Hogyan csökkentsük az élelmiszer-pazarlást otthonunkban?
- Dátum: 2024.11.30., 06:07
- Majernyik Szilvia
- képek: pexels
- egészség, élelmiszer, életmód, étkezés, fenntarthatóság, háztartás, konyha, környezetvédelem, pazarlás, vásárlás
Az élelmiszer – pazarlás a fejlett országok egyik legsúlyosabb problémája, melyet azonban egyén szinten sokszor hajlamosak vagyunk alábecsülni a mindennapjaink során. Miközben a hozzánk hasonló, gazdaságilag fejlett országokban évente több millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, más régiókban rengetegen még mindig nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez. Az etikai problémákon kívül ez a fajta pazarlás komoly környezeti károkat is jelent a bolygónk számára.

A kidobott élelmiszerekkel együtt az előállításukhoz felhasznált víz, energia, szállítási költség és munkaerő is kárba vész, abba pedig elég csak belegondolnunk, hogy néhány egzotikus gyümölcs szállítása mennyi káros anyag kibocsájtásával jár, csak hogy aztán a kukába végezze. A hosszú távú károk mellett a pénztárcánk sem örül neki, hogyha megromlanak az akár még fel nem használt élelmiszerek a háztartásunkban.
A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az az impulzív vásárlás. Ennek következményeképpen olyan dolgok kerülhetnek a kosarunkba, amiket nem tudunk mihez felhasználni, esetleg túl sok romlandó alapanyagot vásárlunk, melyek aztán eltűnnek a hűtő alján, vagy nem kerülnek időben felhasználásra. Ugyanilyen problémákat okozhat a helytelen tárolás, illetve a lejárati dátumok téves értelmezése is. Néhány tudatos lépéssel azonban könnyedén csökkenthetjük a kidobott ételek mennyiségét, és egyúttal javíthatjuk az életminőségünket is, sőt, nem kell, hogy többet lelkiismeretfurdalásunk legyen az elpazarolt finom falatok miatt.
A tudatos vásárlás első lépése a szervezés. Érdemes alaposan átgondolni, hogy mire van szükségünk a háztartásban, bevásárlólistát készíteni és csak ezután elindulni a boltokba. Érdemes lehet egy külön jegyzetet, vagy akár erre kitalált alkalmazást fenntartani a telefonunkban így, ha valami elfogy rögtön fel tudjuk írni magunknak. Aki szeretné igazán profivá változtatni ezt a rutint, az akár egy heti menüt is elkészíthet, így biztosan nem vesz felesleges hozzávalókat.

Érdemes kisebb kiszerelésben vásárolni, még akkor is, ha esetleg a nagyobb adag akciós. Míg húsok eseténem könnyedén lefagyaszthatjuk az éppen nem szükséges mennyiséget, a friss zöldségek és tejtermékek esetében nem ez a helyzet. A hosszabb frissesség érdekében a zöldségeket és a gyümölcsöket érdemes perforált zacskóban tárolni. A hűtő rendezése közben a közelebbi lejáratú termékeket előrébb pakolni, esetleg valami kis matricával jelezni magunknak, hogy minél előbb fogyasszuk el.
Kreatívkodhatunk a maradékokkal nyugodtan, sokszor finom fogásokat lehet készíteni olyan dolgokból is, amiről azt hinnék már semmire sem jó. Ilyen lehet például egy kevés maradék rizs, amiből zöldségekkel és tojással finom reggelit készíthetünk. A legtöbb krémlevesnek zöldségek adják az alapját szóval, ha maradt egy cukkini, tök, esetleg túl sok hagyma a kamrában, leveskocka és tejszín segítségével isteni fogást készíthetünk belőle.
Az élelmiszer – pazarlás csökkentése akkor lehet igazán hatékony, ha ezek a lépések mindennapi szokásokká válnak. Nyilván nem tudunk azonnal tökéletesen környezettudatossá változni, de az apró változtatások a Földünknek is segítenek és a saját életünket is fenntarthatóbbá tesszük velük.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?