Mi is pontosan a ragadós száj- és körömfájás?

Az utóbbi időben a ragadós száj- és körömfájás lett az új COVID, annak ellenére, hogy csak az állatok egy részére veszélyes. Mindenhol erről hallani, korlátozások kerültek bevezetésre, például elmaradt a veszélyhelyzet miatt a Gerecse nevű népszerű teljesítménytúra is. Azonban milyen gazdasági károkat okoz az állattenyésztésben, hogyan terjed, milyen tünetei vannak és hogyan előzhető meg?

A száj- és körömfájás erősen ragályos, olykor halálos, főként a párosujjú patásokat fenyegető vírus (Aphthovirus) okozta betegség. A kórokozó fő áldozatai a szarvasmarha, a disznó, a birka vagy a kecske. Ritkán a kórokozó az embert is megfertőzheti, de az érintettek gyorsan felépülnek influenzához hasonló rosszullét érzése után. Emberek közötti megbetegedés, eddig még nem fordult elő, sokkal gyakoribb, hogy a hordozó egyén egy állatot fertőz meg.

A vírus megmarad hideg körülmények között (fagyasztott húsban is), de elpusztul a hőtől, a szárazságtól és a fertőtlenítőktől. A megbetegedés rendszerint egy-egy gócpontban kezdődik, ami járvánnyá alakulhat, ha nem megfelelően kezelik a helyzetet. Az érintett állatok 2-3 hét alatt felépülhetnek, a betegség elszigetelésének érdekében azonban a jószágokat előbb karanténba, vagyis egészségügyi zárlatba teszik, majd elpusztítják, húsukat pedig megsemmisítik.

Az olyan személyeket, akik veszélyes területen jártak, fertőtlenítik ruházatukkal együtt, legtöbbször virucid folyadékot tartalmazó kádon való átsétálás távolítja el a cipőtalpon megtelepedett mikroorganizmusokat. Már egy-egy helyi kitörés is kellemetlen az országnak, mivel más nemzetek mentességük megőrzésének érdekében betilthatják az importot a teljes országból.

A leggyakoribb terjedési módok

Közvetlen érintkezés a fertőzött és egészséges állatok között (csordán belül, vagy karámmal, szállítóeszközökkel)
Levegőben
Szél és járműforgalom révén
Az állatok gondozóinak ruházata által
Fertőzött takarmánnyal való kontaktus útján
Nyers húst és fertőzött állati hús maradványokat tartalmazó táplálék útján
Trágyával

Tünetek

Láz, amelyet a tünetek megjelenése előz meg
Hólyagok és fekélyek a száj nyálkahártyáján vagy az orrban
Sántaság, duzzadt ízületek és hólyagok a patákon vagy a körmök körül
Étkezés megtagadása, étvágytalanság
Nyáladzás
Tejelő állatoknál a tejhozam csökkenése
Elhullás fiatal állatoknál, főként szívizomgyulladás miatt

Megelőzés és védekezés

Bár a vírus ritkán halálos, hatalmas gazdasági károkat okozhat, hiszen az egész probléma abból alakul ki, hogy az érintett országtól semmilyen a betegségben érintett állat hústermékét nem veszik át. Emiatt mindenki cselekvési kényszerbe kerül. A fertőzött jószágokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a problémát, az összes párosujjú patást fel kell számolni, így gátolva a kórság tovaterjedését. Hiába veszélytelen a vírus az emberre. Az állattenyésztésre és az élelmiszeriparra gyakorolt hatása miatt komoly nemzetközi figyelem övezi, ami még inkább cselekvésre kényszeríti az adott országot.

A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés elsősorban egészségügyi intézkedéseken alapul: a vakcina, a rendszeres fertőtlenítés és az állatmozgás korlátozása az elsődleges lépés. Ha már megtörtént a baj, akkor a korai felismerés és a bejelentési kötelezettség teljesítése is fontos. Azonban nyilván egy gazda sem szívesen jelenti be a betegséget annak tudatában, hogy leölik az jószágait.

Súlyos, tömeges kontamináció esetén viszont zárlat és az állatok megsemmisítése következik. Teljes sikert nagyon nehéz elérni a vírussal szemben, hiszen olyan helyen is jelen lehet, ahol nem veszik észre. Kérdéses, hogy még milyen és mekkora problémát okozhat itthon a fertőzés, az viszont biztos, hogy a hazai állattenyésztésre gyakorolt jövőbeni hatása nagymértékben függ a megelőző intézkedések hatékonyságától és a járványügyi fegyelem betartásától.