Hogyan tart két lábon egy baráti társaság?
- Dátum: 2025.04.10., 11:43
- Szabó Máté
- képek: pexels
- barát, boldog, család, haverok, kapcsolat, szeretet, szeretve lenni
Mi jut eszedbe először akkor, ha baráti társaságokról hallasz? A saját közösséged? Esetleg egy régi iskolai csapat, amiből azóta már szétszéledtetek? Bármelyik is legyen, a baráti csapatok sokunk életének meghatározó részei, ami nem véletlen. Megtartanak és biztonságot sugallnak, megnyugtatnak és inspirálnak. Azonban mik a sajátosságai és miért választjuk éppen azokat a bizonyos embereket magunk mellé?

Ma az érzelmi megtartó erő, a lelki biztonság, a valahová tartozás érzése az amit keresünk. Ennek szükséglete a Maslow-piramison is rögtön a fiziológiai szükségletek és a fizikai biztonság után következik. Ezt megkaphatjuk a családunkban, az iskolában, a munkahelyünkön vagy a hobbinkhoz, lelki életünkhöz kapcsolódó csoportokban is. A baráti viszonyok ugyanakkor kiemelt jelentőséggel bírnak ebben a tekintetben, hiszen informálisan alakulnak ki az életünkben. Ez azt jelenti, hogy míg a családunkat, az osztálytársainkat vagy a munkatársainkat nem mi választjuk, a barátainkat igen. Ezért is létezhet az a nézet, hogy leginkább arról lehet következtetni valakinek a személyiségére, hogy milyen ismerősöket választ maga mellé.
Haverkodni azért éri meg, mert ezek a kapcsolatok jó hatással vannak a stressz-szintünkre, általuk könnyebben átvészeljük a nehéz helyzeteket és biztonságosabbnak éljük meg a világot, ami a boldogság érzetünket is pozitívan befolyásolja. A cimboráink kiválasztásánál, leginkább a hozzánk hasonló emberekhez vonzódunk. Olyannyira, hogy egy idő után még az agyunk is hasonlóan működik, mint az ismerőseinké, sőt idomulunk egymáshoz. Nem csoda tehát, hogy gyakran második családunkként szoktunk hivatkozni a közeli baráti kapcsolatainkra.
Közeli barátság vagy haverság
Csakúgy, mint ahogy két ember ismeretségénél tapasztalható, jellemzően a nagyobb baráti csoportok tagjai is hasonló társadalmi helyzetben vannak, hasonló értékítéletekkel, világnézettel és ízléssel rendelkeznek. Ugyanakkor az ismerősi társaságoknak már a nevében is benne van, hogy kettőnél több ember viszonyáról szólnak. Vagyis, míg a barátság egy személyközi viszony, addig a haveri körnél már csoportról beszélhetünk és az erre jellemző alakulások határozzák meg a működésüket. Nagy közösségben mindig van valaki, akihez lehet fordulni. Magának a csoportnak iszonyatosan nagy megtartó ereje van.

Sokan éltük már meg nagyszülő elvesztését, szakítást vagy éppen külföldi munkalehetőséget. Ilyenkor nem csak a személyes nagyon közeli társakra számíthatunk, hanem mindig egy emberként zárkózik fel a kétkedő mögött a társaság. Kapcsolódásaink ugyanúgy az intimitáson és önmagunk megosztásán alapulnak, mint a kétfős barátság során. Vagyis úgy tud elmélyülni, ha tudunk egymás életéről, érdeklődünk a másik iránt és mi magunk is hajlandóak vagyunk megosztani magunkat a csoport többi tagjával.
Hogyan lehet tartós egy baráti társaság élete?
A másikhoz kapcsolódás mindaddig viszonylag könnyű, amíg az élethelyzeteink közös térben tartanak bennünket. Vagyis amíg tart az egyetem, amíg él az osztály, amíg vannak együttes céljaink és vágyaink. Ameddig egy helyen élünk vagy dolgozunk, könnyebb a köteléket is fenntartani. Természetesen olyan is előfordulhat, hogy egy barátság vagy egy ismerősi társaság élete egyszer csak véget ér. Ekkor valószínűleg az emberek elbeszélnek egymás mellett, ami annyit jelent, hogy jelentősen más irányba tart az életük, ami miatt nem tudnak már úgy kötődni egymáshoz. Ez is teljesen elfogadható, mindannyiunknak vannak olyan emberi viszonyai, amelyek valaha sokat jelentettek, de megszűntek, és ma már csak néha-néha kommentelünk egymás posztjai alá vagy éppen kitöröljük a másikat az életből.

Vannak pontok, amiket az egyetemről vagy középiskolából való kikerülés után is tartani kell, mint például: a közös karácsonyozást, a nyári hétvégét vagy a szülinapokat. A szeretet és a befektetett energia az, ami összetart bennünket. Mindenkinek prioritás, hogy ezeket az alkalmakat megtartsuk. Olyan nincs, hogy nem mozgatunk meg mindent, hogy ott legyünk a közös találkozókon. A korábbi célt, amit az egyetem vagy az egymással megosztott hobbi jelentett, felváltja egy másik: az a vágy, hogy a tagok kölcsönösen együtt szeretnének maradni. Az én baráti közösségemben sokan vagyunk úgy, hogy megnézünk sorozatokat és filmeket, majd órákat tudunk beszélni róla és ez szórakoztat bennünket. Efféle szórakozási pontokat bárki találhat magának a mindennapokban.
Ha egy barát kiszámítható, akkor biztonságban érezzük magunkat mellette, megnyugszunk a társaságában. Ahogyan a rokoni viszonyokat ápolni kell, úgy egy lelki társ boldogságának fennmaradásáért is érdemes tennünk. Az egymás iránti kölcsönös érdeklődés, a kedves gesztusok, a valódi beszélgetések és a közös programok szervezése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy társaság fennmaradjon. Ha a kapcsolódás kölcsönösen közvetít számunkra értékeket, akkor érdemes beletennünk az energiát. Hiszen ha barátokra találunk, akkor nemcsak könnyebben kezeljük a stresszt, vagy az élet nehézségeit, hanem még a valahová tartozás élményét is megéljük, ami által boldogabbnak érezzük magunkat.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.