A hála fontossága a mindennapokban
- Dátum: 2024.09.19., 03:19
- Majernyik Szilvia
- képek:pexels.com
- boldogsághormon, empátia, hála, hála napló, hétköznapok, meditáció, mentális egészség, szociális kapcsolatok
Fontos figyelnünk a mindennapokban arra, hogy pozitív ingerek is érjék az elménket, és meg tudjuk élni a boldog pillanatokat, hiszen a sok inger és nehézség miatt sokszor úgy érezhetjük, hogy semmi jó nem történik velünk, pedig ez a legtöbb esetben nem igaz. Emiatt érdemes beépítenünk a hála gyakorlását a napi rutinunkba, amelynek segítségével tudatosan reflektálhatunk a velünk történt pozitív dolgokra.
A hála nem csak köszönetet jelent, ez inkább egy érzelem, amelyet annak kifejezésére és megélésére használunk, amikor elkezdjük értékelni a kellemes dolgokat és számunkra kedves személyeket az életünkben, amely dolgok boldogsághormonokat szabadíthatnak fel. Ez tehát nem egy egyszerű illemből elmondott „köszönöm”, hanem egy érzelmi reakció, aminek segítségével könnyen elmélyíthetjük a kapcsolatainkat másokkal, illetve javíthatjuk az önképünket is.
Többféle módszerrel is beépíthetjük a mindennapjainkba azt, hogy tudatosítsuk miért is vagyunk hálásak aznap, vagy esetleg összességében az életünkben. Készíthetünk hálanaplót, ami többféleképpen is kinézhet. A legegyszerűbb megoldás, ha fogunk egy füzetet, esetleg a naptárunkat, és minden nap leírunk 4-5 dolgot, amiért hálásak voltunk aznap. Ha szeretnénk kreatívabbak lenni, akkor kidekorálhatunk egy befőttesüveget, amibe színes cetlikre írva dobáljuk bele, hogy miért voltunk hálásak.
Ezt év végén akár fel is lehet bontani, és felragasztani egy nagyobb lapra, ami látványosan mutathat akár dekorációként is, és mindig mosolyt csalhat az arcunkra, ha elsétálunk mellette. Ha erre nincsen időnk, első lépésként az is elég lehet, ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy fontos mások számára verbálisan kifejezni hálánkat olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek esetleg mindennaposok, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, pedig jól esnek nekünk. Meditáció segítségével is megélhetjük mélyebben a hálát, ilyenkor fókuszáljunk az életünk pozitív aspektusaira, és próbáljunk meg elmélyülni bennük, sorra venni mi az, amitől boldognak érezzük magunkat.
Ugyan apróságnak tűnhet a hála tudatosítása, sőt azt gondolhatjuk, hogy felesleges, hiszen elég, ha az adott jó érzést ott helyben megéljük, mégis számos mentális és élettani pozitív hatása van ennek a folyamatnak. Segít abban, hogy a pozitív érzelmeink száma megnövekedjen, és ezeket megfelelően meg tudjuk élni, amely az érzelmi intelligencia és az empátia fejlődését is elősegítheti.
Csökkenti a stresszt, mivel elvonja a figyelmünket a negatív gondolatokról, és a boldog impulzusok megélésével könnyebb megbocsájtani magunknak, és elengedni a nyomasztó érzéseket. Bizonyos esetekben ez még az alvásminőséget is javíthatja, hiszen kevesebb aggodalommal fekszünk le aludni, ami miatt nyugodtabb álmaink lehetnek. A szociális kapcsolataink is javulhatnak, esetlegesen könnyebben alakíthatunk ki új barátságokat, mivel a hála gyakorlásának segítségével nyitottabbak lehetünk mások irányába, esetleg képesek leszünk érzelmileg jobban elmélyíteni a kapcsolatainkat.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.