Menü

Dermatillománia, mit tudsz a bőrtépkedésről?

A bőrkapirgálás alapvetően nem gond addig, amíg az ember nem rögeszmésen teszi ezt a testével, viszont amikor már kényszeresen csinálja, akkor további gondokat eredményez.

Több, afféle kényszeres betegséget ismerünk, mellyel testünk egészséges működésében teszünk kárt. Lehet ez öncsonkítás, akár egy hajtépkedés, a körmünk rágása, vagy a fül piszkálása is. A dermatillománia is egy ilyen zavar eredménye, ami egy pszicho-dermatológiai probléma. Ez egy mentális zavar, mely úgy mutatkozik meg, hogy visszatérő jelleggel tépkedi, kapirgálja az ember a bőrét. Teheti ezt a körmei körüli körömággyal, az arcbőrrel, a száj külcső rétegével, de legrosszabb esetben a test bármely területén megtalálható.

Azzal, hogy ezt rendszeresen csinálja valaki, komoly sérüléseket okoz a bőr felsőbb rétegeiben. Ez nem csak a külső bőrréteg deformitása miatt rossz, hanem azért is, mert ezek a sebek elfertőződhetnek és további gyulladásokat okozhatnak a szervezetben.

Tudni érdemes, hogy ezt a beteg teljesen önkéntelenül teszi, akkor sem tudja abbahagyni, amikor már tudatosan figyel rá és próbálja elkerülni. Az esetek túlnyomó többségében akkor jelentkezik, amikor az egyén szorong, vagy feszült, ez a cselekvés pedig megnyugvást okoz. Ezt nevezik kényszercselekvésnek, vagy kényszeres viselkedésnek. Többféle cselekedet sorolhatunk ide, például a haj tépkedését, a szájrágást, a körömrágást, és a körömágybőr rágását, vagy éppen tépkedését is. Fontos megjegyezni, hogy ehhez eszközöket is használnak sokan, például csipesszel, vagy körömollóval, sőt, még tűvel is.

Hátterében genetikai okok, az idegrendszer biokémiai működésében történt zavar, vagy éppenséggel egy trauma is állhat. Olyan mértékig fajulhat a dolog, hogy van, amikor az ember már nem tudja abbahagyni egyáltalán, nyilvános helyen, mások előtt is csinálja. Ennek nagy hátulütője, hogy egyfajta diszkomfortérzetet, önbizalomcsökkenést, önkép-torzulást okozhat. Ezek magukkal hozzák azt is, hogy az egyén nem érzi magát jól mások társaságában mivel feszélyezi, hogy látszanak a külsérelmi nyomok.

Kezeléséhez mindig orvosi segítségre van szükség. Első körben bőrgyógyászt kell felkeresni, aki segít a megfelelő pszichológussal együtt dolgozva kezelni a tüneteket. Vannak kifejezetten erre specializálódott bőrgyógyászok, akiket pszichodermatológusnak nevezünk. Minden esetben az a cél, hogy azt a szorongást sikerüljön megszüntetni, ami kiváltja a kényszeres viselkedést. Ehhez többféle stresszlevezetési technikát is meg lehet tanulni, ami oldja a feszültséget.

Annál, aki nem lép időben és a sebek visszafordíthatatlan bőrkárosodást okoznak, már nem csak a bőrproblémákkal, hanem az ezek rejtegetéséből adódó depressziós elszigetelődéssel is számolni kell a későbbiekben. Ezt a kényszeres viselkedési formát lehet pszichoterápiás kezelésekkel, gyógyszeres kezeléssel, és önsegítő támogató programokkal lehet eredményesen kezelni.

A dermatillománia egy kényszeres viselkedési forma, melynél a bőr piszkálásával, tépkedésével, a körmök rágásával egy megnyugváshoz juthat az ember. A probléma pszichodermatológus segítségével kezelhető.

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Orrspray-függőség: láthatatlan csapda a mindennapokban

Az orrspray-k tömkelege az egyik leggyakrabban alkalmazott vény nélkül kapható készítmény. Sokan nyúlnak érte, amikor a nátha vagy az allergia miatt nem kapnak levegőt. Ám ami rövid távon enyhülést hoz, az tartósan használva komoly problémákat okozhat, ugyanis kialakulhat egyfajta addikció, amely sokkal alattomosabb jelenség, mint elsőre gondolnánk.

Mit jelent a hold légzés és mi a szerepe az elalvásban?

Az alvászavarok manapság népbetegséggé váltak: egyre többen küzdenek azzal, hogy hosszú percekig, sőt órákig forgolódnak az ágyban, mire végre sikerül elaludniuk. A stressz, a képernyők kék fénye, a felgyorsult életmód és a túl sok inger mind hozzájárul ahhoz, hogy este nehéz kikapcsolni.

Miért fontos a finommotorika fejlesztése gyerekkorban?

A finommotorika fejlesztése már a kisgyermekkorban kiemelt fontosságú, hiszen nemcsak a kézügyességet, hanem a koncentrációt, kreativitást és az iskolai készségeket is erősíti. A feladatos könyvek játékos módon támogatják az ujjak és a szem koordinációját, miközben a túlzott képernyőhasználat hátráltathatja ezt a fejlődést.

Ricinusolaj – a házi szépségtrükk, amit nagymamámtól tanultam

Mindig emlékszem, ahogy a nagymamám este, lefekvés előtt egy kis ricinusolajat dörzsölt a szempilláira. Akkor még furcsának találtam ma már tudom, hogy nem véletlenül esküdött rá.