Memóriajavító tippek
- Dátum: 2024.10.12., 13:51
- Udvari Fanni
- pexels.com
- agyműködés, agysejt, agytérkép, asszociáció, emlékezet, figyelem, hosszútávú memória, koncentráció, memória, szavak, tanulás, tudás, tudásszint
Kutatások bizonyítják, hogy az agy nem akar befogadni túl sok értelmetlen anyagot. A rövid és a hosszú távú emlékezet sem kivétel ezalól. A többször átismételt anyagot hosszabb ideig képes tárolni az emlékezet.
Tipp 1.: Mielőtt a megtanulandó anyagban tovább haladnánk, ismételjük át a korábban megtanultakat belőle. Ezt lehetőség szerint minél többször tegyük meg,
A felejtés
A megtanult anyagra jobban emlékszünk, ha a tanulás után elaludtunk, mint hogyha ébren maradtunk volna. Csupán a megtanult anyag 10%-a az, ami megmarad 8 óra elteltével a tanulás után, de csak abban az esetben ha ébren maradtunk, míg ha közben aludtunk is, akár az anyag 50%-a is megmaradhat.
Mindez az interferenciára vezethető vissza: a kölcsönhatás teória szerint az új anyag megjegyzése attól is függ, hogy az agy mennyi hasonló anyagot tárol – ha nincs kapcsolódás kevésbé vagyunk képesek az új anyag megtartására.
Tipp 2.: Ne tanuljunk át 24 órákat a vizsga előtt, sokkal többet segít, ha naponta 6-8 óra alvást beiktatunk.
Az is jobban megmarad a fejünkben, melyekhez képeket tudunk kapcsolni. Érdekes, hogy ez a kapcsolás minél furcsább annál jobban megjegyezzük azt a fogalmaz.
Ezt mnemotikus módszernek nevezik, ami a szavak, fogalmak összekapcsolásán alapszik. Ez természetesen csak vizuálisan elképzelhető fogalmakra érvényes.
Tipp 3.: Nehezen megjegyezhető szavak esetében képzeljünk el egy képet vagy egy másik fogalmat mellé. Ezt mellé is rajzolhatjuk/írhatjuk.
A rövid távú emlékezet annyiban különbözik a hosszútávútól, hogy hanghatásokkal dolgozik, míg az utóbbi képekkel. A lényeg mindig ugyanaz : minél többet és minél változatosabban foglalkozunk egy ismeretanyaggal annál jobban rögzül emlékezetünkben.
Agytérkép módszer
Asszociációs képesség nagy mértékben segíti a tanulást. A lényege, hogy a fogalom valamire emlékeztet.
Ha jegyzeteinket az agytérkép módszerrel készítjük, akkor könnyebben meg tudjuk tanulni az anyagot. Ez esetben a saját asszociációink a fontosak. Nem feltétlenül kell logikát találni két szó közt. Az agytérkép módszerről későbbi cikkünkben lesz még szó.
A tudásanyagunk sok apró emlékezeti részecskéből áll. Ezek az agysejtek millióit aktivizálják. Az emlekezet függ az agysejtek, agysejt csoportok koordinációs tevékenységétől. Vagyis emlékezetünk több egymással nem feltétlenül kapcsolatban lévő módszerrel működik és egy folyamat, nem pedig állapot!
Tipp 4.: rendszeres gyakorlatokkal fejleszthetjük pl.: szavakat tízesével tanuljunk meg, ez könnyebben megy, ha asszociációkkal egymáshoz kapcsoljuk őket.
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.