Menü

A leblokkolás lélektana

Ahogy közeledik az egyetemi vizsgaidőszak, sok diák számára ez stresszel és szorongással jár. A nagy mennyiségű tananyag, a vizsgákra való felkészülés nyomása és az eredményekkel kapcsolatos aggodalmak mind olyan tényezők, amelyek a diákokat szorongásba sodorhatják.

Ha meghalljuk a stressz szót, automatikusan valami rossz dologra gondolunk, pedig a stressz eredeti jelentése szerint „csak” egy ingerre adott nem specifikus reakció. Ma azonban sokkal inkább a folyamatos inger hatására kiváltott feszültséget értjük alatta, amely feszültség ugyanúgy lehet jó, mint rossz is.

Veszély esetén például bekapcsolnak a vészjelzőink, amelyek a vegetatív idegrendszer szimpatikus részéből kiindulva az egész testünket speciális reakciókra késztetik. Gondolj csak egy hirtelen fékezésre az autópályán, de az is elegendő, ha felidézed a legutóbb megnézett horrorfilmet, amelyet végigizgultál. Mi történik veled ezekben az esetekben?

Felszalad a pulzusod,

gyorsabban ver a szíved,

koncentrálttá válsz,

beszűkül a figyelmed,

emelkedik a vérnyomásod,

esetenként megfeszül a tested stb.

Ezek a reakciók azonban nemcsak vészhelyzetben teljesen természetesek, hanem akár egy randevú előtt is. Biztos éltél már meg te is olyat, hogy egy nagy örömködés után kimerültséget, fáradtságot érzel. A stressz kiváltó oka – másnéven a stresszor – ugyanis valóban lehet jó vagy rossz, de a hatás amit kivált lehet nagyon hasonló vagy ugyanaz.

Több szorongással foglalkozó szakember is abban foglalt állást, hogy a szorongás kezelésének egyik kulcsfontosságú lépése a kommunikáció és a támogatás keresése. Az a lényeg, hogy a kliens ne féljen beszélni a családtagjaival, barátaival vagy tanáraival arról, hogyan érzi magát, és hogy milyen nehézségekkel küzd a vizsgák miatt. Gyakran mások támogatása és megértése sokat segíthet abban, hogy kezelni tudjuk a szorongást.

Mindig kell egy optimális szintű szorongás a diákokban, mert növeli a teljesítményüket viszont, ha ez a szint a normáltól eltér, akkor káros is lehet a szervezetre egy jól kézben tartott lámpaláz még hasznára is válhat egy vizsgázónak.

A vizsgadrukk, ami ebben az időszakban leginkább az érettségizőket érinti, most jóval nagyobb pszichés terhelésnek vannak kitéve, de pár nap után, már nem lesz olyan jelentős, hiszen mindenki túl esik rajta mondta.

Arra is rámutatott, hogy szerinte mindenki kellőképpen felkészült és ismeri az összes olyan típus feladatokat, azoknak a stressz szintje alacsonyabb.

Általában nem is az írásbelik azok, amelyek az aktív szorongóknál gondot okoznak, hanem inkább a szóbelik, mikor már mások előtt kell beszélniük, ez többeknél okozhat gondot, hiszen ennek a szorongásnak a leküzdése, jóval több energiát vesz igénybe hangsúlyozta.

A szakértő rámutatott: erre is megvannak a megfelelő technikák, többek között, ha már előre elképzeli a beszélgetés menetét és a felkészültség növelése is fontos, valamint a leblokkolás ellen is fontos egy kontrollt bevezetni.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.