Memóriajavító tippek
- Dátum: 2024.10.12., 13:51
- Udvari Fanni
- pexels.com
- agyműködés, agysejt, agytérkép, asszociáció, emlékezet, figyelem, hosszútávú memória, koncentráció, memória, szavak, tanulás, tudás, tudásszint
Kutatások bizonyítják, hogy az agy nem akar befogadni túl sok értelmetlen anyagot. A rövid és a hosszú távú emlékezet sem kivétel ezalól. A többször átismételt anyagot hosszabb ideig képes tárolni az emlékezet.
Tipp 1.: Mielőtt a megtanulandó anyagban tovább haladnánk, ismételjük át a korábban megtanultakat belőle. Ezt lehetőség szerint minél többször tegyük meg,
A felejtés

A megtanult anyagra jobban emlékszünk, ha a tanulás után elaludtunk, mint hogyha ébren maradtunk volna. Csupán a megtanult anyag 10%-a az, ami megmarad 8 óra elteltével a tanulás után, de csak abban az esetben ha ébren maradtunk, míg ha közben aludtunk is, akár az anyag 50%-a is megmaradhat.
Mindez az interferenciára vezethető vissza: a kölcsönhatás teória szerint az új anyag megjegyzése attól is függ, hogy az agy mennyi hasonló anyagot tárol – ha nincs kapcsolódás kevésbé vagyunk képesek az új anyag megtartására.
Tipp 2.: Ne tanuljunk át 24 órákat a vizsga előtt, sokkal többet segít, ha naponta 6-8 óra alvást beiktatunk.
Az is jobban megmarad a fejünkben, melyekhez képeket tudunk kapcsolni. Érdekes, hogy ez a kapcsolás minél furcsább annál jobban megjegyezzük azt a fogalmaz.
Ezt mnemotikus módszernek nevezik, ami a szavak, fogalmak összekapcsolásán alapszik. Ez természetesen csak vizuálisan elképzelhető fogalmakra érvényes.
Tipp 3.: Nehezen megjegyezhető szavak esetében képzeljünk el egy képet vagy egy másik fogalmat mellé. Ezt mellé is rajzolhatjuk/írhatjuk.
A rövid távú emlékezet annyiban különbözik a hosszútávútól, hogy hanghatásokkal dolgozik, míg az utóbbi képekkel. A lényeg mindig ugyanaz : minél többet és minél változatosabban foglalkozunk egy ismeretanyaggal annál jobban rögzül emlékezetünkben.
Agytérkép módszer

Asszociációs képesség nagy mértékben segíti a tanulást. A lényege, hogy a fogalom valamire emlékeztet.
Ha jegyzeteinket az agytérkép módszerrel készítjük, akkor könnyebben meg tudjuk tanulni az anyagot. Ez esetben a saját asszociációink a fontosak. Nem feltétlenül kell logikát találni két szó közt. Az agytérkép módszerről későbbi cikkünkben lesz még szó.
A tudásanyagunk sok apró emlékezeti részecskéből áll. Ezek az agysejtek millióit aktivizálják. Az emlekezet függ az agysejtek, agysejt csoportok koordinációs tevékenységétől. Vagyis emlékezetünk több egymással nem feltétlenül kapcsolatban lévő módszerrel működik és egy folyamat, nem pedig állapot!
Tipp 4.: rendszeres gyakorlatokkal fejleszthetjük pl.: szavakat tízesével tanuljunk meg, ez könnyebben megy, ha asszociációkkal egymáshoz kapcsoljuk őket.
Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra
Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?
Amikor véget ér egy barátság – Honnan tudhatjuk, hogy megváltozott a kapcsolat?
Az ismeretségek az évek során átalakulnak – vannak, amelyek szorosabbá válnak, míg mások háttérbe szorulnak. Az eltávolodás legtöbbször fokozatosan történik, így csak később vesszük észre, hogy egy korábban fontos kapcsolat már nem a régi.
Miért visel meg minket az ősz?
Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik úgy, hogy velük együtt az energiaszintjük és a jókedvük is csökken. Nehezebb reggel felkelni, kevésbé van kedvünk kimozdulni, és még azok a feladatok is fárasztóbbnak tűnhetnek, amelyek nyáron könnyedén mentek. Vajon tényleg csak az esős, hűvös idő tehet róla? Nem feltétlenül.
Így rombolják a bizalmat a megszegett ígéretek
A bizalom a kötődés egyik legfontosabb alapja, ezért különösen fájó, amikor a másik megszegi, amit megígért. Egyetlen csalódás még nem feltétlenül okoz komoly problémát, a sorozatos szószegés azonban idővel meggyengítheti a kapcsolatainkat.
Anhedónia, amikor már az sem okoz örömet, amit korábban szerettünk
Van az a pont, amikor képtelen valaki bárminek is örülni, hiába szerette azt mindaddig. Ennek hátterében anhedónia is állhat.