Menü
  • Életmód
  • A munkavállalói felmondás okai

A munkavállalói felmondás okai

A próbaidő alatti felmondásnak több indikátora is lehet, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítania a cégeknek annak érdekében, hogy akár félévnyi szinte felesleges munkától kímélhesse meg magát. Fontos megjegyezni, hogy ebben a cikkben csak a munkavállalói oldalt vesszük figyelembe.

Sajnos az egyik leggyakoribb indok az általunk tapasztaltak szerint, hogy bár az új munkavállaló elkezd dolgozni, még nem zárt le minden álláspályázatot és vannak még függőben más ajánlatai. A mai munkaerő-piaci környezetben nem ismeretlen a fogalom, hogy egy jelöltnek több ajánlata is van, sőt. Elég nehezen kivédhető ez munkáltatói oldalról, de minimalizálhatjuk ezt a kockázatot, ha a vállalatok képesek az első naptól fogva éreztetni az új munkavállalóval, hogy jó döntést hozott azzal, hogy hozzájuk csatlakozott. Nagyon fontos az első pár hét tökéletes megtervezése és szervezettsége. Ezzel meg tudjuk erősíteni a munkavállalót abban, hogy valóban számítottunk az érkezésére.

Gyakori felmondási indok lehet a mentorálás elmulasztása és a negatív első élmények. Pár példa: Szervezetlen betanítási tréningek, új kolléga helyének előkészítésének elmúlasztása, munkához szükséges eszközök és a rendszerekhez való jogosultságok hiánya és az első hónapra kitűzött célok. Ezek olyan élményt is kiválthatnak, akár pár hét alatt is, hogy a próbaidő alatt álló munkavállaló újra elkezd állás után kutatni, vagy esetleg visszanyúl pár korábbi pályázatához, amit esetleg visszautasított, mely akár pár nap leforgása alatt eredményezheti a munkavállaló azonnali távozását.

Azon cégek is vékony jégen járnak, akik a kiválasztási folyamat során különböző szakmai tesztekkel, feladatokkal, esetleg AC-val próbálják felmérni az adott kollégák szakmai szintjét. Szinte az összes olyan pályázó számára, akik ilyen jellegű megmérettetésen mennek keresztül, az interjú és kiválasztási folyamat ad egyfajta képet az elvégzendő munka jellegét illetően. Habár ez inkább a megfelelő kiválasztási folyamat meghatározásának a kérdése, mégis 1-1 komplexebb és nehezebb teszt, felmérés vagy prezentáció eredményezhet egy elképzelést az új kollégában arról, hogy milyen munkát fog végezni az új munkahelyen.

Fontos, hogy ezen mérések erősen korreláljanak az elvégzendő munkával, mert különben csalódottságot válthat ki az újonnan érkezőkből és akár távozáshoz is vezethet a próbaidő során.

  • A rovat további cikkei

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.