Menü

Hogyan csökkentsük az élelmiszer-pazarlást otthonunkban?

Az élelmiszer – pazarlás a fejlett országok egyik legsúlyosabb problémája, melyet azonban egyén szinten sokszor hajlamosak vagyunk alábecsülni a mindennapjaink során. Miközben a hozzánk hasonló, gazdaságilag fejlett országokban évente több millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, más régiókban rengetegen még mindig nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez. Az etikai problémákon kívül ez a fajta pazarlás komoly környezeti károkat is jelent a bolygónk számára.

A kidobott élelmiszerekkel együtt az előállításukhoz felhasznált víz, energia, szállítási költség és munkaerő is kárba vész, abba pedig elég csak belegondolnunk, hogy néhány egzotikus gyümölcs szállítása mennyi káros anyag kibocsájtásával jár, csak hogy aztán a kukába végezze. A hosszú távú károk mellett a pénztárcánk sem örül neki, hogyha megromlanak az akár még fel nem használt élelmiszerek a háztartásunkban.

A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az az impulzív vásárlás. Ennek következményeképpen olyan dolgok kerülhetnek a kosarunkba, amiket nem tudunk mihez felhasználni, esetleg túl sok romlandó alapanyagot vásárlunk, melyek aztán eltűnnek a hűtő alján, vagy nem kerülnek időben felhasználásra. Ugyanilyen problémákat okozhat a helytelen tárolás, illetve a lejárati dátumok téves értelmezése is. Néhány tudatos lépéssel azonban könnyedén csökkenthetjük a kidobott ételek mennyiségét, és egyúttal javíthatjuk az életminőségünket is, sőt, nem kell, hogy többet lelkiismeretfurdalásunk legyen az elpazarolt finom falatok miatt.

A tudatos vásárlás első lépése a szervezés. Érdemes alaposan átgondolni, hogy mire van szükségünk a háztartásban, bevásárlólistát készíteni és csak ezután elindulni a boltokba. Érdemes lehet egy külön jegyzetet, vagy akár erre kitalált alkalmazást fenntartani a telefonunkban így, ha valami elfogy rögtön fel tudjuk írni magunknak. Aki szeretné igazán profivá változtatni ezt a rutint, az akár egy heti menüt is elkészíthet, így biztosan nem vesz felesleges hozzávalókat.

Érdemes kisebb kiszerelésben vásárolni, még akkor is, ha esetleg a nagyobb adag akciós. Míg húsok eseténem könnyedén lefagyaszthatjuk az éppen nem szükséges mennyiséget, a friss zöldségek és tejtermékek esetében nem ez a helyzet. A hosszabb frissesség érdekében a zöldségeket és a gyümölcsöket érdemes perforált zacskóban tárolni. A hűtő rendezése közben a közelebbi lejáratú termékeket előrébb pakolni, esetleg valami kis matricával jelezni magunknak, hogy minél előbb fogyasszuk el.

Kreatívkodhatunk a maradékokkal nyugodtan, sokszor finom fogásokat lehet készíteni olyan dolgokból is, amiről azt hinnék már semmire sem jó. Ilyen lehet például egy kevés maradék rizs, amiből zöldségekkel és tojással finom reggelit készíthetünk. A legtöbb krémlevesnek zöldségek adják az alapját szóval, ha maradt egy cukkini, tök, esetleg túl sok hagyma a kamrában, leveskocka és tejszín segítségével isteni fogást készíthetünk belőle.

Az élelmiszer – pazarlás csökkentése akkor lehet igazán hatékony, ha ezek a lépések mindennapi szokásokká válnak. Nyilván nem tudunk azonnal tökéletesen környezettudatossá változni, de az apró változtatások a Földünknek is segítenek és a saját életünket is fenntarthatóbbá tesszük velük.

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Citromhéj, az egészséges és természetes csodaszer

Mindenki ismeri a citromot, mint gyümölcsöt, a nyarak elengedhetetlen kelléke, pedig nem csak a limonádé miatt érdemes fogyasztani, hanem mert nagyon egészséges, még a héja is.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.