Menü

Mit tehetünk az ünnepek utáni lehangoltság, a téli depresszió ellen

Az ünnepek utáni, téli depresszió tünetei jellegzetesek erre az időszakra. Vannak, akik pontosan tudják, hogy minden évben a tél, január, újév közeledtével nehezebb hónapok elé néznek.

Mi a baj a januárral? Unalmas. Komorak a reggelek. Hideg. Sok az eső, olykor fagy, máskor köd. Az ünnepek is elmúltak. Visszatérés a munkába, gyerekek oviba, suliba, ismét a mókuskerék. Fogadalmak, fogyókúrák, rohanós hétköznapok, „mármegintrohanás”. Ismerős?

Azt mondják a január az egyik legdepisebb hónap. Az oka szerintem ismert: a napok rövidek és sötétek, alig süt a nap, az ünnepek elmúltak, az ünnepi láz kiégett, a karácsonyfákat kidobtuk, a bejgli elfogyott, a szilveszteri buli véget ért. A fényhiány eleve hoz magával egy levertséget, hiszen mennyivel másabb a hangulatunk egy napos tavaszi reggelen. Arra azonban még várnunk kell.

A téli depresszió tüneteinek intenzitása széles skálán mozoghat. Sokan pontosan előre meg tudják jósolni, hogy mikor fognak megjelenni az első tünetek. A lakosság 10-15 százalékát, súlyosabban 2-5 százalékát érinti. A téli depresszió legjellemzőbb tünetei a borús hangulat, negatív gondolatok, sötét jövőkép, megnövekedett alvásigény, állandó fáradtságérzet, fokozott szénhidrátbevitel, visszahúzódás a társas- és párkapcsolatokból, csökkenő koncentrációskészség és munkateljesítmény, feszültségek, érzelmi zavarok és még sorolhatnánk.

Honnan ered a téli pihenés, lassítás, regeneráció időszaka?

A falusi, paraszti életmód természetes velejárója volt, hogy az aratás, a termények begyűjtése után a tél a pihenés, a regeneráció időszaka lehetett. A természet lecsendesedésével egy időben az emberek is többet aludtak, kevesebbet mozogtak.

Mi történik velünk télen?

Elkerülhetetlenül lemerül a szervezetünk energiaszintje, jellemző a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség, ettől függetlenül a 2024-es évet nem kell depresszióval kezdeni, néhány tanáccsal segítünk ezt elkerülni!

Az én egyik nem tudományosan megalapozott, de működő, jól bevált módszerem:

Gondoljunk a következő vakációra, szünetre, szabadságra! Nézzünk szálláshelyeket, programokat a neten a tavaszra, foglaljunk le a nyaralást, jó érzés tervezni és válogatni a programok között, szervezzünk, tervezzünk! Legyen énidőnk! Az ünnepek utáni evészet lezárásaként vagy az új év kezdéseként mi sem lehetne jobb, mint a testmozgás, melyet követhet egy kis olvasás, egy forró fürdő, arcpakolás, filmnézés, egy finom vacsora.

Szedjünk vitaminokat, étrendkiegészítőket! Erősítsük meg immunrendszerünket! Fontos a D-vitamin bevitele az omega 3, a C-vitamin. Együnk sok halat és zöldséget, kevés gyümölcsöt. Ha tudunk menjünk szaunázni, Otthon használjunk párologtatót, illatos olajokkal.

Tettünk újévi fogadalmat? Ha igen, kezdjük el megvalósítani, írjunk célokat, keressünk edzéstervet, fogjunk bele az áhított vállalkozásba, írjuk meg azt a könyvet, vágjunk bele! Most és nem holnap!

Ismerjük fel és adjunk hálát az élet apró örömeiért: érdemes minden este végig gondolni, hogy aznap mi mindenért tartozunk köszönettel, milyen jó dolgok történtek velünk. Miért érezhetjük magunkat szerencsésnek és értékeljük azokat! A szezonális pszichés betegségek – így a téli depresszió – visszatérésére előre lehet számítani. Fel is lehet készülni a tünetek megjelenésére, el lehet kerülni, vagy mérsékelni lehet őket.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük

Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.