Menü

Ételallergia és ami mögötte van

Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka ételallergiás. Sok embernek van viszont intoleranciája, mert rosszul tolerál bizonyos ételeket, ez nem keverendő azonban a valódi ételallergiával.

Mely ételek okoznak leggyakrabban ételallergiát és hogyan alakul ki?

Az ételallergia hátterében az immunrendszer kóros válasza áll. Ételallergia akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely étel összetevőt - legtöbbször fehérjét -, és beindítja a védekezési reakciót ellene.

A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél a tojás, a kagyló, a halak, a mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének közé sorolható a tej, a szója, a tojás, a halfélék és tenger gyümölcsei, valamint az olajos magvak.

Az ételallergia tünetei nem mindig a tápcsatornához kötődnek. Gyakran látunk olyan tüneteket, melyek más betegségekre is jellemzők lehetnek, ezért a felismerést mindenképp szakorvosra kell bízni

Az ételallergia lehetséges tünetei között szerepelnek az orr-garat részen megjelenő tünetek: orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, garatviszketés, gégeödéma. Jellemzők a bőrtünetek, úgy, mint csalánkiütés, ekcéma. A gyomor-bélrendszerben megjelenő tünetek között pedig a hasi fájdalmak, hasi görcsök, hasmenés, hányás jelezhet ételallergiát.

Egész szervezetet érintő súlyos tünet az anafilaxia, az anafilaxiás sokk. Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek.

Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszély-helyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között az ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, hisztamin szabadul fel, mely tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben. Ételallergia vizsgálat során a gyanús ételek tesztelése a legfontosabb lépés.

Összekeverhető más érzékenységgel?

Az ételallergia tünetei igencsak hasonlóak mind a cöliákia, mind a hisztamin intolerancia és akár az étel intolerancia esetében is, ám ezek nem keverendők össze. Mindegyik más-más terápiát igényel.

A vizsgálat vérvétellel indul, mely során meghatározzák az adott élelmiszer ellen a szervezetben jelenlevő ellenanyag szintjét, de végeznek bőrtesztet is az alkaron, illetve terheléses vizsgálatot is javasolhatnak. A terheléses vizsgálat során a szervezetet a kérdéses étellel "terhelik", majd megfigyelik a tüneteket.

Mit jelent a kihagyásos módszer?

Kihagyásos vizsgálat esetén, ahogy a neve is jelzi kihagyatják a kérdéses élelmiszert az étkezésből - ha a tünetek enyhülnek, megszűnnek, az adott élelmiszerre való gyanú megerősödik.

Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi vizsgálat. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Emsella kezelés, a medencefenék edzője

Nem csak nőket, hanem férfiakat is érintő probléma, ha a medencefenék izmai nem működnek megfelelően, de már erre is van megoldás.

Visszérbetegség férfiaknál: tünetek, kockázatok és kezelés

A visszérbetegség sokak fejében még mindig elsősorban női problémaként él, pedig ez tévhit. A vénák falának gyengülése férfiaknál is gyakori jelenség: becslések szerint minden negyedik férfit érint valamilyen formában. A férjem mindkét lábát műtötték már a problémával.

Fekete nadálytő – gyógyír a bajra

Szerencsére megannyi gyógynövénnyel rendelkezünk Magyarország területén, ide tartozik a szép és hasznos fekete nadálytő is.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.