Menü

A leblokkolás lélektana

Ahogy közeledik az egyetemi vizsgaidőszak, sok diák számára ez stresszel és szorongással jár. A nagy mennyiségű tananyag, a vizsgákra való felkészülés nyomása és az eredményekkel kapcsolatos aggodalmak mind olyan tényezők, amelyek a diákokat szorongásba sodorhatják.

Ha meghalljuk a stressz szót, automatikusan valami rossz dologra gondolunk, pedig a stressz eredeti jelentése szerint „csak” egy ingerre adott nem specifikus reakció. Ma azonban sokkal inkább a folyamatos inger hatására kiváltott feszültséget értjük alatta, amely feszültség ugyanúgy lehet jó, mint rossz is.

Veszély esetén például bekapcsolnak a vészjelzőink, amelyek a vegetatív idegrendszer szimpatikus részéből kiindulva az egész testünket speciális reakciókra késztetik. Gondolj csak egy hirtelen fékezésre az autópályán, de az is elegendő, ha felidézed a legutóbb megnézett horrorfilmet, amelyet végigizgultál. Mi történik veled ezekben az esetekben?

Felszalad a pulzusod,

gyorsabban ver a szíved,

koncentrálttá válsz,

beszűkül a figyelmed,

emelkedik a vérnyomásod,

esetenként megfeszül a tested stb.

Ezek a reakciók azonban nemcsak vészhelyzetben teljesen természetesek, hanem akár egy randevú előtt is. Biztos éltél már meg te is olyat, hogy egy nagy örömködés után kimerültséget, fáradtságot érzel. A stressz kiváltó oka – másnéven a stresszor – ugyanis valóban lehet jó vagy rossz, de a hatás amit kivált lehet nagyon hasonló vagy ugyanaz.

Több szorongással foglalkozó szakember is abban foglalt állást, hogy a szorongás kezelésének egyik kulcsfontosságú lépése a kommunikáció és a támogatás keresése. Az a lényeg, hogy a kliens ne féljen beszélni a családtagjaival, barátaival vagy tanáraival arról, hogyan érzi magát, és hogy milyen nehézségekkel küzd a vizsgák miatt. Gyakran mások támogatása és megértése sokat segíthet abban, hogy kezelni tudjuk a szorongást.

Mindig kell egy optimális szintű szorongás a diákokban, mert növeli a teljesítményüket viszont, ha ez a szint a normáltól eltér, akkor káros is lehet a szervezetre egy jól kézben tartott lámpaláz még hasznára is válhat egy vizsgázónak.

A vizsgadrukk, ami ebben az időszakban leginkább az érettségizőket érinti, most jóval nagyobb pszichés terhelésnek vannak kitéve, de pár nap után, már nem lesz olyan jelentős, hiszen mindenki túl esik rajta mondta.

Arra is rámutatott, hogy szerinte mindenki kellőképpen felkészült és ismeri az összes olyan típus feladatokat, azoknak a stressz szintje alacsonyabb.

Általában nem is az írásbelik azok, amelyek az aktív szorongóknál gondot okoznak, hanem inkább a szóbelik, mikor már mások előtt kell beszélniük, ez többeknél okozhat gondot, hiszen ennek a szorongásnak a leküzdése, jóval több energiát vesz igénybe hangsúlyozta.

A szakértő rámutatott: erre is megvannak a megfelelő technikák, többek között, ha már előre elképzeli a beszélgetés menetét és a felkészültség növelése is fontos, valamint a leblokkolás ellen is fontos egy kontrollt bevezetni.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?