Menü

A szaglásvesztés kialakulásának tényezői

A szaglásvesztés, más néven anozmia, rendkívül fontos és összetett állapot, amelynek számos lehetséges oka van. A koronavírus-járvány során a szaglás elvesztése kiemelt figyelmet kapott, de más okok is hozzájárulhatnak ehhez a problémához. Az alábbiakban összefoglalom a szaglásvesztés leggyakoribb okait és jellemzőit.

1. Akut fertőzés vagy orrüreg gyulladás

Az akut orrüreg gyulladás, például megfázás vagy influenza esetén gyakran jelentkezik átmeneti szaglásvesztés. Az orrdugulás miatt a szaglás csökkenhet, ami a fertőzés elmúlásával általában helyreáll.

2. Krónikus légúti megbetegedések

Ha a felső légúti megbetegedések, mint például a krónikus nátha vagy sinusitis (orrmelléküreg-gyulladás) tartósan fennállnak, azok szintén hosszú távú szaglásvesztést okozhatnak.

3. Allergiás rinithis

Az allergiás reakciók, például a szénanátha, szintén hasonló tüneteket okozhatnak, mint a megfázás. Az allergének, mint a pollen, irritálhatják az orrnyálkahártyát, ami szaglásvesztéshez vezethet.

4. Genetikai tényezők

Vannak olyan genetikai rendellenességek, mint a Kallmann-szindróma, amelyek szaglásvesztést okozhatnak. Ezek gyakran más fejlődési problémákkal is társulnak.

5. Toxikus anyagok és környezeti hatások

A szaglásért felelős receptorok érzékenyek a toxikus anyagokra, vegyszerekre és erős szagokra. A hosszú távú kitettség ezeknek az anyagoknak károsíthatja a szaglórendszert.

6. Fejsérülések

Az orrot és a fejet ért sérülések szintén okozhatnak szaglásvesztést, mivel ezek a sérülések károsíthatják a szaglósejteket vagy az idegeket.

7. Neurodegeneratív betegségek

Bizonyos neurodegeneratív állapotok, mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór, szintén vezethetnek szaglásvesztéshez, mivel ezek a betegségek befolyásolják az agy szaglással kapcsolatos területeit.

8. Egyéb okok

Az anozmia hátterében állhatnak különböző gyógyszerek, hormonális változások, vagy akár pszichológiai tényezők is.

Típusai

Az anozmia mellett más szaglászavarok is léteznek:

Hipozmia: részleges szaglásvesztés.

Parosmia: torzult szagérzékelés.

Kakosmia: kellemetlen szagok felerősödése.

Hiperozmia: túlérzékeny szaglás.

Fantozmia: szagérzékelési hallucinációk.

A szaglás elvesztése nemcsak fizikai kellemetlenséget okoz, hanem befolyásolhatja az ízérzékelést, az érzelmeket és a mindennapi élet minőségét is. Ha valaki szaglásvesztést tapasztal, fontos, hogy orvoshoz forduljon a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.

Sport és fogpótlás – miért számít a rágás ereje a teljesítményben?

Az aktív életmód alapja a tudatos táplálkozás. Sokan gondolják, hogy ez kizárólag a bevitt fehérje- és vitaminszinten múlik, pedig legalább ilyen fontos a rágás minősége. Ha hiányzik néhány fog, egyre több ételféleségtől kényszerülünk megválni, így beszűkül az étrendünk, és kevesebb hasznos tápanyaghoz jut a szervezet. Hosszú távon ez az energiaszintünkre, a teljesítményünkre és a közérzetünkre is rányomja a bélyegét. A modern fogpótlások azonban segítenek visszaadni a táplálkozás és a mozgás szabadságát.

Amikor a munkahelyen születik szerelmi kapcsolat

A legtöbben a munkahelyükön töltik napjuk nagy részét. Itt szocializálódnak, idegeskednek és oldanak meg problémákat olyan emberekkel, akiket nap mint nap látnak. Nem meglepő, hogy időnként a közös munka többé válik puszta alkalmi kapcsolódásnál. A határ a szakmaiság és a vonzalom között sokszor átjárható, ez bizonyos esetekben nagyon rosszul sül el, néha viszont egy életre szóló szerelem születik belőle.

A hála ereje, a mindennapok gyógyítója

Gondoltál már arra, hogy nem minden alapvető és hogy sokszor csak a negatív dolgokat veszed észre, pedig vannak jó dolgok is? Mennyire vagy a hálás azokért a dolgokért, amik történnek veled?

Tinktúrákkal az egészségért

Akik a természetes és alternatív gyógymódokat kedvelik, tudják, hogy tinktúrákkal sokat tehetünk az egészségért. Mi az a tinktúra, hogyan készül és mi mindenre jó? Erről írunk most!

Egészséges hát ülőmunka mellett

Akár dolgozunk, akár játszunk, a napunk nagy részét ülve töltjük – és sokan nem is sejtik, hogy ezzel mennyire megterhelik a gerincüket. A rosszul megválasztott szék, a helytelen testtartás és a mozgáshiány hosszú távon hát-, nyak- és derékfájáshoz vezethet. Egy ergonomikus szék azonban nemcsak kényelmet, hanem egészséget is adhat, hiszen támogatja a test természetes tartását és tehermentesíti a gerincet.