Az ősz haj jelentősége. Avagy őszülni nem szégyen
“Öregedj méltósággal, vállald magad, és hagyd megőszülni a hajad, szakállad!” A fiatalságkultusz mellett szót kell ejteni arról is, hogy az emberi öregedés velejárója az őszülés. Miközben a kétezres évek elején még csak a legvagányabb stílusikonok merték vállalni a szürke vagy inkább ezüst hajat a nyilvánosság előtt, a 2010-es évekre az ősz frizurából szép lassan mozgalom lett a nyilvános terekben és az átlagemberek között is.

Az őszülés a hírességek között
Jól mutatja az ősz haj evolúcióját, hogy Meryl Streep tökéletesen beállított, ezüstös frizurája (amiről aztán egyébként is kiderült, hogy paróka volt) Az ördög Pradát visel című filmben éppen csak az előfutára volt annak, amit most látunk. Az ősz haj valódi hívei az életkor alapú megkülönböztetés, vagyis az ageizmus ellen küzdenek – az ellen a sztereotípia ellen, hogy az idősödés értéktelen és kerülendő –. Őszintén ezen kifejezés fiatalként kevésbé érinti az embereket, habár mindenki tudja, hogy a 20 évesek legalább 100 évesnek érzik magukat lélekben.
Viszont a korosodás egy mindenkit érintő folyamat. Ahhoz, hogy a mánia szimpla trendből mozgalommá alakuljon, kellett a koronavírus-járvány karanténidőszaka is, amikor úgy tűnt, valami megváltozik: egyre több világsztár váltott természetes hajszínre, köztük például a most 66 éves Andie MacDowell, aki azt mondta, hogy: igenis szeretne megöregedni, ezért vállalja a korosodás legegyértelműbb jelét. Az ősz szín iránti rajongás most már megállíthatatlanul terjed, egyre többen csatlakoznak hozzá, nem takargatja már az eredeti hajszálait például Salma Hayek sem. Ezzel párhuzamosan pedig több százezres követőtábort építettek a testük természetességét népszerűsítő influencerek is.

Ráadásul már nemcsak harmincas, negyvenes nők, de huszonéves fiatalok is őszre váltanak. Szerintük a festetlen hajnak már rég sokkal több az üzenete, mint aminek indult, ugyanis a testpozitivitás és a társadalmi elfogadásért folytatott harc része. Az ősz tincseket vállaló nők azt mondják, így akarják leküzdeni a korral járó előítéleteket, és már nem érzik, hogy rá lennének kényszerítve arra, hogy elrejtsék az öregedés látható jeleit. A legtöbben azóta is őszek vagy szürkék maradtak, mert szerintük ez az önelfogadásról, az élet új fejezetéről és a hozzá kapcsolódó lelki folyamatról is szól. Hiába telt el már öt év az „ezüst forradalom” berobbanása óta, úgy tűnik, a természetes haj jövőre is velünk marad. Erre utal az is, hogy idén fontos divateseményeken, filmbemutatókon, és más nagy médiafigyelmet vonzó eseményen is megjelentek az őszülő nők és férfiak is.
Egyáltalán miért őszülünk?
A válasz a hajhagymákban rejlik, itt kezdődik a szálak pigmentációja is, azt pedig, hogy milyen színű lesz a frizuránk, 99 százalékban a genetika határozza meg, ahogyan azt is, hogy mikor kezd el kifakulni, ritkulni. A haj, a bőr és a szem színéért is felelős melanociták, a melanin nevű pigmentet termelő sejtek a felelősek, ahogyan az őszülésért is. Ezek idővel veszítenek az erejükből, és előbb kevesebb pigmentet termelnek, aztán teljesen leállnak vele. Egyszerűen nem végzik a dolgukat. Az őszülés egy immunválaszhoz kapcsolódhat, amihez egy PD-LI nevű fehérje lehet a kulcs. Visszafordítása és a haj pigmentációs folyamata a test öregedési folyamatáról is új információt hordoz a tudomány számára. A kutató szerint, ha sikerül felfedezni, hogyan lehet visszafordítani a folyamatot, az azt is megmutatná, hogy hogyan maradhatunk tovább egészségesek.

A szürke lombkorona a hétköznapokban
Valahol az is érezhető, hogy az átlagos emberek között az őszülés egy természetesebb folyamat. Jelen van és kész, persze lehet festetni a hajat, viszont a természetes állapot egyszerűen azt jelzi, hogy 50 felett vannak az emberek. Nőként és férfiként is ritkán jelent ez problémát, maximum az emberek humorizálnak vele egymás között. Férfiként persze valamivel könnyebb elfogadni a helyzetet, hogy kezd megkopni a lombkorona fényessége, míg a nőket ez jobban érintheti. Viszont minden esetben azt lehet mondani, hogy a társadalom elfogadja az őszülés tényét. Ezzel szemben persze az is felhozható, hogy a nők többsége a diszkriminációtól tartva inkább maradna kortalan. Minél híresebb, ismertebb valaki, ez a félelem annál inkább megjelenhet.
Az ősz haj társadalmi elfogadottsága egyértelműen jó dolog, viszont az öregedés nyilván magával hozza a bőr megereszkedését, és más egészségügyi gondokat is. Az emberek még mindig jóval többet költenek kozmetikumokra, öltözködésre, mintsem festékre. Valahol ez is egyfajta társadalmi látszat fenntartásáról szól. Úgymond az ápoltság látszatát a celebek, a sztárok és a hétköznapi emberek is meg akarják őrizni amilyen hosszan csak lehet. Ennek része a haj ápolása is.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?