Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Az asztma egy olyan krónikus gyulladása a légutaknak, ami azzal jár, hogy a nyálkahártyák megduzzadnak, a kisebb légutak átmérője beszűkül, a hörgők túlérzékenyek, majd pedig váladék termelődik, amit nagyon nehéz kiüríteni. Az asztma jellegzetes tünete a sípoló légzés, a fullasztó köhögés, mellkasfeszülés, légszomj. Általában rohamokban jelentkezik a szárazköhögés, sajnos az az éjszaka folyamán nagyobb eséllyel, ami nem csak azért rossz, mert kialakul egyfajta nehézlégzés, hanem azért is, mert ilyenkor a páciens sokszor egy pánikrohamban találja magát, ami csak súlyosbítja a levegő bejutását a tüdőbe. Az érintettek fáradékonyabbak, sokszor egy rosszabb alvás is kísérheti, illetve egy nagyobb nevetés, vagy sírás is könnyen átfordul egy erős köhögésbe.

A gyermekek csaknem 10 %-át érinti ez a betegség és érdekessége, hogy a különböző életkorú gyerekeknél más és más tünetekkel jelentkezhet. Amíg öt éves kor előtt találkozunk a tünetekkel, van esély arra, hogy átmeneti jelleggel jelentkeznek a tünetek. Ezen gyerekeknek nagy az esélyük arra, hogy bizonyos idő elteltével, ahogy a légutak fejlődnek, növekszik keresztmetszetük, „kinövik” a betegséget. Ezzel szemben azoknál a gyerekeknél, akik ennél idősebbek és megjelennek a tünetek, további kezelésre van szükség. Az asztmás tüneteket különböző ingerek válthatják ki, ami lehet egy felsőlégúti fertőzés, allergének a környezetükben, dohányos környezet, egy-egy megterhelőbb fizikai aktivitás, de még bizonyos gyógyszerek mellékhatása is lehet. Nem szabad azt sem kizárni, hogy genetikai tényezők állnak a betegség kialakulásában.

Diagnózist alapos kivizsgálást követően lehet felállítani, amihez nem csak fizikai, hanem labor és képalkotó (ultrahang, röntgen, CT) vizsgálatokra is szükség van. Ezt követik a légzésfunkciókat vizsgáló terheléses vizsgálatok, illetve szükség lehet hörgőtükrözésre. Ezen vizsgálatok elvégzése után lehet beállítani gyógyszeres kezelést, valamint, ha szükséges, akkor a betegnek meg kell tanulnia az inhalációs eszközök használatát.

Kisebb gyermekek esetében segédeszközre van szükség, hogy az porlasztós gyógyszert, mely segít a hörgőknek kitágulni, be tudja a szülő juttatni a légutakba. Nagyobb gyermekeknél ez már könnyebb, hiszen önmaguknak is tudják adagolni. Egy roham esetében, ha nincs kéznél asztmapipa, akkor azonnal mentőt kell hívni és meg kell próbálni megnyugtatni a gyermeket, hiszen egy estleges ijedtség fokozza a nehézlégzést.

Az asztma egy krónikus légúti gyulladás, amit előhozhat egy fertőzés, vírus, allergia, vagy megerőltető fizikai aktivitás is. A kisebb gyerekeknél van esély arra, hogy testi fejlődésükkel kinövik a tüneteket, de sajnos ez nem minden esetben történik meg.