Memóriajavító tippek
- Dátum: 2024.10.12., 13:51
- Udvari Fanni
- pexels.com
- agyműködés, agysejt, agytérkép, asszociáció, emlékezet, figyelem, hosszútávú memória, koncentráció, memória, szavak, tanulás, tudás, tudásszint
Kutatások bizonyítják, hogy az agy nem akar befogadni túl sok értelmetlen anyagot. A rövid és a hosszú távú emlékezet sem kivétel ezalól. A többször átismételt anyagot hosszabb ideig képes tárolni az emlékezet.
Tipp 1.: Mielőtt a megtanulandó anyagban tovább haladnánk, ismételjük át a korábban megtanultakat belőle. Ezt lehetőség szerint minél többször tegyük meg,
A felejtés
A megtanult anyagra jobban emlékszünk, ha a tanulás után elaludtunk, mint hogyha ébren maradtunk volna. Csupán a megtanult anyag 10%-a az, ami megmarad 8 óra elteltével a tanulás után, de csak abban az esetben ha ébren maradtunk, míg ha közben aludtunk is, akár az anyag 50%-a is megmaradhat.
Mindez az interferenciára vezethető vissza: a kölcsönhatás teória szerint az új anyag megjegyzése attól is függ, hogy az agy mennyi hasonló anyagot tárol – ha nincs kapcsolódás kevésbé vagyunk képesek az új anyag megtartására.
Tipp 2.: Ne tanuljunk át 24 órákat a vizsga előtt, sokkal többet segít, ha naponta 6-8 óra alvást beiktatunk.
Az is jobban megmarad a fejünkben, melyekhez képeket tudunk kapcsolni. Érdekes, hogy ez a kapcsolás minél furcsább annál jobban megjegyezzük azt a fogalmaz.
Ezt mnemotikus módszernek nevezik, ami a szavak, fogalmak összekapcsolásán alapszik. Ez természetesen csak vizuálisan elképzelhető fogalmakra érvényes.
Tipp 3.: Nehezen megjegyezhető szavak esetében képzeljünk el egy képet vagy egy másik fogalmat mellé. Ezt mellé is rajzolhatjuk/írhatjuk.
A rövid távú emlékezet annyiban különbözik a hosszútávútól, hogy hanghatásokkal dolgozik, míg az utóbbi képekkel. A lényeg mindig ugyanaz : minél többet és minél változatosabban foglalkozunk egy ismeretanyaggal annál jobban rögzül emlékezetünkben.
Agytérkép módszer
Asszociációs képesség nagy mértékben segíti a tanulást. A lényege, hogy a fogalom valamire emlékeztet.
Ha jegyzeteinket az agytérkép módszerrel készítjük, akkor könnyebben meg tudjuk tanulni az anyagot. Ez esetben a saját asszociációink a fontosak. Nem feltétlenül kell logikát találni két szó közt. Az agytérkép módszerről későbbi cikkünkben lesz még szó.
A tudásanyagunk sok apró emlékezeti részecskéből áll. Ezek az agysejtek millióit aktivizálják. Az emlekezet függ az agysejtek, agysejt csoportok koordinációs tevékenységétől. Vagyis emlékezetünk több egymással nem feltétlenül kapcsolatban lévő módszerrel működik és egy folyamat, nem pedig állapot!
Tipp 4.: rendszeres gyakorlatokkal fejleszthetjük pl.: szavakat tízesével tanuljunk meg, ez könnyebben megy, ha asszociációkkal egymáshoz kapcsoljuk őket.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?