Menü

Mit tehetünk az ünnepek utáni lehangoltság, a téli depresszió ellen

Az ünnepek utáni, téli depresszió tünetei jellegzetesek erre az időszakra. Vannak, akik pontosan tudják, hogy minden évben a tél, január, újév közeledtével nehezebb hónapok elé néznek.

Mi a baj a januárral? Unalmas. Komorak a reggelek. Hideg. Sok az eső, olykor fagy, máskor köd. Az ünnepek is elmúltak. Visszatérés a munkába, gyerekek oviba, suliba, ismét a mókuskerék. Fogadalmak, fogyókúrák, rohanós hétköznapok, „mármegintrohanás”. Ismerős?

Azt mondják a január az egyik legdepisebb hónap. Az oka szerintem ismert: a napok rövidek és sötétek, alig süt a nap, az ünnepek elmúltak, az ünnepi láz kiégett, a karácsonyfákat kidobtuk, a bejgli elfogyott, a szilveszteri buli véget ért. A fényhiány eleve hoz magával egy levertséget, hiszen mennyivel másabb a hangulatunk egy napos tavaszi reggelen. Arra azonban még várnunk kell.

A téli depresszió tüneteinek intenzitása széles skálán mozoghat. Sokan pontosan előre meg tudják jósolni, hogy mikor fognak megjelenni az első tünetek. A lakosság 10-15 százalékát, súlyosabban 2-5 százalékát érinti. A téli depresszió legjellemzőbb tünetei a borús hangulat, negatív gondolatok, sötét jövőkép, megnövekedett alvásigény, állandó fáradtságérzet, fokozott szénhidrátbevitel, visszahúzódás a társas- és párkapcsolatokból, csökkenő koncentrációskészség és munkateljesítmény, feszültségek, érzelmi zavarok és még sorolhatnánk.

Honnan ered a téli pihenés, lassítás, regeneráció időszaka?

A falusi, paraszti életmód természetes velejárója volt, hogy az aratás, a termények begyűjtése után a tél a pihenés, a regeneráció időszaka lehetett. A természet lecsendesedésével egy időben az emberek is többet aludtak, kevesebbet mozogtak.

Mi történik velünk télen?

Elkerülhetetlenül lemerül a szervezetünk energiaszintje, jellemző a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség, ettől függetlenül a 2024-es évet nem kell depresszióval kezdeni, néhány tanáccsal segítünk ezt elkerülni!

Az én egyik nem tudományosan megalapozott, de működő, jól bevált módszerem:

Gondoljunk a következő vakációra, szünetre, szabadságra! Nézzünk szálláshelyeket, programokat a neten a tavaszra, foglaljunk le a nyaralást, jó érzés tervezni és válogatni a programok között, szervezzünk, tervezzünk! Legyen énidőnk! Az ünnepek utáni evészet lezárásaként vagy az új év kezdéseként mi sem lehetne jobb, mint a testmozgás, melyet követhet egy kis olvasás, egy forró fürdő, arcpakolás, filmnézés, egy finom vacsora.

Szedjünk vitaminokat, étrendkiegészítőket! Erősítsük meg immunrendszerünket! Fontos a D-vitamin bevitele az omega 3, a C-vitamin. Együnk sok halat és zöldséget, kevés gyümölcsöt. Ha tudunk menjünk szaunázni, Otthon használjunk párologtatót, illatos olajokkal.

Tettünk újévi fogadalmat? Ha igen, kezdjük el megvalósítani, írjunk célokat, keressünk edzéstervet, fogjunk bele az áhított vállalkozásba, írjuk meg azt a könyvet, vágjunk bele! Most és nem holnap!

Ismerjük fel és adjunk hálát az élet apró örömeiért: érdemes minden este végig gondolni, hogy aznap mi mindenért tartozunk köszönettel, milyen jó dolgok történtek velünk. Miért érezhetjük magunkat szerencsésnek és értékeljük azokat! A szezonális pszichés betegségek – így a téli depresszió – visszatérésére előre lehet számítani. Fel is lehet készülni a tünetek megjelenésére, el lehet kerülni, vagy mérsékelni lehet őket.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Mielőtt elindulsz nyaralni, ezeket ellenőrizd a lakásban

Nyaralás előtt ne csak a bőröndöt pakoljuk be, hanem készítsük fel otthonunkat is a távollétre.