Napközbeni szundikálás a munkahelyen

Mit nyerhetnek a hivatalos szieszta bevezetésével a vállalatok, és hogyan érdemes alkalmazniuk a HR-eseknek? A munkahelyi alvás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a mentális jólét érdekében, a Google, a Nike, a Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásain például már évek óta vannak alvókabinok. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy átaludja a fél csapat az éjszakai műszak egyharmadát, hanem hogy hivatalosan is pihenhet az alkalmazott munkaidőben.

Világszerte terjedő divat

Jelen cikknek van egy személyes vonulata is, ugyanis egy ismerősömtől hallottam, hogy Németországban és Olaszországban egy-egy cégnél – persze országos szinten még nagyon kevés helyen – van alvófülke, vagy alvóhelyiség kialakítva a dolgozók számára, például a The Guardian már 2017-ben is írt a munkavégzés közbeni pihenés előnyeiről, és arról, hogy milyen pozitív hatásai vannak annak, ha egy cég támogatja a “legális” alvást a kötelezettségek közben. Ez nem egy 5 csillagos szállodai szobát jelent, hanem általában egy közös pihenőhelyet, ahol matracok, babzsákok, adott esetben ágy is van. Itt pedig az alkalmazottak lefeküdhetnek munkaidőben, legtöbbször az ebédszünet után, vagy ha 10-12 órás műszakról van szó, akkor akár két rövidebb relaxálást is tarthatnak. Az itt töltött idő általában 30-60 perc között van, és a mindennapi tevékenység részét képezi.

Az etikai lényege a munkahelyi szunyókálás elismerésének, hogy az embernek nem kell szégyenkeznie, kellemetlenül mosolyognia, ha éppen alszik éjszakás műszakban. Nem néznek ránk rosszallóan, nem ébreszt fel a főnök, sőt lehet, hogy épp ő is arra készül, hogy pihenjen valamennyit. A friss lélek és a test sokkal összeszedettebb, profibb, jobb teljesítményt tud végezni, mint a hullafáradt. Persze lesznek pillanatok amikor pörgetni kell a feladatokat, amikor nem lehet lankadni, és az alvási idő leginkább csak irodai munkák esetén működik. Viszont jó látni és hallani, hogy ezt a szokást, a szieszta időt a felnőtt társadalom is szép lassan átveszi, ami már a mediterrán országokban, vagy éppen a Távol-Keleten elfogadott dolog, az előbb-utóbb itthon is divatba jön.

Napi 20-30 perc az ideális

Az irodai kávézáshoz és zenehallgatáshoz hasonlóan a munkahelyi szieszta jelentősen csökkenti az alkalmazottak stressz-szintjét, fokozza a koncentrációt. Már egy húsz perces, gyors szundikálás (power nap) is jelentősen javítja a nap hátralévő részében a dolgozók hangulatát, memóriáját, kognitív teljesítményét és kreativitását, ráadásul több pozitív egészségügyi hatása is van. A munkahelyi sziesztával lehet a legjobb eredményt elérni, mert az időtartam eltérően befolyásolja az éberséget és a kognitív képességeket.

Nem jó, ha az alvás meghaladja a 30 percet, mert a szervezet ezután tartós pihenésbe kezd, és a mély alvásból való felébredés elhúzódó fáradtságot eredményezhet. A munkahelyi szieszta nemcsak a cégek termelékenységének kedvez, az egyén számára is kézzelfogható előnyökkel jár: kevesebb hibázással és hiányzással. A pihenés jobb teljesítményre ösztönzi az embereket, ezáltal jobban is teljesíthetnek az adott műszakban.

A munkahelyi sziesztát a termelékenység növelésének egy módjaként kellene felfogni, miközben az alvásra való lehetőség fokozza a pszichológiai jóllétet is. A rugalmas munkarend elengedhetetlen a modern vállalatok számára, és a cégek számára előnyös lenne normalizálni a sziesztát. A kettő valahol össze is függ, habár meghatározott 8 vagy 12 órás műszakban is van lehetőség lustálkodásra. A művészeti ágazatban, multiknál sokkal hamarabb elérhető lesz a csicsikálás. Míg a kisebb vállalatok, állami cégek később tudják majd csak engedélyezni. Nem meglepő az sem, hogy a legális pihenést irodai munkáknál tempósabban tudják bevezetni. Emiatt a vezetői réteg, és a magasabb pozícióban dolgozók hamarabb hozzáférhetnek a munkahelyi csicsikáláshoz.

A legális szundikálás kapcsán adódnak az olyan kérdések, hogy empatikusabb lesz-e egy alkalmazott ha pihenhet. Összefügg-e a mindennapi monotonitás tűrése és a legális csucsukálás? Kihasználják-e vajon a lehetőséget azokon a helyeken, ahol megengedett az alvás, és ha igen, milyen mértékben? Fizetni kell-e a például a 30 perces pihenő szünetet, vagy sem, ugyanis az emberek eddig is szundikáltak meló közben, lényegében az alvó idő bevezetésével ezt teszik hivatalossá a cégek. Érdekes trendről van szó, amely szép lassan terjed Európában, és számos kérdést is felvet a munkahelyek irányába.