Menü

A hála fontossága a mindennapokban

Fontos figyelnünk a mindennapokban arra, hogy pozitív ingerek is érjék az elménket, és meg tudjuk élni a boldog pillanatokat, hiszen a sok inger és nehézség miatt sokszor úgy érezhetjük, hogy semmi jó nem történik velünk, pedig ez a legtöbb esetben nem igaz. Emiatt érdemes beépítenünk a hála gyakorlását a napi rutinunkba, amelynek segítségével tudatosan reflektálhatunk a velünk történt pozitív dolgokra.

A hála nem csak köszönetet jelent, ez inkább egy érzelem, amelyet annak kifejezésére és megélésére használunk, amikor elkezdjük értékelni a kellemes dolgokat és számunkra kedves személyeket az életünkben, amely dolgok boldogsághormonokat szabadíthatnak fel. Ez tehát nem egy egyszerű illemből elmondott „köszönöm”, hanem egy érzelmi reakció, aminek segítségével könnyen elmélyíthetjük a kapcsolatainkat másokkal, illetve javíthatjuk az önképünket is.

Többféle módszerrel is beépíthetjük a mindennapjainkba azt, hogy tudatosítsuk miért is vagyunk hálásak aznap, vagy esetleg összességében az életünkben. Készíthetünk hálanaplót, ami többféleképpen is kinézhet. A legegyszerűbb megoldás, ha fogunk egy füzetet, esetleg a naptárunkat, és minden nap leírunk 4-5 dolgot, amiért hálásak voltunk aznap. Ha szeretnénk kreatívabbak lenni, akkor kidekorálhatunk egy befőttesüveget, amibe színes cetlikre írva dobáljuk bele, hogy miért voltunk hálásak.

Ezt év végén akár fel is lehet bontani, és felragasztani egy nagyobb lapra, ami látványosan mutathat akár dekorációként is, és mindig mosolyt csalhat az arcunkra, ha elsétálunk mellette. Ha erre nincsen időnk, első lépésként az is elég lehet, ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy fontos mások számára verbálisan kifejezni hálánkat olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek esetleg mindennaposok, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, pedig jól esnek nekünk. Meditáció segítségével is megélhetjük mélyebben a hálát, ilyenkor fókuszáljunk az életünk pozitív aspektusaira, és próbáljunk meg elmélyülni bennük, sorra venni mi az, amitől boldognak érezzük magunkat.

Ugyan apróságnak tűnhet a hála tudatosítása, sőt azt gondolhatjuk, hogy felesleges, hiszen elég, ha az adott jó érzést ott helyben megéljük, mégis számos mentális és élettani pozitív hatása van ennek a folyamatnak. Segít abban, hogy a pozitív érzelmeink száma megnövekedjen, és ezeket megfelelően meg tudjuk élni, amely az érzelmi intelligencia és az empátia fejlődését is elősegítheti.

Csökkenti a stresszt, mivel elvonja a figyelmünket a negatív gondolatokról, és a boldog impulzusok megélésével könnyebb megbocsájtani magunknak, és elengedni a nyomasztó érzéseket. Bizonyos esetekben ez még az alvásminőséget is javíthatja, hiszen kevesebb aggodalommal fekszünk le aludni, ami miatt nyugodtabb álmaink lehetnek. A szociális kapcsolataink is javulhatnak, esetlegesen könnyebben alakíthatunk ki új barátságokat, mivel a hála gyakorlásának segítségével nyitottabbak lehetünk mások irányába, esetleg képesek leszünk érzelmileg jobban elmélyíteni a kapcsolatainkat.

Mindfulness alkalmazása a mindennapokban

A mindfulness technikának a mindennapi alkalmazása egy fontos faktor lehet abban, hogy csökkentsük a minket érő stresszt, illetve meg tudjunk békélni a gondolatainkkal és érzéseinkkel. Nem árt néha tudatosan megfigyelni azt, ami körülvesz minket!

Stressznyelveink nyomában

Előfordult már, hogy vitába keveredtél valakivel és olyan volt, mintha nem is egy nyelvet beszélnétek? Ez van akkor, ha két embernek különböző stressz-nyelve van

A leblokkolás lélektana

Ahogy közeledik az egyetemi vizsgaidőszak, sok diák számára ez stresszel és szorongással jár. A nagy mennyiségű tananyag, a vizsgákra való felkészülés nyomása és az eredményekkel kapcsolatos aggodalmak mind olyan tényezők, amelyek a diákokat szorongásba sodorhatják.

Memóriajavító tippek

Kutatások bizonyítják, hogy az agy nem akar befogadni túl sok értelmetlen anyagot. A rövid és a hosszú távú emlékezet sem kivétel ezalól.A többször átismételt anyagot hosszabb ideig képes tárolni az emlékezet.

Gyűjtő vagy gyűjtögető?

A gyűjtőszenvedély óvodás-, kisiskolás korban kezdődik, de általában a 7-8 éves korosztályra a legjellemzőbb. A gyűjtés a gyerekek számára a valóság megértésének, feldolgozásának egy új, izgalmas módja, de a gyűjtőszenvedély a felnőttekben is kialakulhat. Mi a különbség a gyűjtés és a gyűjtögetés között?