Menü

Itt az ideje a birsalmának

A birsalmát kedveljük eltéveszthetetlen, zamatos íze miatt, de vajon ki tudja, hogy mennyire jótékony hatással van szervezetünkre?

A birs a rózsafélék családjába tartozik és a Délnyugat-Ázsia kaukázusi területeiről származik. Egy lombhullató, nagyjából 7 méter magasra növő fáról beszélünk, melynek levelei felül sötétzöldek, alul pedig apró szőrök borítják. Termése a birsalma, ami éretlenül zöld színű, de mikor beérik, akkor aranysárga színűre vált. Külső rétege, vagyis héja igen vastag, nem könnyű meghámozni. Ez az alma nyersen is fogyasztható, de nem jellemző, hogy valaki a fáról szüretelve eszegesse, ellenben rengetegféleképpen felhasználják. Magyarországon jellemző, hogy pálinkát készítenek belőle, de kompótnak, lekvárnak, gyümölcslének, és természetesen birsalmasajtnak is felhasználják. Húsok mellé kiváló chutney-k alapja, de kenyérre is kenhetjük lekvárként.

A birsalma számunkra egyik legfontosabb anyaga a benne lakozó pektin, ami a világ össze gyümölcse között ebben van a legnagyobb mennyiségben. Ezt az anyagot az érett gyümölcs héja alatt találjuk meg. A pektin egy élelmi rost, melyet, ha vízzel keverünk, akkor egy kocsonyás állagot vesz fel. Ez azért jó testünknek, mert ha bekerül gyomrunkba, akkor ott magába szívja a felesleges vizet, és a bélrendszeren áthaladva kitisztítja azt. Azzal, hogy megdagad, teltségérzetet okoz, energiatartalma viszont alacsony, fokozza az emésztést, és a szervezetünknek hasznos anyagok felszívódását.

Mindez a fogyókúrázóknak nagy segítség lehet. Mivel már az emésztőrendszerről beszélünk, érdemes azt is megemlíteni, hogy remek védőréteget képez a bélfalakon, így a káros anyagok ott nem tudnak megtapadni. Megfigyelték, hogy mézzel elkeverve a bélgyulladások, főként a vastagbélgyulladás hatékony ellenszere. Sőt, a refluxot is kiválóan enyhíti. Sokféle vitamin és ásványi anyag kamrája is, találunk benne A-, B1-, B2-, B3-, C- és E-vitamint, ezek mellett magnéziumot, foszfort, vasat és káliumot is. A magnézium és kálium segít a vérnyomást érintő gondok kezelésében. Hozzájárul az LDL koleszterin mennyiségének csökkentéséhez és kisebb eséllyel alakul ki cukorbetegég is.

Na de nem csak a gyümölcshús, hanem a magok is régóta a népi gyógyászat alkotóelemei, mivel ezek antiszeptikus, gyulladáscsökkentő és vírusölő hatással bírnak, azaz kitűnő a torkunkat érintő megbetegedések kezelésére. Ezt a magok forró vízben való áztatásával, majd a leszűrt ital óránkénti kortyolásával érhetünk el. Vérszegényeknek is ajánlott a fogyasztása, hiszen vasban igen gazdag, mely segíti a vörös vérsejtek képződését. Kismamák is fogyaszthatják, jó partner a terhesség alatti émelygés elkerülésében.

A birsalma egy Magyarországon is sok helyen termő gyümölcs, mely nem csak finom, hanem hihetetlenül sokféle egészségre jótékony hatással bíró anyagot tartalmaz. Elkészítése sokrétű, szinte bármilyen formában fogyasztható.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?