketés, gégeödéma. Jellemzők a bőrtünetek, úgy, mint csalánkiütés, ekcéma. A gyomor-bélrendszerben megjelenő tünetek között pedig a hasi fájdalmak, hasi görcsök, hasmenés, hányás jelezhet ételallergiát.

Egész szervezetet érintő súlyos tünet az anafilaxia, az anafilaxiás sokk. Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek.

Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszély-helyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között az ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, hisztamin szabadul fel, mely tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben. Ételallergia vizsgálat során a gyanús ételek tesztelése a legfontosabb lépés.

Összekeverhető más érzékenységgel?

Az ételallergia tünetei igencsak hasonlóak mind a cöliákia, mind a hisztamin intolerancia és akár az étel intolerancia esetében is, ám ezek nem keverendők össze. Mindegyik más-más terápiát igényel.

A vizsgálat vérvétellel indul, mely során meghatározzák az adott élelmiszer ellen a szervezetben jelenlevő ellenanyag szintjét, de végeznek bőrtesztet is az alkaron, illetve terheléses vizsgálatot is javasolhatnak. A terheléses vizsgálat során a szervezetet a kérdéses étellel "terhelik", majd megfigyelik a tüneteket.

Mit jelent a kihagyásos módszer?

Kihagyásos vizsgálat esetén, ahogy a neve is jelzi kihagyatják a kérdéses élelmiszert az étkezésből - ha a tünetek enyhülnek, megszűnnek, az adott élelmiszerre való gyanú megerősödik.

Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi vizsgálat. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását.

Allergia a házi kedvencre – hogyan őrizhető meg az otthon allergénmentesen?

Sok családban a házi kedvencek valódi családtagként élnek velünk, ám sajnos egyre többen küzdenek állatallergiával. Az allergiás tünetek – mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés vagy akár asztmás rohamok – nemcsak kényelmetlenek, de hosszú távon komoly problémát is jelenthetnek.

Az édesítőszerek rejtett veszélyei – Amit érdemes tudni a káros hatásokról

Az édesítőszereket sokan a cukor egészségesebb alternatívájaként használják, hiszen kalóriamentesek vagy kevesebb energiát tartalmaznak. Azonban egyre több kutatás vizsgálja, hogy valóban olyan ártalmatlanok-e, mint amilyennek gondoljuk.

Autoimmun betegségek, amiket érdemes ezzel kapcsolatban tudni

Sokféle szempontból hallhatunk az autoimmun betegségekről, melyek könnyen megkeseríthetik a betegek életét. Íme, néhány információ ezzel kapcsolatban.

Praktikák hasi zsír ellen

A hasi zsírpárna kialakulásának számos oka lehet, melyek közül néhány genetikai, hormonális vagy életmódbeli tényezőkből ered.

Mammográfia: A korai felismerés kulcsa a mellrák megelőzésében

A mellrák világszerte az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, és bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik, a gyógyulás kulcsa továbbra is a korai felismerés. Ebben játszik kiemelkedő szerepet a mammográfiai vizsgálat, amely képes már egészen apró, sokszor tünetmentes elváltozásokat is felfedezni.