A hála fontossága a mindennapokban
- Dátum: 2024.09.19., 03:19
- Majernyik Szilvia
- képek:pexels.com
- boldogsághormon, empátia, hála, hála napló, hétköznapok, meditáció, mentális egészség, szociális kapcsolatok
Fontos figyelnünk a mindennapokban arra, hogy pozitív ingerek is érjék az elménket, és meg tudjuk élni a boldog pillanatokat, hiszen a sok inger és nehézség miatt sokszor úgy érezhetjük, hogy semmi jó nem történik velünk, pedig ez a legtöbb esetben nem igaz. Emiatt érdemes beépítenünk a hála gyakorlását a napi rutinunkba, amelynek segítségével tudatosan reflektálhatunk a velünk történt pozitív dolgokra.
A hála nem csak köszönetet jelent, ez inkább egy érzelem, amelyet annak kifejezésére és megélésére használunk, amikor elkezdjük értékelni a kellemes dolgokat és számunkra kedves személyeket az életünkben, amely dolgok boldogsághormonokat szabadíthatnak fel. Ez tehát nem egy egyszerű illemből elmondott „köszönöm”, hanem egy érzelmi reakció, aminek segítségével könnyen elmélyíthetjük a kapcsolatainkat másokkal, illetve javíthatjuk az önképünket is.
Többféle módszerrel is beépíthetjük a mindennapjainkba azt, hogy tudatosítsuk miért is vagyunk hálásak aznap, vagy esetleg összességében az életünkben. Készíthetünk hálanaplót, ami többféleképpen is kinézhet. A legegyszerűbb megoldás, ha fogunk egy füzetet, esetleg a naptárunkat, és minden nap leírunk 4-5 dolgot, amiért hálásak voltunk aznap. Ha szeretnénk kreatívabbak lenni, akkor kidekorálhatunk egy befőttesüveget, amibe színes cetlikre írva dobáljuk bele, hogy miért voltunk hálásak.
Ezt év végén akár fel is lehet bontani, és felragasztani egy nagyobb lapra, ami látványosan mutathat akár dekorációként is, és mindig mosolyt csalhat az arcunkra, ha elsétálunk mellette. Ha erre nincsen időnk, első lépésként az is elég lehet, ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy fontos mások számára verbálisan kifejezni hálánkat olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek esetleg mindennaposok, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, pedig jól esnek nekünk. Meditáció segítségével is megélhetjük mélyebben a hálát, ilyenkor fókuszáljunk az életünk pozitív aspektusaira, és próbáljunk meg elmélyülni bennük, sorra venni mi az, amitől boldognak érezzük magunkat.
Ugyan apróságnak tűnhet a hála tudatosítása, sőt azt gondolhatjuk, hogy felesleges, hiszen elég, ha az adott jó érzést ott helyben megéljük, mégis számos mentális és élettani pozitív hatása van ennek a folyamatnak. Segít abban, hogy a pozitív érzelmeink száma megnövekedjen, és ezeket megfelelően meg tudjuk élni, amely az érzelmi intelligencia és az empátia fejlődését is elősegítheti.
Csökkenti a stresszt, mivel elvonja a figyelmünket a negatív gondolatokról, és a boldog impulzusok megélésével könnyebb megbocsájtani magunknak, és elengedni a nyomasztó érzéseket. Bizonyos esetekben ez még az alvásminőséget is javíthatja, hiszen kevesebb aggodalommal fekszünk le aludni, ami miatt nyugodtabb álmaink lehetnek. A szociális kapcsolataink is javulhatnak, esetlegesen könnyebben alakíthatunk ki új barátságokat, mivel a hála gyakorlásának segítségével nyitottabbak lehetünk mások irányába, esetleg képesek leszünk érzelmileg jobban elmélyíteni a kapcsolatainkat.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.