A hála fontossága a mindennapokban
- Dátum: 2024.09.19., 03:19
- Majernyik Szilvia
- képek:pexels.com
- boldogsághormon, empátia, hála, hála napló, hétköznapok, meditáció, mentális egészség, szociális kapcsolatok
Fontos figyelnünk a mindennapokban arra, hogy pozitív ingerek is érjék az elménket, és meg tudjuk élni a boldog pillanatokat, hiszen a sok inger és nehézség miatt sokszor úgy érezhetjük, hogy semmi jó nem történik velünk, pedig ez a legtöbb esetben nem igaz. Emiatt érdemes beépítenünk a hála gyakorlását a napi rutinunkba, amelynek segítségével tudatosan reflektálhatunk a velünk történt pozitív dolgokra.

A hála nem csak köszönetet jelent, ez inkább egy érzelem, amelyet annak kifejezésére és megélésére használunk, amikor elkezdjük értékelni a kellemes dolgokat és számunkra kedves személyeket az életünkben, amely dolgok boldogsághormonokat szabadíthatnak fel. Ez tehát nem egy egyszerű illemből elmondott „köszönöm”, hanem egy érzelmi reakció, aminek segítségével könnyen elmélyíthetjük a kapcsolatainkat másokkal, illetve javíthatjuk az önképünket is.
Többféle módszerrel is beépíthetjük a mindennapjainkba azt, hogy tudatosítsuk miért is vagyunk hálásak aznap, vagy esetleg összességében az életünkben. Készíthetünk hálanaplót, ami többféleképpen is kinézhet. A legegyszerűbb megoldás, ha fogunk egy füzetet, esetleg a naptárunkat, és minden nap leírunk 4-5 dolgot, amiért hálásak voltunk aznap. Ha szeretnénk kreatívabbak lenni, akkor kidekorálhatunk egy befőttesüveget, amibe színes cetlikre írva dobáljuk bele, hogy miért voltunk hálásak.
Ezt év végén akár fel is lehet bontani, és felragasztani egy nagyobb lapra, ami látványosan mutathat akár dekorációként is, és mindig mosolyt csalhat az arcunkra, ha elsétálunk mellette. Ha erre nincsen időnk, első lépésként az is elég lehet, ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy fontos mások számára verbálisan kifejezni hálánkat olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek esetleg mindennaposok, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, pedig jól esnek nekünk. Meditáció segítségével is megélhetjük mélyebben a hálát, ilyenkor fókuszáljunk az életünk pozitív aspektusaira, és próbáljunk meg elmélyülni bennük, sorra venni mi az, amitől boldognak érezzük magunkat.

Ugyan apróságnak tűnhet a hála tudatosítása, sőt azt gondolhatjuk, hogy felesleges, hiszen elég, ha az adott jó érzést ott helyben megéljük, mégis számos mentális és élettani pozitív hatása van ennek a folyamatnak. Segít abban, hogy a pozitív érzelmeink száma megnövekedjen, és ezeket megfelelően meg tudjuk élni, amely az érzelmi intelligencia és az empátia fejlődését is elősegítheti.
Csökkenti a stresszt, mivel elvonja a figyelmünket a negatív gondolatokról, és a boldog impulzusok megélésével könnyebb megbocsájtani magunknak, és elengedni a nyomasztó érzéseket. Bizonyos esetekben ez még az alvásminőséget is javíthatja, hiszen kevesebb aggodalommal fekszünk le aludni, ami miatt nyugodtabb álmaink lehetnek. A szociális kapcsolataink is javulhatnak, esetlegesen könnyebben alakíthatunk ki új barátságokat, mivel a hála gyakorlásának segítségével nyitottabbak lehetünk mások irányába, esetleg képesek leszünk érzelmileg jobban elmélyíteni a kapcsolatainkat.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.