Menü

Most akkor mennyi az annyi?

Számtalan cikk és tanulmány látott már napvilágot a koffeinfogyasztással kapcsolatban.

Utánanéztünk, mennyi a biztonságosan elfogyasztható napi koffeinmennyiség.

Kutatások bizonyítják, hogy a koffein csökkenti a depressziót és a béldaganatok kialakulásának kockázatát, növeli a sportteljesítményt, ugyanakkor igaz az is, hogy felelőtlenül fogyasztva növeli a stresszt, a csontritkulás és a szívproblémák esélyét.

A koffein a központi idegrendszerre és az agyra tehát élénkítő hatással van, továbbá gyorsítja a légzést és az anyagcserét, segít felszabadítani az elraktározott zsírt, ezáltal zsírégető hatása is van. Egy sportolókkal végzett vizsgálat szerint a koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, ezáltal növelve az állóképességet.

Vajon mennyi is az annyi, mennyit igyunk belőle és mikor?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság koffeinnel kapcsolatos eddigi legalaposabb kockázatelemzése szerint 200 mg koffein elfogyasztása még nem jelent kockázatot a felnőttek egészségére. A szakértők feltételezése szerint a 3 mg/testtömeg kg mennyiség (vagyis például egy 20 kilós gyermek számára egy kis tábla tejcsoki és egy csésze tea) számukra sem jár kockázattal.

Mi történik a testünkben koffeinfogyasztás után? Mennyi az egészséges napi koffeinadag?

Az Európai Unióban a következő értékek között mozog az átlagos napi koffeinbevitel korcsoportonként:

Idősek (75 év+): 22-417 mg, (65-75 év): 23-362 mg

Felnőttek (18-65 év): 37-319 mg

Serdülők (10-18 év): 0,4-1,4 g/testtömeg kg

Gyermekek (3-10 év): 0,2-2 mg/testtömeg kg

Kisdedek (12-36 hónap): 0,2-1 mg/testtömeg kg

A legtöbb koffeint Dániában, Hollandiában, Németországban és Belgiumban, a legkevesebbet pedig Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Spanyolországban fogyasztják a felnőttek. Az európai országok többségében a felnőttek vonatkozásában a kávé a legjelentősebb koffeinforrás.

Írországban és az Egyesült-Királyságban tea formájában kerül a szervezetbe a koffein legjelentősebb hányada, a serdülőknél inkább a csokoládé, a kávé, a tea, az energiaital és a kólafélék jönnek szóba.

Mivel ma már sok olyan termék is létezik, amely tartalmaz koffeint és nem is feltétlen gondolnánk róla, így könnyen előfordulhat, hogy az ajánlott napi bevitelt túlhaladjuk. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a koffein megtalálható a különböző energia-és sportitalokban, egyes gyógyszerekben, kávéban, teában, csokiban, valamint a guaranát tartalmazó italokban is.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.