A szaglásvesztés kialakulásának tényezői
- Dátum: 2025.03.21., 09:17
- Udvari Fanni
- képek: pexels
- agy, anozmia, betegség, diagnózis, életminőség, érzékszerv, hormonrendszer, ízérzékelés, psziché, szaglás
A szaglásvesztés, más néven anozmia, rendkívül fontos és összetett állapot, amelynek számos lehetséges oka van. A koronavírus-járvány során a szaglás elvesztése kiemelt figyelmet kapott, de más okok is hozzájárulhatnak ehhez a problémához. Az alábbiakban összefoglalom a szaglásvesztés leggyakoribb okait és jellemzőit.
1. Akut fertőzés vagy orrüreg gyulladás

Az akut orrüreg gyulladás, például megfázás vagy influenza esetén gyakran jelentkezik átmeneti szaglásvesztés. Az orrdugulás miatt a szaglás csökkenhet, ami a fertőzés elmúlásával általában helyreáll.
2. Krónikus légúti megbetegedések
Ha a felső légúti megbetegedések, mint például a krónikus nátha vagy sinusitis (orrmelléküreg-gyulladás) tartósan fennállnak, azok szintén hosszú távú szaglásvesztést okozhatnak.
3. Allergiás rinithis
Az allergiás reakciók, például a szénanátha, szintén hasonló tüneteket okozhatnak, mint a megfázás. Az allergének, mint a pollen, irritálhatják az orrnyálkahártyát, ami szaglásvesztéshez vezethet.
4. Genetikai tényezők
Vannak olyan genetikai rendellenességek, mint a Kallmann-szindróma, amelyek szaglásvesztést okozhatnak. Ezek gyakran más fejlődési problémákkal is társulnak.
5. Toxikus anyagok és környezeti hatások
A szaglásért felelős receptorok érzékenyek a toxikus anyagokra, vegyszerekre és erős szagokra. A hosszú távú kitettség ezeknek az anyagoknak károsíthatja a szaglórendszert.

6. Fejsérülések
Az orrot és a fejet ért sérülések szintén okozhatnak szaglásvesztést, mivel ezek a sérülések károsíthatják a szaglósejteket vagy az idegeket.
7. Neurodegeneratív betegségek
Bizonyos neurodegeneratív állapotok, mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór, szintén vezethetnek szaglásvesztéshez, mivel ezek a betegségek befolyásolják az agy szaglással kapcsolatos területeit.
8. Egyéb okok
Az anozmia hátterében állhatnak különböző gyógyszerek, hormonális változások, vagy akár pszichológiai tényezők is.
Típusai
Az anozmia mellett más szaglászavarok is léteznek:

Hipozmia: részleges szaglásvesztés.
Parosmia: torzult szagérzékelés.
Kakosmia: kellemetlen szagok felerősödése.
Hiperozmia: túlérzékeny szaglás.
Fantozmia: szagérzékelési hallucinációk.
A szaglás elvesztése nemcsak fizikai kellemetlenséget okoz, hanem befolyásolhatja az ízérzékelést, az érzelmeket és a mindennapi élet minőségét is. Ha valaki szaglásvesztést tapasztal, fontos, hogy orvoshoz forduljon a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.
Mi legyen a tányérodon, ha nem szeretnél állandóan fáradt lenni?
Reggel alig bírsz kikászálódni az ágyból, napközben pedig úgy érzed, mintha egy láthatatlan súlyt cipelnél magaddal? Nem biztos, hogy csak több alvásra van szükséged. Könnyen lehet, hogy az étrended az, ami folyamatosan kimerít, még akkor is, ha alapvetően egészségesnek gondolod, amit megeszel.
Amikor a csepp már elárul: mit tehet egy férfi a vizeletinkontinencia ellen?
A vizelettartási nehézség – azaz az inkontinencia – sokunk számára csak a nőket érintő problémaként él a köztudatban. Pedig férfiaknál is gyakori, és nemcsak fiziológiai, hanem lelki következményekkel is járhat. A jól ismert egészségportálok szerint a helyzet korántsem olyan ritka: a férfiak negyede ötven év felett akár alkalmanként is tapasztalhatja a vizeletszivárgást. Mi állhat a háttérben?
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.