Becézgetések egy munkahelyen

Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.

Szinte minden embert illettek már becenévvel, egészen kiskorától kezdve, ezeket ráadásul életünk nagy részében hordozzuk. Ezek használata barátok között és párkapcsolatban is jó hatással lehet, de a baráti- és párkapcsolatokkal ellentétben a munkahelyek legtöbbször formálisabbak. Vannak közöttük viccesek, kedveskedőek, csak simán a keresztnév rövidítése, vagy éppen bántóak is. Hogyan hat mindez egy munkahelyen? Van, aki csak nevet rajta, van, aki megsértődik. Viszont milyen hatást érhetünk el ezzel? Ugyanis ezen nevek egész lényünkre hatással vannak. Közeli kapcsolataink meghatározó eleme az, hogy hogyan hívnak minket barátaink, családunk, vagy éppen munkatársaink.

Vékony a határ a kedves és a bántó között

A becenevek használata a munkahelyen néha pozitív hatással járhat, de távolról sem mindig – még akkor sem, ha azt jó szándékkal adják –. Egy-egy alkalmazott kényelmetlenebbül és kevésbé megbecsültnek érezheti magát a munkahelyén ha elkezdik becézgetni. Ahol rendes nevek vannak az alkalmazott jobban becsüli önmagát és formálisabb a kapcsolata is a főnökével. Ezzel szemben ha például valaki a becenevén szólíthatja a főnököt, akkor önmagát jobban megbecsülve érezheti, komfortosabb körülmények között dolgozik. Viszont ezzel sérül a munkahelyi hierarchia is, hiszen adódik a kérdés, hogy mennyire vesz komolyan az alkalmazott egy olyan főnököt, akit különböző vicces neveken szólíthat.

Ráadásul egy-egy név között is lehet különbség, hiszen van, ami vicces, de olyan is van, ami már sokszor inkább sértő. Egy nőnek sokkal hamarabb adnak olyat, hogy: cica, szívem, édesem. Ezek persze nem feltétlenül sértők, de mégis lekezelőek a másikkal szemben. A becenevek a hosszú távú munkahelyi kapcsolatokban is fontos szerepet kapnak – bár a rövidebb távúban nagyobb előfordulási arányban vannak jelen –.

A hosszú távú kapcsolatokban elvesztik korábbi, esetleg felszínes jellegüket, sokkal személyesebbek lesznek. Egy rosszul választott becenév kellemetlen helyzetbe hozhatja viselőjét, rossz dolgokra emlékeztetheti őt. Vékony a határ a csúfolódó és a vicces között! Fontos ezért, hogy tudjunk mindenki számára kedves nevet adni, és ezzel a kapcsolat intim jellegét erősítsük meg. A humoros elnevezések segíthetik a feszültség csökkentését, kedves módon irányíthatják rá a személy figyelmét egy rossz tulajdonságára.

A név mögötti történet

A közös jelentésképzés és gondolkodás teszi lehetővé az egyedi nevek gyártását. Ahhoz, hogy egyedi megszólítást adjunk, tudnunk kell valamit a másikról. Ez egyfajta intimitást is jelent. Sokszor sajátos beceneveinket egy bizonyos személyhez, társasághoz kötjük. Történetük van, amit csak a bennfentesek ismernek (ezek lehetnek a személy számára sértő, rossz dolgokat felidéző történetek is). Visszafelé gondolkodva: a becenevek adásával tehát személyesebbé válik egy társasági együttlét is. Figyeljünk viszont, hogy ez ne legyen erőltetett, személyeskedő és felszínes. Sokszor eltekintünk attól a ténytől, hogy ezek az aprónak tűnő, szokásos elemek folyamatosan közölnek valamit hordozójukkal. Akkor jövünk erre rá, amikor mi kapunk új nevet. Az identitásunk egy másik részét képezi le, mint amik eddig voltunk.

Nem baj, ha az alkalmazottak becenévvel illetik a felettesüket (amennyiben persze ezek természetes módon alakulnak ki, nem pedig maga a főnök várja el vagy találja ki). Azt viszont érdemes elkerülni – de legalábbis nagyon óvatosan bánni vele –, hogy a vezetőt bármi másnak hívja az alkalmazottja, legalábbis nyilvánosan és ez fordítva is igaz. Bárhogy is dönt egy főnök, mindenképp vegye figyelembe a szervezetre jellemző munkahelyi kultúrát. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy egy becenév oké-e, kérdezzünk rá. És egy elég nyilvánvaló tipp: ne használjunk gúnyos opciókat, vagy sértő megjegyzéseket.