Memóriajavító tippek
- Dátum: 2024.10.12., 13:51
- Udvari Fanni
- pexels.com
- agyműködés, agysejt, agytérkép, asszociáció, emlékezet, figyelem, hosszútávú memória, koncentráció, memória, szavak, tanulás, tudás, tudásszint
Kutatások bizonyítják, hogy az agy nem akar befogadni túl sok értelmetlen anyagot. A rövid és a hosszú távú emlékezet sem kivétel ezalól. A többször átismételt anyagot hosszabb ideig képes tárolni az emlékezet.
Tipp 1.: Mielőtt a megtanulandó anyagban tovább haladnánk, ismételjük át a korábban megtanultakat belőle. Ezt lehetőség szerint minél többször tegyük meg,
A felejtés
A megtanult anyagra jobban emlékszünk, ha a tanulás után elaludtunk, mint hogyha ébren maradtunk volna. Csupán a megtanult anyag 10%-a az, ami megmarad 8 óra elteltével a tanulás után, de csak abban az esetben ha ébren maradtunk, míg ha közben aludtunk is, akár az anyag 50%-a is megmaradhat.
Mindez az interferenciára vezethető vissza: a kölcsönhatás teória szerint az új anyag megjegyzése attól is függ, hogy az agy mennyi hasonló anyagot tárol – ha nincs kapcsolódás kevésbé vagyunk képesek az új anyag megtartására.
Tipp 2.: Ne tanuljunk át 24 órákat a vizsga előtt, sokkal többet segít, ha naponta 6-8 óra alvást beiktatunk.
Az is jobban megmarad a fejünkben, melyekhez képeket tudunk kapcsolni. Érdekes, hogy ez a kapcsolás minél furcsább annál jobban megjegyezzük azt a fogalmaz.
Ezt mnemotikus módszernek nevezik, ami a szavak, fogalmak összekapcsolásán alapszik. Ez természetesen csak vizuálisan elképzelhető fogalmakra érvényes.
Tipp 3.: Nehezen megjegyezhető szavak esetében képzeljünk el egy képet vagy egy másik fogalmat mellé. Ezt mellé is rajzolhatjuk/írhatjuk.
A rövid távú emlékezet annyiban különbözik a hosszútávútól, hogy hanghatásokkal dolgozik, míg az utóbbi képekkel. A lényeg mindig ugyanaz : minél többet és minél változatosabban foglalkozunk egy ismeretanyaggal annál jobban rögzül emlékezetünkben.
Agytérkép módszer
Asszociációs képesség nagy mértékben segíti a tanulást. A lényege, hogy a fogalom valamire emlékeztet.
Ha jegyzeteinket az agytérkép módszerrel készítjük, akkor könnyebben meg tudjuk tanulni az anyagot. Ez esetben a saját asszociációink a fontosak. Nem feltétlenül kell logikát találni két szó közt. Az agytérkép módszerről későbbi cikkünkben lesz még szó.
A tudásanyagunk sok apró emlékezeti részecskéből áll. Ezek az agysejtek millióit aktivizálják. Az emlekezet függ az agysejtek, agysejt csoportok koordinációs tevékenységétől. Vagyis emlékezetünk több egymással nem feltétlenül kapcsolatban lévő módszerrel működik és egy folyamat, nem pedig állapot!
Tipp 4.: rendszeres gyakorlatokkal fejleszthetjük pl.: szavakat tízesével tanuljunk meg, ez könnyebben megy, ha asszociációkkal egymáshoz kapcsoljuk őket.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.