Menü

A szaglásvesztés kialakulásának tényezői

A szaglásvesztés, más néven anozmia, rendkívül fontos és összetett állapot, amelynek számos lehetséges oka van. A koronavírus-járvány során a szaglás elvesztése kiemelt figyelmet kapott, de más okok is hozzájárulhatnak ehhez a problémához. Az alábbiakban összefoglalom a szaglásvesztés leggyakoribb okait és jellemzőit.

1. Akut fertőzés vagy orrüreg gyulladás

Az akut orrüreg gyulladás, például megfázás vagy influenza esetén gyakran jelentkezik átmeneti szaglásvesztés. Az orrdugulás miatt a szaglás csökkenhet, ami a fertőzés elmúlásával általában helyreáll.

2. Krónikus légúti megbetegedések

Ha a felső légúti megbetegedések, mint például a krónikus nátha vagy sinusitis (orrmelléküreg-gyulladás) tartósan fennállnak, azok szintén hosszú távú szaglásvesztést okozhatnak.

3. Allergiás rinithis

Az allergiás reakciók, például a szénanátha, szintén hasonló tüneteket okozhatnak, mint a megfázás. Az allergének, mint a pollen, irritálhatják az orrnyálkahártyát, ami szaglásvesztéshez vezethet.

4. Genetikai tényezők

Vannak olyan genetikai rendellenességek, mint a Kallmann-szindróma, amelyek szaglásvesztést okozhatnak. Ezek gyakran más fejlődési problémákkal is társulnak.

5. Toxikus anyagok és környezeti hatások

A szaglásért felelős receptorok érzékenyek a toxikus anyagokra, vegyszerekre és erős szagokra. A hosszú távú kitettség ezeknek az anyagoknak károsíthatja a szaglórendszert.

6. Fejsérülések

Az orrot és a fejet ért sérülések szintén okozhatnak szaglásvesztést, mivel ezek a sérülések károsíthatják a szaglósejteket vagy az idegeket.

7. Neurodegeneratív betegségek

Bizonyos neurodegeneratív állapotok, mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór, szintén vezethetnek szaglásvesztéshez, mivel ezek a betegségek befolyásolják az agy szaglással kapcsolatos területeit.

8. Egyéb okok

Az anozmia hátterében állhatnak különböző gyógyszerek, hormonális változások, vagy akár pszichológiai tényezők is.

Típusai

Az anozmia mellett más szaglászavarok is léteznek:

Hipozmia: részleges szaglásvesztés.

Parosmia: torzult szagérzékelés.

Kakosmia: kellemetlen szagok felerősödése.

Hiperozmia: túlérzékeny szaglás.

Fantozmia: szagérzékelési hallucinációk.

A szaglás elvesztése nemcsak fizikai kellemetlenséget okoz, hanem befolyásolhatja az ízérzékelést, az érzelmeket és a mindennapi élet minőségét is. Ha valaki szaglásvesztést tapasztal, fontos, hogy orvoshoz forduljon a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.

Erő a tányéron – mit tehetünk magunkért endometriózis mellett?

Az endometriózis egy krónikus, gyakran fájdalmas nőgyógyászati betegség, amelyben a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetőkön, a hasüregben vagy akár a húgyhólyagon és belek körül is megjelenik.

Viszket, vakar – mi az? Rühesség!

A rühesség (scabies) egy rendkívül fertőző bőrbetegség, amit a Sarcoptes scabiei nevű mikroszkopikus atka okoz. Bár kellemetlen, a rühesség jól kezelhető, ha időben felismerik, és megfelelően kezelik.

Allergiás és/vagy asztma– nyáron sokakat kínozhat a betegség

Az asztma és az allergia két különálló betegség, gyakran mégis kéz a kézben járnak. Ilyenkor allergiás asztmáról beszélünk, amely esetén az asztmás rohamot valamilyen légúti allergén váltja ki.

Segít vagy árt a kalóriaszámlálás?

A kalóriaszámlálás sokak számára az első lépés a tudatos étkezés felé, hiszen segít átlátni, mennyi energiát viszünk be nap mint nap. Ugyanakkor a számolgatás nemcsak hasznos, hanem megterhelő is lehet: könnyen elvonja a figyelmet az ételek minőségéről, és akár pszichés nyomást is okozhat. Vajon valóban megéri a kalóriák bűvöletében élni?

Az e-rollerek árnyoldalai – Kényelmes közlekedés vagy rejtett veszélyforrás?

Az elektromos rollerek az utóbbi években szinte berobbantak a városi közlekedésbe. Gyorsak, környezetbarátok, nem igényelnek parkolóhelyet, és rövid távokon gyakran gyorsabbak, mint az autó vagy a tömegközlekedés. Ugyanakkor a kényelmi előnyök mögött komoly biztonsági kockázatok is rejlenek, amelyekről kevesebb szó esik.